Ausztria Franciaország Lengyelország Magyarország Olaszország Románia Svájc Szlovákia Szlovénia
Belépés / Regisztráció
sielok.hu logo
Fotóalbum-ajánló
P3171080.JPG
Dachstein-West 2013. március 16-17.
Videóajánló
SíRiporter - Heiligenblut - 2014
SíRiporter - heiligenbluti beszámoló

A téli olimpiák története a kezdetektől napjainkig

Cikk dátuma: 2008.03.05. | Frissítve: 2013.06.01. | Szerző: Hernádi László
A téli olimpiák története a kezdetektől napjainkig A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyáriaké. Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. A téli olimpiák sikeres lebonyolítása mindig nagyban függött az időjárási és földrajzi tényezőktől.
Sorszám
Dátum
Helyszín
1. téli olimpia
1924
Chamonix (Franciaország)
2. téli olimpia
1928
St. Moritz (Svájc)
3. téli olimpia
1932
Lake Placid (USA)
4. téli olimpia
1936
Garmisch-Partenkirchen (Németország)
5. téli olimpia
1948
St. Moritz (Svájc)
6. téli olimpia
1952
Oslo (Norvégia)
7. téli olimpia
1956
Cortina d'Ampezzo (Olaszország)
8. téli olimpia
1960
Squaw Valley (USA)
9. téli olimpia
1964
Innsbruck (Ausztria)
10. téli olimpia
1968
Grenoble (Franciaország)
11. téli olimpia
1972
Szapporo (Japán)
12. téli olimpia
1976
Innsbruck (Ausztria)
13. téli olimpia
1980
Lake Placid (USA)
14. téli olimpia
1984
Szarajevo (Jugoszlávia)
15. téli olimpia
1988
Calgary (Kanada)
16. téli olimpia
1992
Albertville (Franciaország)
17. téli olimpia
1994
Lillehammer (Norvégia)
18. téli olimpia
1998
Nagano (Japán)
19. téli olimpia
2002
Salt Lake City (USA)
20. téli olimpia
2006
Torino (Olaszország)
21. téli olimpia
2010
Vancouver (Kanada)
22. téli olimpia
2014
Szocsi (Oroszország)
23. téli olimpia
2018
PyeongChang (Dél-Korea)

Téli olimpiák története
A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyári olimpiáké. Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. Ahogyan a nyári olimpiák története során, a téli olimpiák statisztikájában is felfedezhető, hogy az évek múlásával folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma, valamint a versenyzők nem szerinti megoszlása is jóval kiegyenlítettebb napjainkban, mint a kezdeti olimpiákon. Az első olimpián 11 nő, és 247 férfi vett részt, míg a 2002-es rendezvényen 886 nő és 1513 férfi versenyző.

Kiszolgáltatva az időjárásnak
További jellegzetessége a téli olimpiai játékoknak, hogy a rendezvények sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiák esetében. Például 1964-ben Innsbruck-ban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett felkvő Lake Placid-ben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja biztosította a megfelelő hóréteget a sípályákon.

Csak egyszer volt fővárosban
A rendező városok is eltérnek a nyári olimpiákon megszokottaktól, míg a nyári olimpiákat pár kivétellel mindig fővárosok rendezték (főként a fejlett infrastruktúra miatt), addig téli olimpia mindössze egyszer került megrendezésre valamely ország fővárosában (Norvégia - Oslo), a többi alkalommal akár kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfalvak is elnyerték a rendezés jogát.

Érdekes helyszínek
A jövőbeli kilátások is sok érdekességet igérnek a rendező helyszinek tekintetében. Először kaphatnak rendezési jogot eddig gazdasági helyzetük vagy politikai rendszerük miatt háttérbe szorult országok. Az eddig rendezői jogot kapott helységek földrajzi helyzetét tekintve továbbra is dominálnak az Alpok és a Sziklás-hegység hóbiztos területei, de a pályázók között már számos érdekesség akad, ilyen például a 2010-es rendezési jogtól csak a döntőben elesett dél-koreai PyeongChang, amely már számos világkupa futamnak adott otthont. A téli olimpiák helyszíneinek kiterjesztését jelentheti a szintén 2010-es rendezési jog döntőjében kiesett Andorra la Vella (Pireneusok), az egyre erősödő gazdaságú kínában található Hrabin városa, valamint a sikeres rendezés, majd egy szörnyű háború után ismét pályázó Szarajevó. A 2006-os rendezési jog elnyeréséért folytatott küzdelemben a döntőig esélyes volt immár másodszor a Magas-Tátra szlovákiai fővárosa Poprád és a Tátra lengyel fővárosa Zakopane. A jövőben nagy valószínűséggel rendez majd téli olimpiát a már sokszor pályázó Svédország és Finnország valamint szintén pályázott már a rendezési jogra a bolgár főváros Szófia. További érdekes változás lehet, ha a nyári olimpia után a téli olimpia is megrendezésre kerülhet a déli-féltekén, ahol számtalan kitűnő síterep adhat be sikeres pályázatot (Argentina, Chile, Ausztrália, és Új-Zéland).

Ahogyan a nyári olimpiai játékoknál, úgy a télieknél is egyre nagyobb üzleti lehetőséget rejt magában a rendezési jog megszerzése, a rendező ország jelentős támogatásokhoz juttathatja a helyszínül szolgáló várost, amely azon felül, hogy a sikeres szervezés esetén világhírre és presztizsre tesz szert a télisport központok között, ugrásszerű fejlődésen megy át a rendezéshez szükséges berendezések (felvonók, új sípályák, stadionok és az ezekhez vezető utak, vasutak, légi útvonalak) és az olimpiai falu valamint a hatalmas számú nézőközönség elszállásolásához szükséges szállodák felépítésének következményeképpen létrejövő nagymértékű szállás-kapacitás növekedésnek köszönhetően.

I. téli olimpia: 1924 - Chamonix

A Mont-Blanc tövében fekvő városban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a nyáron rendezett párizsi olimpia téli folytatásaként "téli nemzetközi sporthetet" rendezett, a rendezvény sikerének köszönhetően utólag "Téli Olimpia" elnevezést kapta. A játékok műsorán a már a korábban a nyári olimpián szereplő jégkorong és műkorcsolya mellett megjelentek az északi síversenyek, a gyorskorcsolyázás és a bob. Bemutató jelleggel pedig feltűnt a curling és a sílövészet. Az első olimpia egyik legnagyobb szenzációját kétségtelenül a svájci bobosok szolgáltatták, akik tombolán nyerték a fából készült járművüket, és igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először, a felmelegedő időnek és a megolvadó jégnek köszönhetően végül széles nyomtávú faalkotmányukkal megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló modernebb felszerelésekkel indúló csapatok előtt. A rendezvényen 16 ország 258 versenyzője mérte össze tudását 16 versenyszámban. Az éremtáblázatban az élen az északi sísport szülőhazája Norvégia végzett megelőzve Finnországot és Ausztriát.

II. téli olimpia: 1928 - St. Moritz

1928-ban a híres svájci üdülőhely St. Moritz rendezhette az olimpiát, ekkor már nem a nyári olimpia rendező országa rendezte a téli olimpiát, mint az első téli olimpia estében. A legkülönösebb verseny az 50 km-es sífutás volt, itt az indulásnál mért nulla fok a verseny végére +25C°-ra melegedett. Sokan feladták a versenyt a rendkívüli hőterhelés miatt. A meleg szél miatt törölték a 10 km-es gyorskorcsolya számot is, mivel a jég alkalmatlanná vált a sportolásra (ekkor még természetes jégen rendezték a versenyszámokat). A rendezvényen már 25 ország 464 résztvevője versenyzett 14 versenyszámban. Az éremtáblázatot ismét Norvégia nyerte, második helyezett az Egyesült Államok, a harmadik pedig Svédország lett.

III. téli olimpia: 1932 - Lake Placid

1932-ben először került a tengerentúlon megrendezésre a téli olimpia, az akkor mindössze alig 4000 lakosú település Lake Placid kapta a rendezés jogát. Az amerikaiak virtusukra jellemzően különleges, izgalmasabb játékokat akartak szervezni, ezért az eddigieknél veszélyesebb lesiklópályákat jelöltek ki, a gyorskorcsolya versenyeken pedig az eddigiektől eltérően nem párban, hanem egy csoportban indították a versenyzőket. Így nem a gyorsaság, hanem az ügyeskedés döntötte el az aranyérem sorsát. Az aranyérmes amerikai négyes férfi bobcsapat egyik tagja Eddie Eagan mindmáig az egyetlen sportoló, aki nyári és téli olimpián is aranyérmet tudott nyerni (az 1920-as antwerpeni nyári Olimpián nyert boxolásban). Megszületett az első magyar siker is, a Rotter - Szollás páros harmadik helyezést ért el korcsolyázásban. A játékokon 17 ország 252 versenyzője 14 versenyszámban mérte össze erejét. Az éremtáblázat élén a legtöbb versenyzőt indító Egyesült Államok végzett, Norvégiának csak a második hely jutott, a harmadik helyezést Svédország érte el.

IV. téli olimpia: 1936 - Garmich-Partenkirchen

1936-ban visszatért az olimpiai láng Európába, a bajorországi Garmisch-Partenkirchen településpáros rendezte a játékokat. Ezen az olimpián vették fel a versenyszámok közé először az alpesi sízést, viszont a síoktatókat, professzionalitásukra hivatkozva, kizárták a versenyekből, aminek miatt az osztrák és svájci síelők bojkottálták a versenyeket. A bobszámok kivételével minden versenyszámban indult magyar sportoló, ez azóta is egyedülálló a téli olimpiák történetében. Az olimpián 28 ország 646 sportolója 17 számban versenyzett. Az érmek tekintetében Norvégia visszaszerezte elsőségét, a második a rendező Németország lett, a harmadik helyet pedig ismét Svédország foglalta el.

Az 1940-as játékok rendezési jogát a Japán Sapporo nyerte, de Kínával folytatott háborúja miatt két évvel az olimpia előtt lemondtak a rendezés jogáról, második helyszínként ismét a Svájci St. Moritz neve került előtérbe, azonban az 1936-os olimpián történt "síoktató bojkott" utóhatásaként nem vállalták a rendezést. Németország jelölte még Garmich-Partenkirchen-t a rendezésre 1939 nyarán, azonban a második világháború hosszú évekre kioltotta az olimpiai lángot.

V. téli olimpia: 1948 - St. Moritz

Az első, háború utáni téli olimpiát 1948-ban rendezték, immár másodszor a svájci St. Moritz-ban. Japánt és Németországot háborús bűneik miatt eltiltották a versenyeken való résztvételtől. Ekkor nyert először amerikai versenyző Gretschen Fraser személyében alpesi sízésben. A versenyeken hatalmas szenzációt keltett a svéd síugrócsapat vezetője, aki korábbi sérülése ellenére minden edzés, gyakorlás és előkészítés nélkül ugrott és ezzel ezüstérmet szerzett. Megtörtént az első nyilvánvaló műkorcsolya zsűri által elkövetett pontozási csalás, amikor az amerikai Dick Buttont kiváló gyakorlata ellenére olyan mértékben lepontozták, hogy az már a nemzetközi szövetség elnökének is szemet szúrt, aki utólag a versenyzőnek ajándékozta kárpótlásként egyik saját világbajnoki aranyérmét. A közvetlenül a háború után megrendezésre kerülő olimpia sikeres volt, 28 ország 669 versenyzője 22 számban mérte össze erejét. Az éremtáblázatot már "szokásos" módon Norvégia nyerte, Svédország és a rendező Svájc előtt. Páros műkorcsolyázásban Kékessy Andrea-Király Ede magyar páros ezüstérmes lett!

VI. téli olimpia: 1952 - Oslo

1952-ben a modernkori síelés szülőhazájába, Norvégiába, és annak fővárosába, Oslóba vándorolt az olimpiai láng. A Norvég Hjamar Andersen hosszútávú gyorskorcsolya versenyszámban három aranyérmet szerzett hazája számára. Ezen az olimpián indult minden idők legnehezebb összsúlyával rendelkező négyes bobcsapata, a német csapat tagjai összesen 468 kg-ot nyomtak, az egyik csapattag egymaga 140 kg-os volt, szereplésük hatására a nemzetközi szövetség ekkor korlátozta a kettes és a négyes bobcsapatok tagjainak összesített felső súlyhatárát (200 és 410 kg). A 22 versenyszámban 30 ország 694 versenyzője indult. Az éremtáblázatban ahogyan az előző években, úgy most rendező országként Norvégia nyerte, megelőzve az Egyesült Államokat és Finnországot.

VII. téli olimpia: 1956 - Cortina d'Ampezzo

Az 1956-os olimpia ismét az Alpok lejtőin, az olaszországi Cortina d'Ampezzo üdülőhelyen került megrendezésre. Ezen a versenyen indult először egy csapatban a Szovjetunió, amelynek küldöttsége magasan nyeri az olimpia éremversenyét, több érmet szereznek, mint az összes többi ország együttvéve, valamint ekkor indul először külön csapatban Kelet és Nyugat-Németország. A lesiklóversenyek sztárja a korábban bádogosként dolgozó osztrák Toni Sailer, aki három aranyérmet gyűjt be. Magyar siker is született, a Nagy Mariann - Nagy László műkorcsolyázó páros bronzérmet szerez. A cortina-i olimpia az első, amelyet a televízió is közvetít. Immár 32 ország 821 versenyzője indul, 24 versenyszámban. Az elnyert érmek terén a hatalmas csapatot indító Szovjetunió nyer, Ausztria és Finnország előtt. Norvégia ezúttal az első ötbe sem kerül.

VIII. téli olimpia: 1960 - Squaw Valley

1960-ban újra tengerentúl rendezik a téli olimpiát, ezúttal a fiatal üdülővárosban, Squaw Valley-ben. A dolog érdekessége, hogy a rendezés elnyerésekor az "indián asszony völgye" még szinte semmilyen téli sporthoz szükséges infrastruktúrával nem rendelkezik, csak kitűnő környezeti adottságokkal. Az amerikai gazdaság akkori virágzásának köszönhetően azonban rövid időn belül mindent megteremtettek a völgyben, ami egy sikeres téli olimpia lebonyolításához szükséges.. A játékok érdekessége volt, hogy a bob számokat törölték, mivel mindössze kilenc ország nevezett erre a számra, így nem tartották kifizetődőnek a bobpálya megépítését. A nyitó és záró ünnepségeket személyesen Walt Disney rendezte. Új sportként bemutatkozott a biatlon. A megrendezett 27 versenyszámban 30 ország 665 versenyzője vett részt. Az éremtáblázat első helyét a Szovjetunió nyeri ismét, megtörve ezzel Norvégia hegemóniáját, második lesz Németország, harmadik pedig a rendező Egyesült Államok.

IX. téli olimpia: 1964 - Innsbruck

1964-ben Tirol tartomány fővárosa Innsbruck rendezte az olimpiai játékokat. A rendkívül enyhe időjárás és a hóhiány miatt a hadsereg mozgósításával hozták sportolásra alkalmas állapotba a helyszíneket, a katonák 20 ezer jégtéglát vágtak ki gleccserekből, a bobpálya részére, ill. 40 ezer köbméter havat szállítottak a magasabban fekvő területekről a sípályákra, amelyet kézzel és lábbal tapostak keményre, hogy ne olvadjon el a versenyek idejére. A hóhiányon kívül két haláleset is elhomályosítja a játékok fényét; edzés közben szenved halálos balesetet az ausztrálok síelő reménysége Ross Milne és a szánkó versenyszámban induló angol színekben induló lengyel Kay Skrzypecki. A két Németország az újraegyesülésig ekkor küldött utoljára közös csapatot a versenyekre. Ekkor lépte át az ezer főt a résztvevő versenyzők száma, a 36 ország 1091 versenyzőt indított a 34 versenyszámban. Az éremtáblázat vezető helyét kimagaslóan nyeri a Szovjetunió, megelőzve a rendező Ausztriát és Norvégiát.

X. téli olimpia: 1968 - Grenoble

1968. A tizedik téli olimpiai Játékok ismét Franciaországban, Grenoble-ben kerültek megrendezésre. Ez az eddigi téli olimpiák közül a legnagyobb költségvetésű (a hírek szerint egymilliárd akkori nyugatnémet márka) rendezvény, a versenyek nagy területen, öt helyszínen kerülnek megrendezésre (Grenoble, Charmousse, Autrans, Villard de Lans, és Alpe d'Huez). Az alpesi számok hőse a francia ász, Jean-Claude Killy volt, bár a szlalomversenyen az osztrák Karl Schranz még úgy is megverte, hogy a lesiklás közben meg kellett állnia, mivel egy néző tévedt a pályára. Sajnos az "újrarajtolás" és az ekkor elkövetett két kapu kihagyása miatt az eredményét érvénytelenítették. A versenyek során itt rendeltek el először "szexvizsgálatot" amelynek során a női versenyzőknél biológiai tesztnek kellett megerősíteni, hogy az adott versenyző tényleg nőnemű e. A 35 versenyszámban 37 nemzet 1158 versenyzője vett részt. A megszerzett érmek számának tekintetében Norvégia visszatér az első helyre, a másodikat a Szovjetunió, a harmadik helyet a rendező Franciaország éri el.

XI. téli olimpia: 1972 - Sapporo

1972-ben először került Ázsiába az olimpiai láng, ezúttal a Japán Sapporo nyerte el a rendezés jogát. Itt került először középpontba az amatőr és profi versenyzők közötti különbségtétel, miután Karl Schranz-ot kizárták, mivel pénzt kapott egy sífelszerelés gyártójától. A játékok legnagyobb meglepetése a Spanyol Fernandez Ochoa volt, aki egy egész másodperccel verte meg a mezőnyt szlalomban, és az első téli olimpiai aranyérmet szerezte Spanyolország számára. 35 ország 1006 versenyzője indult 35 versenyszámban. Az érmek terén a "szocialista blokk" dominál, első a Szovjetunio, második a Német Demokratikus Köztársaság, harmadik Svájc.

XII. téli olimpia: 1976 - Innsbruck

Az 1976-os rendezési jogot az amerikai Denver városa nyerte el, azonban Colorado állam környezetvédői népszavazás során megakadályozták a rendezés miatt elengedhetetlen erdőirtásokat és talajmunkákat a Sziklás-hegységben, valamint nem vállalták a rendezéshez szükséges mintegy ötmillió dolláros közpénz ilyen célú felhasználását, így a város kénytelen volt lemondani a rendezés jogáról. Innsbruck már meglévő olimpiai infrastruktúrájának köszönhetően kapta második helyszínként a rendezési jogot, mindössze 12 évvel az első itt rendezett olimpia után. 37 ország 1123 versenyzője 37 számban mérhette össze tudását. Folytatódik a szocialista országok menetelése a megszerzett érmek terén, első helyezett ismét a Szovjetunió, második a Német Demokratikus Köztársaság, harmadik az Egyesült Államok.

XIII. téli olimpia: 1980 - Lake Placid

1980-ban, immár másodszor, az amerikai Lake Placid rendezte a játékokat. A hóhiány miatt elsőízben rendeznek lesiklóversenyeket mesterséges úton előállított havon. Liechtenstein, mint legkisebb ország itt nyerte első olimpiai aranyérmét. A férfiak között az alpesi számokban a svédek kitűnő versenyző legendája, Ingemar Stenmark dominált. A közönség által győztesként ünnepelt Regőczy-Sallai műkorcsolyapáros ezüstérmet szerez Magyarországnak. 38 versenyszámban indult 37 ország 1072 versenyzője. Az éremtáblázat első három helyezettje megegyezik az előző olimpiáéval.

XIV. téli olimpia: 1984 - Szarajevó

1984-ben Szarajevó, a szocialista blokk országai közül elsőként és egyben utolsóként elnyerte a Téli Olimpia rendezési jogát, a versenyekre csak komoly nehézségek árán lehetett eltávolítani a hatalmas mennyiségű frissen leesett havat a sípályákról. Jure Franko (a carving sílécek későbbi kifejlesztője) elsőként nyert érmet Jugoszlávia számára. Ekkor már 49 ország 1272 versenyzője indult a 39 versenyszámban. Sajnos az évekkel később kitört balkáni háború megrongálta és megsemmisítette az olimpiai építmények nagy részét, az olimpiai stadiont temetőként használták a háború alatt. A Német Demokratikus Köztársaság végez az éremtáblázat élén, maga mögé utasítva a Szovjetúniót és az Egyesült Államokat.

XV. téli olimpia: 1988 - Calgary

1988-ban a kanadai Calgary-ban került megrendezésre az olimpia, ekkor bővítették a versenynapok számát 16-ra. Ezen az olimpián tűnt fel az olaszok később szinte mindent megnyerő síelője Alberto Tomba, aki rögtön két aranyérmet is nyert, Christa Rothenburger nyerte az 1000 m-es gyorskorcsolya számot, majd ugyanebben az évben a nyári olimpián ezüstérmet szerzett kerékpározás versenyszámban. Ezzel máig is ő az egyetlen sportoló, aki ugyanazon évben a téli, és a nyári olimpián is érmet tudott szerezni. Ugrásszerűen bővült a résztvevő országok száma, immár 57 nemzet 1423 versenyzője mérte össze erejét a 46 versenyszámban. A versenyek során rendkívüli feltűnést keltett a jamaikai bobcsapat, akiknek felkészüléséről, és versenyzéséről később a "Jég veled" című amerikai film született. Folytatódik az NDK és a Szovjetunió harca a megszerzett érmekért, ezúttal a Szovjetunió végez az élen, második a Német Demokratikus Köztársaság, a harmadik Svájc.

XVI. téli olimpia: 1992 - Albertville

1992-ben a franciaországi Albertville rendezte a játékokat. Ez volt az utolsó téli olimpia, amely a nyári olimpiával azonos évben került megrendezésre. Az összes sífutó számot norvég versenyzők nyerték. A feloszlott Szovjetunió a "Független Államok Közössége (FÁK)" néven indít csapatot, valamint ismét közös csapattal indul a közben újraegyesült Németország. Az olaszok síelő-legendája Alberto Tomba ezúttal egy arany és egy ezüstérmet szerez. A 24 évvel korábbi grenoble-i téli olimpia francia sztárja Jean Claude Killy komoly részt vállal a rendezésben, néhány alpesi számban ő tűzi ki a sípálya vonalát is. A résztvevő országok számának ugrásszerű növekedése nem állt meg, már 64 ország nevezett 1801 versenyzőt az 57 versenyszámra. Az éremtáblázatot az egyesítéssel hatalmas erőre szert tevő német csapat nyeri, második a FÁK csapata, míg a harmadik helyet az első téli olimpiák legerősebb országa Norvégia szerzi meg.

XVII. téli olimpia: 1994 - Lillehammer

1994-ben, csupán két évvel az előző téli olimpia után a norvégiai Lillehammer rendezte az olimpiát, így az eddigi "négyévente két olimpia" rendszer helyett a kiegyensúlyozottabb "kétévente egy olimpia" rendszer lépett életbe. A fegyelmezett norvég szervezésnek köszönhetően a létesítmények maradéktalanul elkészültek a rövid határidőkre. Az előző olimpia óta eltelt mindössze két éve sok bajnoknak ad esélyt olimpiai aranyérme megvédéséhez. Közvetett magyar siker az osztrák színekben induló Hunyady Emese gyorskorcsolyázásban szerzett aranyérme. A játékokat megelőzően az amerikai műkorcsolyacsapatban történtek váltottak ki világraszóló botrányt, amikor két nappal az Egyesült Államok bajnoksága előtt Nancy Kerriant vetélytársnője, Tonya Harding volt férje, az exfeleség tudtával megtámadta és térdsérülést okozott neki. Az Egyesült Államok történelmének hatodik legnézettebb televíziós közvetítésévé lépett elő ezáltal az olimpiai műkorcsolya verseny közvetítése. 67 ország 1737 versenyzőt nevezett a 61 versenyszámra. Az éremtáblázatot az immár önálló nemzet Oroszország nyeri Norvégia és Németország előtt.

XVIII. téli olimpia: 1998 - Nagano

1998-ban ismét Japánba került a láng, ezúttal Nagano rendezhette meg a játékokat, jelentős új versenyszámként debütált a snowboard és a curling. Ezen az olimpián nevezhettek a hokicsapatok először profi játékosokat, nem kis meglepetésre az olimpiai aranyérmet Csehország nyerte ebben a versenyszámban, akik az olimpia előtt a világbajnokságon is diadalmaskodtak. Az osztrák Hermann Maier az óriásműlesiklás során óriásit bukott, két védőhálót átszakítva, majd a mély hóban jópár szaltó után ért földet. A vérfagyasztó bukást a versenyző egy karcolás nélkül úszta meg, ezzel érdemelte ki a később szállóigévé vált "Herminator" nevet, ezek után pedig megnyerte a super-G-t, és az óriás szlalomot. Ez volt az első téli olimpia, amelynek közvetítéseit immár az interneten keresztül is követhették a nézők. Tovább folytatódott a növekedés, a 72 résztvevő ország immár áttörve a kétezres határt, 2176 versenyzőt indított, akik 68 versenyszámban mérték össze erejüket, és tudásukat. Az éremtáblázatban Németország szerezte az első helyet Norvégia és Oroszország előtt.

XIX. téli olimpia: 2002 - Salt Lake City

A legutóbbi, 2002-es téli olimpiai játékokat az amerikai mormon vallás fővárosaként ismert Salt Lake City rendezte, magyar vonatkozás, hogy a rendezés jogát 1995-ben Budapesten nyerte el a város. Új versenyszám volt a női bob, 18 ország versenyzői nyertek aranyérmet. A német Georg Hackl pedig azzal írta be magát a sporttörténelembe, hogy öt egymást követő olimpián nyert érmet versenyszámában (szánkó). Yang Yang megszerezte az első érmet Kína számára a téli olimpiák története során, valamint Jarome Iginla lett az első színes bőrű versenyző, aki aranyérmet nyert téli olimpián (az amerikai hokicsapat tagjaként). Janica Kostelic pedig szenzációs versenyzéssel három arany, és egy ezüstérmet gyűjtött be, abszolút dominanciát képviselve a női alpesi számokban. Ezen az olimpián minden eddiginél több versenyző (2399) indult 77 ország képviseletében, 78 versenyszámban. Az éremtáblázat élén Németország végzett, második lett Norvégia, a harmadik helyet az Egyesült Államok szerezte meg.

XX. téli olimpia: 2006 - Torino

December 8-án indult útjára az olimpiai láng. Az osztrák sílegenda, Franz Klammer, aki öt VK sorozatot nyert meg lesiklásban (ez máig rekord!) is ahhoz a 10.001 szerencsés közé tartozik, akik futhatnak az olimpiai lánggal a torinói Olimpia előtt. Az olimpiai láng december 8-án indult Rómából és február 10-re érkezett meg a nyitóünnepségre Torinóba. Az olimpia hivatalos weblapja a torino2006.org címen volt elérhető (már nem működik - a szerk.)

XXI. téli olimpia: 2010 - Vancouver

A február 12. és 25. között megrendezendő játékokra 350.000 nézőt; 50.000 versenyzőt, edzőt, és kísérőt; és 10.000 újságírót várnak Kanadába. A tervek szerint összesen 25.000 önkéntes segiti majd a játékok sikeres megrendezését. Jegyeket még lehet vásárolni a legtöbb eseményre, és a megemelt áron értékesítendő szállásokból is találunk még számosat az Olimpia helyszínei környékén. A síelés versenyeit a várostól két órára található Whistlerben rendezik, ahol tavaly felépítették a világ leghosszabb síliftjét. Az Olimpia hivatalos honlapja: www.vancouver2010.com

XXII. téli olimpia: 2014 - Szocsi

A 2014-es téli olimpia rendezést elnyert Szocsi városától mintegy 45 percre található Krasznaja Poljana (magyarul vörös hegyi rét), a jelenleg is üzemelő síterep, amely a síversenyek központja lesz 2014-ben. Két síközpontot adnak át 2013-ig a közelben. Az elsőt a Psekhako gerincen, ahol a Gazprom, az orosz óriás cég 375 millió dolláros beruházással bővíti a jelenlegi síterepet. Az olimpia ideje alatt itt rendezik majd az északi versenyeket. Itt készült februárban az oroszok kampányfilmje, amelyben Putyin is szerepelt. Természetesen, az átadás után az alpesi sport szerelmesei is használhatják a domboldalakat.

Krasznaja Poljanatól keletre hat kilométerre épül a Rosa Khutor hegyen egy teljesen új sícentrum, amelyet Vladimir Potanin, egy orosz milliárdos épít meg saját vállalkozásában, főleg kanadai és osztrák szakértők segítségével. Lassan összeáll a leghíresebb észak-amerikai síterepről elcsábított vezetőkből álló csapat és kezdődhet a munka. A hírek szerint, csak ez első fázisban 262 millió dollárt költenek a fejlesztésekre. Az Olimpia hivatalos honlapja: www.sochi2014.com

XXIII. téli olimpia: 2018 - PyeongChang (Dél-Korea)

2011. július 6-án eldőlt, hogy Dél-Korea rendezi a 2018. évi téli olimpiát. Pjongcsang nagyon sok szempontból tökéletes helyszínnek tűnik, a fővárostól gyorsvasút repíti majd a versenyzőket az olimpiai faluig, így 50 perc alatt bárki odaérhet Szöulból. A hivatalos honlap: www.pyeongchang2018.org
Feliratkozás hírlevélre
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 5 vendég és 0 regisztrált felhasználó látogatja.