Andermatt

Sziasztok,

Hétvégén Andermattban voltam, igaz nem síeltem mert a síterep még nem alkalmas a síelésre. Azért jártam arra mert meg szerettem volna nézni közelről milyenek a sípályák. A környéken már voltam többször, igaz akkor kerékpárral mikor az Oberalpass, Gotthardpass illetve a Furkapasst megmásztam. Nagyon tetszett ez a hely, hófödte csúcsokkal és kíváncsi voltam milyenek a pályák vonalvezetése. Az elhatározást tett is követte, hétvégén szombaton jó időt jósoltak a meteorológusok Svájcban. Vonattal Andermattig utaztam amely település 1440m-en fekszik. Azt terveztem, hogy felgyalogolok a hegyre a sípályák mentén. Szeptemberben mikor erre tekertem az Oberalpass felé láttam a sípályák mellett jó túra utak vannak felfele, a hegy tetején pedig ott a Szent Anna gleccser. A hegyre felvonóval is fel lehet menni amely nyáron is üzemel, de én inkább a gyalog utat választottam mert az a sportosabb, így lehet többet látni. 10 órakor indultam Andermattból, hamar megtaláltam a középső állomás fele vezető utat. Az út első része erdőben vezetett kb. 2000 méterig fenyők voltak, 2034m-en metszettem a felvonó útját mikor oda értem már láttam a középső állomást. Modanom sem kell ragyogó idő volt, napsütés, felhő nélkül szélcsendel, meleg volt a hegyen is. 2212m-en értem el a középső állomást melynek neve Gurschen. Itt mehettem volna a felvonó mellett tovább de ehhez előbb lefele kellett volna idnulnom. A google.ch itt már nem mutatott túraútvonalat, bíztam benne, hogy valamilyen utat csak találok amivel a csúcsra juthatok. Tudtam, hogy a ratrakok valahogy csak feljutnak a tetőre, helikopterrel nem szokták őket felvinni. Így a gerinc mellett a hegy jobb oldalán találtam valami vízmosásos helyet, olyan útnak nevezhető valamit. Eleg jól haladtam felfelé, egyre több havas csúcsot láttam körülöttem ahogy emelkedtem. Közvetelnül jobbra tőlem a Gotthard pass helyezkedett el, mellette jobbra a Hospental majd a végében a 2436 méteres Furkapass, mögöttem pedig balra pedig az Oberalpass. 2500 méter magasan már egyre közelebb kerültem a hóhatárhoz, már jól látszódott a Szent Anna gleccser. Jobbra tőlem a hegyeket mintha beporozták volna, látszott a héten hullott friss hó, 2700m felett pedig megmaradt. Végig sípályák mellett mentem, a hóágyúk már ki voltak téve, valoszínüleg már készülnek a szezonra. Állítólag november közepétől részlegesen nyintak minden hétvégén, december 6-tól pedig folyamatosan nyitva lesznek. Szépen lassan haladtam felfelé, közben a csodálatos tájban gyönyörködtem. 2700 méter felett már összefüggő hóréteg volt, a cipőm délben nem süllyed bele a hóba, olyan megfagyott hó volt. A nap szemből vakítóan tűzött, egyre közelebb kerültem a csúcshoz, míg az egyik kanyar után megláttam a felvonó hegyi állomását. Az utolsó 100-200m szint volt a legnehezebb mert próbáltam a sípályák mellett menni, ott meg hatalmas sziklák voltak olyan 1-1.5méteresek. Három óra mászás után elértem a csúcsot amely 2961m-en fekszik. A tetőn látszott, hogy a héten friss hó hullott, olyan 10-15cm friss hó lehetett. Miután megnéztem az összes hegyet és kb. egy órát pihentem indultam lefele. Az út lefele könnyebb volt mert az első 300m szintkülönbséget hóban csúszva jöttem lefele, ekkor már olyan 1-2cm-en firnesedett, alatte pedig jég volt. Kb. ugyanannyi idő alatt értem le mint amennyi ideig tartott a felfele út. Igazából itt 2 sípálya van a hegy gerincétől jobbra és balra egy pálya, több mint 1500 méter szintkülönbség. Azt mondom jó hely, nem túl nagy pályarendszer, nem egy Saalbach vagy Ischgl, ide biztos visszajövök síelni, szerintem egy igazi gyöngyszem. Annyit tudok mondani a túráról, hogy csodálatos volt, gleccserre még nem mentem fel gyalog, az időjárás is kedvezett. Teszek fel néhány képet.