Értékelés: Selmecbánya

Nagyon jó pálya, de nem teljesen kezdőknek.
Most pénteken jártunk itt és nagy teszést aratott, kivéve a lányomnak, aki egy "perec" után már bizonytalanabb volt a felső rész miatt.

Tulajdonképpen - ahogy már mások is írták - a pálya teteje egy kicsit komolyabb kihívás, azaz például kezdőknek sok. Elég kemény volt ez a rész az első nagy kanyarig/letörés végéig (nem kimondottan csak a meredekségre értve), ezért tényleg nem ártott odafigyelni, de aki már túl van (teljesen)kezdő státuszon, azért szerintem az egész pályát élvezheti.

Pénteken nem volt iszonyat tömeg, átlag kb. 3-6 perces sorban állás volt, és a pályán is a lifttől eltávolodva már jobban eloszlottak a csúszni vágyók. Nem szűk, de nem is iszonyat széles a pálya (lefelé szélesedik), így zavaró hatást igazából csak a száguldozók jelentettek (szerintem egy bizonyos sebességnél bármilyen jó síelő valaki, sokszor csak a szerencsén múlik egy baleset elkerülése, ha valaki mellett egy-két méteren belül száguldanak el).

A pálya alján van egy gyakorló tányéros kb. 200 méter pályaszakasszal - ami egyben a nagy pálya alsó szakasza is -, amin a kezdők is nyugodtan gyakorolhatnak.

A pálya két oldalán gyöngyörű fenyvesek vannak, és ha jól láttam, akkor egy párhuzamos szakaszt is ki lehet még alakítani, de szerintem ez a max. lehetőség, mert a hegy másik oldalán már Selmecbánya van.

Mi az alsó állomásnál lévő parkolóba mentünk (autópálya, azaz nem Selmecbánya felől letérve, kb. 10 km-t kell menni Hodruse Hámrén keresztül egy völgyben a pályáig - persze alsóbb rendű utakon autópálya sem feltétlenül szükséges, csak az irány miatt írtam) és szerintem jól is döntöttünk, mivel fent a lift környékén nem láttam parkolót, így Selmecbánya (vagy a felé lévő parkoló) felől biztos, hogy komolyabb kihívás a pálya megközelítése, főleg síbakancsban. A völgyben lévő út elég jégbordás és néhol be is szűkül, de szerencsére a kritikus szakaszokat apró kavicsokkal szórják, így téli gumival óvatosan teljesíthető.

RM leírásával maradéktalanul egyet tudok érteni, azonban kiegészíteném a mai napi tapasztalatainkkal, amik abszolut pozitívak voltak.

A Selmecbánya utáni hegyi út, vastagon le van fagyva, azonban szórják zúzottkővel rendesen, reggel is találkoztunk a szóróautóval, hólánc nem kellett. Budapestről 2óra15p alatt tettük meg a távot, kényelmes tempóban, szlovák részen kényesen ügyelve a sebességhatárok maradéktalan és pontos betartására. 8.40-re értünk a parkolóba, ami kb félig volt, a hőmérő -3at mutatott.

11 után nagyobb lett a "tömeg", a max amit vártunk a liftnél 12p volt, direkt néztem az órát, a pályán viszont nem volt tumultus, tényleg a modern bubis4es lift a szűk keresztmetszet. Ami viszont meglepő volt, hogy 2-től kezdtek fogyni az emberek, 3tól meg gyakorlatilag nem is volt sor, egyből lehetett menni. A síterep honlapján 15.30van zárásként feltüntetve, azonban 16.00ig jár a felvonó, a liftnél is ez volt kiírva.
A pálya állapota még délután is teljesen jó volt, csak a meredekebbnek mondható két részen bújt elő a jég a pálya közepén, a két szélén teljesen jó maradt, köszönhető mindez a friss hónak ami a napokban esett, meg a hóágyúzásnak. Köveknek nyomát sem láttam, és a fű sem lógott ki sehol sem, a pálya mellett is ~30-40 cm hó borítja a tájat.

Az étteremben a németül beszélő pincér mellett, egy másik (fiatalabb leányzó) beszélt angolul. Ugyanitt nagyon jó a forró csoki (2€) és van free-wifi is. Az étellel sem volt kifogásunk, azt kaptuk amire számítottunk.

1 napra teljesen ideális választás szerintem, úgy jöttünk el, hogy biztosan visszajövünk még a szezonban.

Szombaton síeltünk itt. Azért esett a választás Selmecbányára, mert az ülőszékes síterepek közül ez volt Budapesthez a legközelebb. (Eplényben nem ment a Sólyom a hóhiány miatt.)

Budapesttől kb. 140km. Nem volt köd, fagy ... így 6-kor indulva 8:15-re értünk a pályához. Az út első része a jól ismert Budapest-Sahy-Hontianske ... ez egész jó főút, ami néha falvakon megy át. Utána kb. 30 km mellékút jött Selmecbányáig. Ez még rendben volt, de kicsit kanyargós. A vége 8km hegyi út. Itt tarthattam egy téli vezetési tréninget a kőzúzalékkal leszórt keményre taposott havon. A parkoló még szinte üres volt. Közvetlenül a lifttel szemben (kb. 20 méterre a lifttől) sikerült megállni. A parkoló nem túl nagy, már csak emiatt is érdemes időben kimenni.

Jegyvásárlás után az elsők között mentünk fel 1/2 8-kor. Nagyon jó volt a pálya és kb. 10 óráig tömeg sem volt. Utána a felső rész jegesedni kezdett és a liftnél is kialakult kb. 5 perces sorban állás. A pálya egy kellemes lejtésű piros, ami elég széles. A tetején van 2 kicsit meredekebb rész, ott alakult ki a jegesedés nap végére. A 4 üléses Doppelmayer jól muzsikál. Van még lent egy rövid tárcsás is, ami teljesen kezdőknek jó. Ott a pálya lejtése nagyon csekély. Mondjuk ennél a kis liftnél 10 után már egészen hosszú sor volt. A pénztárban csak szlovákul beszélnek, de azért megértették mit akarok.

Lent van egy modern étterem. Itt bentről a lécet és a sípályát is lehet nézegetni evés közben. Egy pincér beszét németül. Kaja, tea, ... teljesen renben volt.

Árak (gondoltam leírom, hogy lehessen hasonlítgatni):
19,5 EU ill. 16.50 EU (nyugdíjas) volt a napijegy (ez még az ünnepi csúcsár)
0,7 EU egy tea
4 EU rántott sajt + sült krumpli
5,8 EU egy menü leves + főétel + dobozos kóla

Vettem még egy "cigány valamit" is, amire azt hittem cigány pecsenye, de egy felturbózott sülthúsos hamburger volt. Apósomnak ízlett. Ez is kb. 4EU volt.

Mi nagyon jól éreztük magunkat. Érdekes, hogy Budapest közelsége ellenére is kevés volt a magyar. Beszédüket hallva inkább felvidéki magyarok voltak. Középhaladó sízőknek ideális egy napra. (A profik valószínűleg megunják az 1 pályát ami van.) Nekünk bejött, mert a 4 éves fiam kifejezetten szereti, ha jól ismert pályán csúszik. Így körről körre egyre magabiztosabb lett.

Érdemes nyitásra menni a parkolás, jegesedés és a később növekedő tömeg miatt.

Szia

Február utolsó hétvégéjén voltunk kint. Ha jól tudom, azóta nem volt nagyobb havazás.

A hó elég vastag, de a felső részen a nyitás után 1 órával már előbújik a jég, elég nagy foltokban. A lenti rész rendben van. Délután már elég sok kamikaze akciót láttunk a felső részen, mivel a tömeg ennek ellenére nem volt kicsi.

Szóval nem biztos, hogy a legjobb választás gyerekekkel.

Vannak kisebb és könnyebb pályák is ülős felvonóval. A selmeci hétvégét megelőzően Kralikyn voltunk, az sokkal gyerekbarátabb pálya (mondjuk Neked kevésbé lesz izgalmas), akkor ott még rendben volt a pályaminőség is, azóta nem tudom mi történt (sok jó biztos nem)

üdv

Vasárnap kilátogattam Selmecbányára, mivel az egyik legközelebbi terep és 90 centi jó minőségű havat jelzett a honlap, 10 centi friss púderrel. Bár volt egy olyan félelmem, hogy a múlt heti olvadás miatt feltehetőleg a régi hó jeges az ezer méter alatti pályákon, de gondoltam, hogy 10 centi friss matériával nagy gond nem lehet. Tévedtem. Nagyot. A 90 centis hó 89 centi áttetsző jégből és az azt borító 1 centi hóból állt össze. Az egy él kevesebb, mint kettő alapon az első lejtőn halomra borultak a boardosok, velem az élen. Attól tartok, a következő havazásig javulás nem várható. Pedig a pálya hangulatos, széles, egy modern bubis felvonóval, a jegy olcsó (16 Eur), a büfé szintúgy és csak két óra Budapestről.

Selmecbánya - Salamandra Ski Centrum

Befejeztem mai munkám mímelését. (maci szűkebb hazájának második legrondább gyárában volt némi dolgom. Átfagyva ülök a gép előtt.)
Talán most lesz időm megírni a tegnapi kalandot.
Robi kitalálta, maci laci propagálta s ezért szerdára a következő csapat jelentkezett be:
Nagyapa és szédült barátai
Gabóca és csapata
Csabor és élete bearanyozója, valamint mgy
Mitró és párocskája (Tapsi Hapsi)
Robin és maci-laci

A találkozó előtt számtalan fórumbejegyzés, telefon, sms, és egyéb zsinnyegés volt. Soha sem hittem volna, hogy felnőtt, érett(?), emberek ennyit tudnak kavarni egy majd másfél kilométeres pálya miatt. Az utolsó percekben hordozták körbe a véres kardot, hogy esik a hó, mindenki kéretik korábban indulni.
Éjfél tájban lefeküdtem, hajnali négykor keltem. Öt óra 8 perckor ráengedtem a lovakra a gázt, s irány Pest, mgy lakókörzete. A városba érvén telefonáltam, de mgy biztos, hogy nem az igazak álmát aludta, de, hogy aludt, mint a tej az fix. Képzeljétek olyan izgalmi állapotok voltak, hogy Gyula még kávét sem főzött indulás előtt. Komolyan aggódtam érte. Feleségem pedig az utunk miatt. Volt némi hó, köd, meg ilyesmi, de semmi komoly. Kicsit csúszkáltunk, de csak egyszer vettük a kanyart ajtókilinccsel előre. Első nejem ekkor megmarkolta a kezem, s felkiáltott: Jaj Csaba! Én nagyon szeretem, ha egy rövid kűr autóval való bemutatása közben fogják a kezem. Szóval dal, mokka kacagás volt az út. (ja mokka az egy darab sem, mert ugye, mint mondtam Gyulánál kimaradt a reggeli kávé.)
Mellesleg Sahynál mentünk ki, aztán a 66-os úton (véletlenül az ilyen című Hobo cd szólt a kocsiban), aztán Hernádnémetinél balra, s be az erdőbe, egy tizen valahány kilométeres erdei terepre, ahol a veszélyt a helyiérdekű rakétajárat képében száguldozó hótoló jelentette.
Selmec különben egyik kedvenc városom. Olyan buckás, hogy a mondás szerint ha kikötöd a kéményedhez a kecskédet, az a szomszéd telkén legel. Ha kívánjátok valamikor összerittyentek néhány tíz oldalt Selmec múltjáról, a diákhagyományokról, de most folytatom a beszámolót különös tekintettel arra, hogy most tudtam meg, Selemcen sípálya is van.
Az erdei kocsikázás után ott is voltunk. 3 és fél óra, kb. 230 kilométer. Azt senki meg ne kérdezze, hogy miért kellett ilyen korán odaérni, biztos valamely fórumtárs segíteni akarta megolajozni a felvonó görgőket. No de itt aztán össze is jött a csapat nagy része. Örültünk egymásnak, no nem borultunk egymás nyakába, mert érdekes is lett volna, ha én Gabóca nyakába omlok. (nem volt akkora lépcső a környékem, hogy felérjem)
Jó volt látni, ahogy a fórum betűiből arcokká nemesedtek a nevek. (erre a mondatomra büszke vagyok) Én már sokszor megkaptam a fórum poétája jelzőt, mindig visszautasítottam, de akkor úgy éreztem, hogy végre az életben elértem valamit. Amikor a feleségemet bemutattam, Robinnal az élen visszafordult a társaság, s kórusban mondta: Persze az első! Hiába a dicsőség az szorgos munkával kiérdemelhető.
A pálya különben kellemes. Jó vonalvezetésű, tetején elég piros, de nagyon megszelidül később. Aki abszolút kezdő, azt itt nem sokat tud kezdeni magával. A tetején megriad, nem mer lejönni, más síelési lehetőség pedig nincs. (alul nem ment a kis csákányos)
Nekem a pályák előkészítettségével voltak gondjaim. A kezdet kezdetén találtam hosszanti buckákat a pályán. A jeges rész fölött puha hó volt, a jeges alap is göcsörtös, a puha hó pedig a nagy tömegnek köszönhetően komolyan és gyorsan buckásodott a pálya felső részén.
A technika jó, a felvonó kifogástalan. (szerencsére csak négy személyes, így a tömeg fele mindig sorban állt, s nem volt életveszélyes a zsúfoltság a pályán) Az infrastruktúra néhány területét (vendéglátás, WC) még lehetne fejleszteni. A jegyárak viszont verhetetlenek, ha jól emlékszem 19 EU volt egy napijegy.
A tömeg viszont komolyan zavart. Mindig féltem, hogy valaki nekem jön, de a nagy figyelésben csak én mentem neki az első feleségemnek.
Egyik lecsúszásnál éreztem, hogy valaki néz. Hát egy menyecske meresztgette rám a szemét. Igaz, ami igaz jó svádájú férfiember vagyok, bár fejem klasszikus formájából a sisak sokat elvesz, azért a jószemű nő észreveszi az igazi értékeket. Mintegy véletlenül a nő közelébe ódalogtam, s ő meg is szólított: Te vagy a csabor? Puff, mitro volt az.
Kiteljesedvén a csapat folytattuk a csúszkálást. Robin azt mondta, hogy nem öregurasan toltam. Bizonyára nem látta, hogy a hózentrógerem beakadt mitro botjába, így követnem kellett. Később a stílusát alaposabban akartam tanulmányozni, ezért lefeküdtem a hóra. Gondoltam majd csak valaki felsegít, de addigra már mindenki elzúgott.
S néhány szó a tesztről. A tesztelés két síkon folyt. Gabóca hozott egy olyan hosszú GS lécet (mennyit tanulok itt a fórumon!), amit, ha felállított a kötése a fejem magasságában volt. Ha valaki keresztbe fordította a pályán, akkor ott megállt a forgalom, mert a léc végigérte a pályát. Néhányan kipróbálták, váltakozó sikerrel és véleménnyel.
A másik teszt az italok fogyasztása terén történt. Hát a fórumon mindenkinek nagy a szája, de a valóság teljesen más. Volt ugyan némi ráutaló magatartás, de szolíd buli volt. Maci ígéretéhez híven elővette a mitronak szánt unicumot (1,25), Robin kereskedelmi mennyiségű, saját termelésű forralt bort osztogatott, az én laposomban kemény ágyatlan barack bugyogott. A szolídságot csak az törte meg, amikor a pálya tetején kis piknik kosárkából mitro süteményeket osztogatott, Tapsi Hapsi, pedig a piskótákat borpárlattal kívánta leúsztatni.
Nekem programom volt, s ezért kettő előtt hazaindultunk első feleségemmel és Gyulával. Igazság szerint nagyon untam már a sorbanállást. (az idő sem volt nyári, a kocsi hőmérő útközben a -17-et is elérte.) Pestre érve mgy addig nem szállt ki a kocsiból, amíg be nem mentünk egy kávéfőzésre. Lehet, hogy a főzés leegyszerűsített folyamatát majd egyszer húsz-harminc oldalban megírom) Este odaértünk a buliba, s éjszakáig folyt a pia és a kaja. Már nagyon hiányzott.

Összefoglalva.
A pálya és a felvonó jó. De a pályát tökéletesen kezdőknek nem ajánlom. A pálya kezelésén, az infrastruktúrán lehet javítani.
A tömeg nagy, de kedves. Hétvégén, ünnepnap nem érdemes menni.
Az ár nagyon olcsó.
Az út nem vészes. A havas erdei szakasz is fel volt szórva.
Hogy mennék e még?
Nekem Fehérvárról nem éri meg idejárni. 230 kilométerre találok nagyobb, jobb osztrák pályát, sőt nagyobb magyart is. Egynapos síelésre csak úgy nem jönnék.
Viszont nagy élmény volt a fórumosokkal találkozni! Nagyon jól éreztem magam, ha újból lesz ilyen esemény, s módom van megyek. Köszönöm a napot!

Csabor

Ha már megjártuk:

Eddig nem nagyon volt ránk olyan hatással szlovák pálya (talán Martinska Hola tavaly), ahol már hazainduláskor eldöntöttük, hogy visszatérünk. Ez most már másképp van.

19-20án voltunk Salamandrán, és nagyon pozitivan csalódtunk. Az odaút kissé hosszabbra sikerült (GPS félrenavigálásból adódó vezetéstechnikai tréning, letaposott havas, egysávos, 10%os lejtőkön) de megérte.

Szinte hihetetlen, milyen jó pályát sikerült kialakitani 500-800 m közötti magasságban. Eléggé fagyzugosnak tűnt a völgy, ahol a pálya alja van, plusz még napos időben is rengeteg rajta az árnyékos rész.

Mindkét nap kiválóan elrendezett pálya, vasárnap viszonylag nagy, hétfőn 0 tömeg, annyira elfáradtunk, hogy nem is maradtunk zárásig.

A pálya vonalvezetése és lejtése nagyon jó, 2 nap alatt egyszer sem mentem le rajta unottan, szuper iveket lehet rajta húzni. Egy erősebb piros letörés miatt azonban nem árt némi előképzettség, 0 km-es sízőknek elsőre sok.

A kiszolgáló létesítmények még nem végleges formában (de gond nélkül) működnek, gondolom ez hamarosan változik, ha tényleg olyan komolyak a tervek, mint hallani. Bár nézelődtem, merre lehetne több pályát kialakítani, elég nagy tereprendezésre lenne szerintem ehhez szükség.

És közel van.
És olcsó.
És Selmecbánya régi belvárosa nagyon szép. Mivel még nincs kialakult síturizmus a városban, a szállások téli időszakban olcsóbbak, mint nyáron. Mi voltunk az egyedüli vendégek a panzióban igy megkaptuk a legnagyobb, kétszintes, erkélyes szobát, fullos félpanziós ellátással 27 EUR-ért.

Nem is fényezem tovább, még a végén kilométeres sorokat generálok a felvonónál :)

Üdvözlet a Sporttársaknak!

Ma meglátogattuk a Salamandrát! Jelentem megtaláltam a Budapesthez legközelebbi közel s távol legjobb carvingpályát! Tömeg nulla, lecsúszás után rögtön lehetett beülni a liftbe. A lift vadiúj, lehajtható plexis, kényelmes és gyors. A pálya piros besorolású, van benne két meredekebb letörés, ezek a szakaszok emiatt inkább sötétpirosak, a többi rész erős kék. A fentiek miatt kezdőknek én nem ajánlanám, mivel ezeket a részeket kikerülni nem lehet, max lebotorkálni rajta, sajna az én 7 évesem is így járt. Viszont a pálya alján építettek egy kb. 300 m hosszú kis Tatrapoma felvonót, ami ma még nem működött mert épp szerelték, tehát ha ez már menni fog akkor a kezdők itt tudják próbálgatni a szárnyaikat, ugyanis az alsó rész egész lankás.
Ahogy előttem már írták páran ez a központ a pályát és a lifteket leszámítva még kezdeti stádiumban van. Ezt úgy kell érteni, hogy van egy bepucolatlan kocka épület amiben egy igényes síkölcsönző van. A kölcsönző árai megfelelnek a honlapon feltüntetett árakkal, a személyzet kedves, viszont a kölcsönzési díjon felül kauciót is kérnek ami úgy működik, hogy megkérdezi a hölgy udvariasan hogy mennyi pénzt tudsz itthagyni??? Én 30 eurót hagytam ott meg a személyit, a gyermek sílécéért és cipőjéért. Nyugtát adnak az átvett összegről, és a végén vissza is adják, persze a kölcsönzési díjat levonják :) Ezt csak azért írtam le mert kölcsönöztem már pár helyen életemben és ez nekem új volt.
A jegypénztárban lehet bankkártyával is fizetni a bérletkaució 5 EUR.
A büfé egy konténerépületben van kialakítva, alap kajákkal (virsli, kolbász, hotdog, szendvics), tudnak magyarul.
Árak.: 6 db virsli (nem a **** teszkós, hanem a normálisabb juhbeles), mustárral, kenyérrel, és 1 kisüveges Ice tea 4.30 Eur.
Ja igen! Hétköznap ha ilyen kevesen vannak akkor elég a 4 órás bérlet is, térdig lesíelheti a lábát az ember ennyi idő alatt is! :)

Március 15-én kinéztünk az új selmecbányai sípályára. A google-féle útvonalat ajánlom mindenkinek http://www.sielok.hu/terkepek/utvonal/siterep/selmecbanya/ , Kelet-Pestről kényelmes tempóban 2 óra alatt elérhető a városka. Amint letérsz a 66-os/E77-es útról, jóval szűkebb lesz az út, ezen kell kb. 20 km-t még megtenni Selmecbányáig. Svety Anton környékén vigyázni kell, mert lehetnek meglepi kátyúk!
Selmecbányáról még kb. 15 perc a síterep, egy enyhe szerpentin kanyarog le a völgybe (részben kátyúkkal, de nem durvák), majd újra fel kell kapaszkodni egy kb. 1 km-es úton a sípályához. Az út havas volt, de jól végig volt szórva, úgyhogy sima téligumival végig lehetett rajta menni.

A parkolóban kb. 30 db kocsi volt, ebből kb. 20 magyar rendszámú. A parkoló mellett egy akkora mesterséges tó van, mint egy kráter, a hóágyúzáshoz lesz itt bőven víz, épüjön még ide akárhány pálya is a közeljövőben :)
Mint ahogy azt már más is leírta, a kiszolgáló létesítmények egyenlőre mobil házakban vannak, de az alapvető szolgáltatások adottak voltak: sí/board kölcsönző, WC, büfé egyszerű kajákkal (hotdog 0.8 euró, rétes 1,20 euró, finom csirkemelles-zöldséges szendvics 3 euró). A pénztár és nagy főépület sincs még teljesen kész, itt tuti lesz majd valami étterem, vagy bár, vagy akármi más a jövőben. Pozitívum, hogy kb. 15 sörpad és asztal hever kint a pénztár közelében, ahol a vendég a magával hozott étket fogyaszthatja.

És akkor térjünk rá a lényegre, a síelésre :)
Szerintem egy napra kitűnő hely, hiába csak egy pálya van, de az tényleg élvezhető, hosszú. A meredeksége inkább olyan kékes-piros jellegű, a vége felé már elég lankás. Szépen lekezelték a pályát, még délután 3-kor sem volt egyetlenegy bucka sem, mint a billiárdasztal, olyan volt! Nyilván ez nem csak a karbantartásnak, hanem a 0-2 fok közti hőmérsékletnek, az éjszakai fagynak és a kevés embernek is köszönhető volt.
A felvonó vadiúj, még alig van rajta karc, a sebessége is egész jó, kb. 5 perc alatt ér fel. Sorbanállás abszolút zéró volt. Bár ahogy vasárnap néztem a webkamerát, akkor sem lehetett nagy tömeg...

Kíváncsi vagyok a feljesztésekre, hogy miminden lesz még itt!

Galéria: http://www.sielok.hu/fotoalbum/selmec-2010-marc15/galeria/

Videó: hamarosan :)

Mióta megnyílt azóta foglalkoztat a gondolat hogy fel kéne keresni ezt a kis terepet. A tegnapi nap erre sor is került. Kicsit félve érkeztünk de pozitívan csalódtunk minden tekintetben. Az idevezető utat több helyen is kitáblázták így könnyen idetaláltunk bár meglepődtünk mikor az utolsó pár kilométert lejtmenetben kellett megtenni. A lenti parkolóhoz mentünk -autó alig- és 30 méterre parkoltunk a felvonótól. Kissé még puritán minden. Az árakon látszódik hogy nyitóárak. A belépő 14.9 euró. Egy forralt bor és egy pohár sör mindösszesen 2.34 euró. A felvonó korszerű leakaszthatós és aránylag gyors. Ezenkívül buborékos ami a kiszállás után automatikusan lecsukódik .Kicsit azért "furcsa" mert nem minden ülésnél nyílik a kapu. Reggel a pálya tökéletesen kezelve, déltől a felső meredekebb részén néhol jeges és buckás de nem vészes,kerülhető. A vonalvezetés jó,a szélesség is,csak úgy mint a hossza is. Mindannyiunknak tetszett. Én személy szerint rég csúsztam ilyen jó carving pályán mert ezt valóban annak lehet nevezni. Szuper jó íveket lehetett húzni. A büfében a személyzet kedves és van közülük aki tud magyarul. Magyar szót néhányszor hallottunk de ők is többnyire szlovákiai magyarok voltak. Az egyikkel beszélgetésbe elegyedve elmondta hogy még kb 5 pályát terveznek a már meglévő mellé.Ha azok is ilyen jók lesznek akkor néhány tereptől el fogják szippantani a fizetőközönséget. Valószínűleg ebbe mi magyarok is bele fogunk tartozni mert a "határtól" csupán 1 1/2 órányira van. Összességében egy nagyon kellemes napot töltöttünk itt. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

Üdv mindenki! Fenn voltunk Selmecbányán, azt hiszem bátran ajánlhatom mindenkinek. Hétköznap teljesen ideális pálya, nincs tömeg, várakozás három perc kb. Én elfáradtam. Délután volt némi jeges rész, de hol nincs, némi figyelemmel ki lehet kerülni. Egyébként elég jól ki van táblázva! Ha valaki bővebbet szeretne írjon!

Megjártuk Selmecbányát. Nincs túl messze (147 km), de elkapott minket a szerdai havazás, úgyhogy autópálya hiányában 3 órát autóztunk. A pálya Selmecbányától 12 km-re van, könnyen meg lehet találni, mert mindenhol táblák jelzik. (Visszafelé már nem ilyen egyszerű...) Hétköznap lévén nem voltunk sokan, a völgyállomástól 50m-re tudtunk parkolni. A négyüléses felvonó kényelmes, a buboréknak a sűrű havazásban nagy hasznát vettük. A pálya vonalvezetése kellemes, két meredekebb letörést lankás részek követnek. A nagy hó miatt hamar buckásodott, de a pálya bal oldalán érintetlen szűzhavas részeket találtunk, túrtuk hát a porcukrot... Egynapos kirándulásra szerintem kiváló volt, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a félnapos jegy 11 Euro (kb. 3000 Ft) volt. Ezért másfél km pályát és ülős felvonót kaptunk. Teszek fel friss képeket is.

Néhány tényező ugyan ellene szólt, mégis úgy döntöttem tegnap este, hogy itt az ideje megnézni az új selmecbányai pályát.

Szinte kereken két óra alatt teljesítettem az utat, a napi számláló 117 kilométert mutatott kaputól kapuig.
A síterep honlapja alapján az alsó parkolót kerestük, de végül kisebb bizonytalanságok és két rövidebb visszafordulás, majd egy még rövidebb kérdezősködés után a felsőben találtuk magunkat - ott, ahol a hivatalos tájékoztatás szerint az alsót vártuk volna. Az utolsó kilométert csonttá fagyott földesút nehezíti, a "parkolóban" úgy 20 autó fér el, de nagyon közel, max 30 méterre a lift felső állomásától állhattunk meg.

A hójelentés 20 cm "jó" minőségű havat írt. A 20 cm megvolt, reggel még a "jó" is helytállónak bizonyult. A pálya vonalvezetése és esése szerintem tökéletes, nagyon jó ívekben kanyarog, a piros jelölés azonban túlzás, leginkább kék, egy-két meredekebb letöréssel. Hibája szerintem, hogy a teteje elég szűk - itt sokan álldogálnak kiszállva a liftből, illetve rolózgatnak vagy csúsznak keresztbe, mert ez éppen egy meredekebb szakasz. Szóval szerintem elég könnyen bedugul majd az erősebb napokon. A hossza nem rossz, 1450m a hivatalos adat, reálisnak tűnik. Sportosabb meneteknek is megfelelő, a lankásabb részek kiszélesednek, jól lehet kövér carving íveket rajzolni.

A lift vadi új négyüléses Doppelmayer, a szintkülönbsége 271 m. Elég gyors, mégis úgy tippelem, ez lesz ezen a pályán a másik szűk keresztmetszet - talán a legszűkebb. Nem voltak sokan, mégis átlagban 5-7 percet várakoztunk, de a nap derekán belecsúsztunk egy-egy 12-15 perces tömegbe is. Hogyan lehet, hogy az egész pályán, parkolóban, büfében kevesen vannak, itt meg sokan? Ezt nem igazán értettem, mert a lift valóban gyors, nem állt le, és látszatra a pályán sem lettek többen reggelhez képest. Mintha a beszállásnál lassult volna le időnként valami, mondjuk azt többször láttam, hogy sokan nem tudták kezelni az automata kapukat, és csak toporogtak mögöttük a többiek, de mégis...
A lifttől jobbra (felfelé menet) jó ritkás-ligetes az erdő, szikla sehol, csak rétek, és ahogy figyelgettem, vissza lehet csúszni a pálya aljára, vastagabb hótakaró esetén kinéz belőle egy jó freeride.

A szociális létesítmények egyelőre elég puritánok, egy minimalistának mondható beton épület áll a mező közepén, az a pénztár, és talán egy éttermet szántak még bele, ami egyelőre a síkölcsönzőhöz hasonlóan egy konténerben működik. A napijegy 18 Euro, lehet venni 1, 2, 3 és 4 órás jegyet is. A "hütte"-konténerben kellemes a meleg, a szokásos szlovák árak sem izzasztanak meg senkit.
Az alsó parkoló jóval tágasabb és komfortosabb, innen végig aszfalt vezet vissza a városig, ill Léva irányába, elég keményen kanyargó és ma is jeges szerpentinnel, ralley-hajlamúak előnyben.

A pálya délutánra sokat veszített reggeli bájából, a meredekebb részeken kilátszott a talaj és a sok kő (hát igen, 20 cm hó, csodák nincsenek), még jó, hogy elvittem a régebbi lécemet. Jelentem, a mostoha körülmények ellenére apróbb sérülésekkel túlélte. A lankásabb részek viszont annyira egyben maradtak, amennyire a műhótól telik. Valami fagyzug lehet itt, több kicsi völgy találkozásánál fekszik a pálya, és egész nap -1 fok volt. Ráadásul az elmúlt napok enyhe időjárása ellenére kőkeményre fagyott talajon kopogott a bakancsunk, és még az út menti tavat is jég és hó borította.

Elég szürreális, ahogy ott lóg egy tüchtig kis sípálya a semmi ágán, néhány lerobbant, vélhetően bányaipari épület szomszédságában, de jó lesz nagyon, ha esik nagy hó, hétköznap prímákat lehet majd itt csúszni. Eplény, Mátraszentistván, lehet felkötni a gatyát!

Megkérek minden kedves fórumtársat, hogy az alant látható, mobiltelefonnal készített, felvállaltan rossz minőségű, kompozíciótól és művészi értékektől mentes, kizárólag információnak szánt képeket ne értékelje :)