Élménybeszámolók

Tegnap voltunk végül 1 napot. A déli oldalon parkoltunk. A teljes déli oldal felhőben volt, szóval azonnal mentünk át északra. Odaát az első 200 méter szintkülönbség küzdelmes volt, alatta sütött a Nap.
Valóban ágyúztak, és rövid távon igen rosszat tett a pályának. Az alsó pályák a be nem dolgozott hóágyúzás miatt eszméletlen mértékben olvadtak, sokkal jobban, mint amit a hőmérséklet indokolt volna, minta nem is fagyott volna éjjel. A "friss" hó amúgyis puhább, a súlya meg gondolom olvasztotta a kemény réteget, vagy nem is tudott rendesen összefagyni éjjel. Reggel talán még egy kis havasesőt is kaptak a legalsó szakaszok, csak hogy teljes legyen a boldogság. Fenn csak simán épült pár bucka a hóágyúzás miatt az 1b-n.
Pályák az északi oldalon:
1b - elég jó, kicsit buckásodott, tömeges volt, a délutáni szél jót tett neki
11a - reggel isteni volt, a délutáni szél nem tett jót neki, az egyik fele tükörjég lett, a másik felén mély hó.
11 - ez tragédia volt, pedig a honlap alapján ez a völgypálya a legjobb. De nem, sok helyen csak a szélesség fele ment, ehez képest sok ember volt rajta + friss ágyúzás, 10-kor már katasztrófa volt, kivéve a legalsó letörés.
1a - ez viszont egész jó volt, 1 körül a kékkel közös szakasz nagyon olvadt és buckás volt, de alatta jót lehetett csúszni.
7 - Idén először voltam rajta, fantasztikusan jó volt, a fél 4es körben az alja már buckásodott.
13 - El nem tudtam képzelni, hogy egy ilyen lapos pálya ennyire rossz tud lenni. Kb vízisíztünk rajta, itt is ment éjjel az ágyú.
10 - hasonló a 10b elágazástól lefele, a 10a ág jobb.
10b - kb 3 napja nem kezelték, de egész jó volt :-D kicsit buckás, de nem vészesen.
Kb ezeken voltunk, az 1-es 2-ig jól nézett ki, de a 11a és a 7-es vonzóbb volt.
És akkor elérkeztünk a nap végi lecsúszáshoz. Azt érdemes tudni, hogy a 3 fős csapatunkba volt egy "újrakezdő", aki a dőlésszöget bírta, de elég lassan haladt. Szóval őt max 1-1 körre hagytuk ott, ezért napközben délre nem mentünk át. Délután 4kor a társunk lement a kabinnal, ketten pedig nekiugrottunk a 33a-nak. Tejköd. Látótávolság kb 5 méter, "sejtőtávolság" kb 30. Az állaga viszont fantasztikus volt, pár jégfoltot kreált a szél, de lécnyom alig. A köd miatt elég lassan haladtunk, közepefele mondjuk megállapítottuk, hogy gőzünk sincs mennyi van még hátra, a pálya hasonló fenn is meg lenn is, és nem is nagyon éreztük, hogy mennyit jöttünk le. Akkor szakadt fel a felhő, amikor elértük az elágazást. A 33-ason mentünk tovább, ami egy jutalom volt a nap végére, az utolsó 100 métert leszámítva majdnem tökéletes volt. Kár, hogy a nap közepén, amikor feljebb volt a felhőhatár, nem jöttünk át, de tényleg nem akartuk a társunkat egy órára magára hagyni a 10-13 környékén.
Sor a kétkötelű kabinnál volt egyedül, de ott délelőtt 10 perc is. A hosszú 4üléses a 7-es mellett sajnos nem ment, az eggyel rövidebbet és lassabbat délután beindították. 2 körül kipróbáltuk a kétülésest, nagy hiba volt. Ekkor támadt fel a szél.
Összességében jó kis napot zártunk, én a pálya állapotától többet vártam.

Tegnap (pénteken) eltöltöttünk egy napot a Chopokon. Nyitásra sajnos nem sikerült kiérni, csak kicsivel később. És az volt a szerencsénk, hogy csak kicsivel, mert így a Lucky parkoló egyik utolsó helyét elfoglaltuk.

A pályák állapota fantasztikus volt reggel, az 1a, 12-es pirosok tetejére hóágyúztak éjszaka, annak a nyomait kellett picit kerülgetni. Rengetegen voltak, a Záhradky állomáson egész nap 5 perc körül volt a várakozási idő, a narancssárgánál egyszer talán 10 is megvolt. Szóval fél 11 fele elkezdtünk más pályákat keresni. A 7b egy nagyon hangulatos erdei út, csak van egy kis emelkedő benne. A hosszú négyülésesnél nem volt sor. Az alatta lévő 7-es fekete picit jeges volt, de nem vészesen. A csúcsra menő kabinosnál ránézésre nagy volt a sor, de 3-4 perc alatt lement. 12-kor a csúcson lévő hüttében már nem volt hely.

Így kerültünk át a déli oldalra. Megállapítottuk, hogy az itteni piros pályák sokkal erősebbek, mint a túloldaliak, és gyakorlatilag ezen az oldalon nincs is olyan lemenet, ahol meg lehetne úszni a 45-50%-os lejtőket, kivéve persze, ha az undorító csőszerű kékeket használjuk, amik tényleg nagyon rosszak. Pár keskeny autóút leratrakolva, de ahhoz meredekek, hogy meg lehessen ereszteni. A letörések viszont ezen az oldalon is jók voltak. A siratófal délutánra picit jegesedett.

A déli oldal középállomása valami tragikusan van megtervezve. Ha fentről jössz, akkor nem tudsz bemenni az egyik hüttébe, Ha a 4ülésesről, akkor meg nem tudsz beszállni se a kabinba, se semelyik hüttébe.

Fél 3 fele visszatértünk az északi oldalra. A tömeg nem csökkent sajnos, a pályák jól bírták, pár kisebb-nagyobb jégfolt megjelent, de ennyi embernél szerintem az a csoda, hogy nem romlott jobban.

Elég sok volt a rossz sítudású és/vagy fegyelmezetlen síelő. Az idejét se tudom, hogy mikor jöttek nekem legutóbb, tegnap viszont ez kétszer is sikerült, egyszer egy boardos a másik irányba ment, mint amerre nézett, míg liftzárás után a meglehetősen tömeges levezető kéken egy úriember kb 80-nal keresztülment a lécemen, meg is csapta a bokámat kicsit. Nem fájt, meg nem estem el, de közel volt, ráadásul a pálya tényleg tele volt kezdőkkel, kicsikkel, ő meg úgy ment, mintha egyedül lenne.

Az utolsó két körben viszont már szerencsére nem volt sor a lifteknél, és a piros pályák is kiürültek. A parkolásért 7 eurót elkértek, plusz a jegyre a 2 euró extra az nem kaució volt, hanem megvásároltad a kártyát és újratöltheted. Kicsit szrrágónak érzem ezt a mentalitást, na meg azt is, hogy külön jegyet kell venned, ha az egyszemélyes sort akarod használni. Mondjuk a 69 eurós early bird + reggeli + egyszemélyes sorhasználat nem annyira rossz ajánlat.

Összességében jó élmény volt, a agy kapacitású felvonóknak hála a sorok hosszúak voltak, de nem tették teljesen élvezhetetlenné a síelést. Rengeteg a hó, szóval szerintem egy hidegebb márciusi napon lehet érdemes ide visszajönni.