Az idei szezonban eddig 13 haláleset történt az osztrák síterepeken. Ez a szám jóval magasabb, mint az előző 10 szezon átlaga. Szintén magas a sérülésekkel járó balesetek száma. A hintertuxi halálos baleset után eljárás indult a síterep ellen.
Ausztriában is központi téma lett az elmúlt időszakban bekövetkezett rengeteg síbaleset. Sokan a halálos esetek magas száma miatt kapták fel a fejüket. A szigorú covid-korlátozások miatt a 2020/21-es szezonban alig síeltek, így az akkori 1 haláleset lefelé húzza az utóbbi 10 szezon átlagát, amely jelenleg hétnél tart. Csak most kezdődik a január és már 13 halálesetnél tartanak az osztrákok, ebből 11-en Tirolban vesztették az életüket.
Néhány megjegyzés a lenti grafikonhoz.
Az elmúlt 10 évben 66-an haltak meg, ebből 61 férfi és 5 nő. A sérültek aránya már közel egyenlő, 54% férfi és 46% nő. Az összes idei halálos áldozat külföldi, tehát nem osztrák állampolgár (9 német, 2 holland, 1 dán és 1 belga). Nem minden esetben klasszikus síbalesetekről beszélünk, de mivel síelés közben történt ezért beszámolták minden évben. Az idei 13 halálos áldozat közül 8 balesetben, 5 pedig szív- vagy keringési zavar miatt vesztette életét.
Az elmúlt 10 év síbalesetei (pálya+sítúrázás) az osztrák hegyekben. Felső piros vonal = sérültek száma, zöld vonal= sértetlenül megúszták a balesetet, alsó piros vonal = halottak száma (Forrás: alpinesicherheit.at)
A hintertuxi halálos baleset komoly visszhangot váltott ki olvasóink között. Tegnap az innsbrucki ügyészség vizsgálatot indított a síterep ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és veszélyeztetés miatt, miután hárman elestek egy meredek és jeges pályán, ketten súlyosan megsérültek, a harmadik síelő a helyszínen életét vesztette.
(Részletek itt) A felelősség keresése ilyenkor sokakban az első reakció. Főleg a külső tényezőkben. Szomorú apropó, hogy közel napra pontosan 9 évvel ezelőtt Michael Schumacher szenvedett nagyon súlyos balesetet egy francia síterepen, az akkori vizsgálat nem állapította meg a síterep felelőségét.
A témában megkérdezett osztrák ügyvédek szerint, ha síbérletet vásárolunk, akkor a síterep nemcsak azt vállalja, hogy liftekkel eljuttat a pályákra, hanem megteremti a biztonságos síelés körülményeit. A vizsgálat feltételezhetően nehéz helyzetben lesz, hiszen az érvényes biztonsági szabályok és az elvárható biztonsági intézkedések tükrében kell majd döntenie.
A helyszín a levegőből (@Zoom Tyrol)
A hintertuxi esetben valószínűleg egy B-típusú védőhálót feszítettek ki a veszélyes pályaszakasz aljára, amelyet az áldozat átszakított, mielőtt elesett és közel 100 métert csúszott a hálóig. Onnan 20 métert repült, majd egy fának ütközött. Az osztrák szabályozás szerint még a B-típusú háló sem kötelező, ezeket a síterepek saját belátásuk szerint teszik ki.
A veszélyes alpesi versenyeken (pl. Kitzbühel) védőhálókat tesznek ki a veszélyesebb szakaszokon. Uniós szabályozás nincs, német sztenderdet követve az A-típusú háló a legsűrűbb, a legmasszívabb, de ehhez még további három sor B-típusú hálót is kifeszítenek, hogy egy kb. 100 km/órával bevágódó síelőt 4-6 méteren belül felfogják.
A kitzbüheli versenypálya előkészítése. Hálók egymás mellett 100 km/óra feletti sebességre tervezve
Síterepeken B-típusú poliészter hálókat találunk. Ezekben változó a lyukméret (minél kisebb legyen a négy kötél által alkokott négyzet), a kötél vastagsága, sodrása vagy a lyuk csomózása. Lehetnek UV- és vízállók. Nagyon fontos, hogy telepítésük szakszerűen történjen, a tartórudakat lefúrják a vastag hóba. Telepítés után pedig időnként ellenőrizni kell, hogy mennyire stabil a szerkezet.
A síterepek B-típusú hálóval dolgoznak, amely az egyik
szakoldal szerint alkalmas arra, hogy egy 50-60 km/órával érkező bukott síelőt megtartson. A síterepek aljában, lifteknél vagy más terelésnél C-típusú hálókat találunk. Ebből ne vonjunk le következtetéseket, ilyenek nincsenek a pályák mellett. Ezeket a gyengébb minőségű hálókat csak figyelemfelhívásra és leválasztásra használják. Kb. kordonként funkcionálnak.
Lehet a síterep felelőségét firtatni, azonban ahogy az egyik osztrák szakértő megfogalmazta, „nem az üzemeltetők tehetnek arról, hogy sokan kicsúsznak pályáról”. Vagyis, amiről már korábban írtunk: képességek és az adott körülmények ismeretében kell felelősségteljes döntést hozni, főleg a sebességválasztásban. Ezzel egyértelműen a síelők felelőtlenségére utalnak, amikor felkészületlenül vágnak neki a lejtőknek. Sokan a covid miatt kimaradt két szezon után állnak ismét lécre.
A vizsgálat tehát megindult a síterep ellen. Innentől szakértők és ügyvédek feszülnek egymásnak. A vizsgálat eredményére valószínűleg sokat kell várni.
Keresés
