Cikk dátuma: 2008.07.15. | Szerző: Schäffer János

95 évvel ezelőtt, 1913. július 15-én megalakult a Magyar Sí Szövetség! Az alakuló közgyűlést a budapesti Magyar Világ Kávéház különtermében (IV. ker. Kossuth Lajos u. 18.) tartották a 14 egyesület részvételével. A résztvevő egyesületek össz taglétszáma megközelítette a 400 főt.

A megalakulást megelőző években történt hazai és külföldi sí események indokolták a hazai önálló szövetség megalakítását.

A Skandináv országokban már korábban is működött a sísportot összefogó szervezet, Közép Európában a század első évtizedében kezdtek alakulni a sí szövetségek. 1904. november 20-án Svájc elsőnek alapított Sí Szövetséget, 1905-ben megalakult a Német és az Osztrák, 1908-ban az Olasz Sí Szövetség, és ez években alakultak kisebb szövetségek, mint pl. a Cseh Sí Szövetség elődje a Skiverband für das Königreich Böhmen.

A Norvég Sí Szövetség 1910-ben nemzetközi sí kongresszusra hívta meg a már működő nemzeti szövetségeket, melyet a következő években: 1911-12-13-ban is megismételtek. A III. kongresszus 1913 március 20-21-én fontos határozatokat hozott többek között a legfontosabbat: "minden képviselt országnak csak egy szavazat jár ki, melyet csak az illető ország nemzeti szövetsége gyakorolhat."

Ilyen nemzetközi előzmények közepette 1910-ben vetődött fel a hazai önálló sí szövetség megalakítása, ekkor azonban - bár a hazai sísportnak már sok lelkes művelője volt - csak két sísporttal foglalkozó egyesület működött. 1910-13 között sorra alakultak újabb sí egyesületek és szakosztályok, és időszerűvé vált a hazai sísportot összefogó és szabályozó szervezet megalakítása. 1913-ig a M.O.T.E.Sz. - Magyar Országos Torna Szövetség - igyekezett a sísportot összefogni, azonban más testedzési ágak mellett erre sem anyagiak, sem kellő idő nem állt rendelkezésére. Az új nemzetközi szabályok értelmében a MOTESZ nem is képviselhette a magyar sísportot a nemzetközi szervezetekben, és ezért halaszthatatlanná vált a Sí Szövetség megalakítása.

A Magyar Sí Szövetség megalakításában a legnagyobb érdeme Dr. Serényi Jenőnek van, aki a szervezési munkát és a klubok összefogását tudatosan végezte, a már működő szakági szövetségek, és a külföldi szervezetek munkáját tanulmányozta, és Dr. Schwicker Richárddal a szövetség alakulását előkészítette. Kisebb nehézségek persze akadtak, pl. megkeresték az erdélyi szász egyesületeket is, akik azonban kikötötték, hogy csak akkor lépnek be az alakuló Magyar Sí Szövetségbe, ha a magyar mellett a német is hivatalos nyelv lesz. Így az akkor legnagyobb létszámú Brassói sí egyesület az osztrák sí szövetséghez tartozott.

Mindez a szervezőknek nem szegte kedvét, az alapszabály tervezetet megvitatták, folytatták a szervezési munkát, és ennek eredményeképpen 1913. július 15-én az alakuló közgyűlésre a meghívókat postázták . A közgyűlést a Magyar Világ kávéház különtermében ( Nemény Béla, IV .ker . Kossuth Lajos u 18.) tartották a következő 14 egyesület részvételével:

• Magyar Turista Egyesület sícsoportja
• Körmöcbányai Korcsolyázó Egyesület sícsoportja
• Magyarországi Kárpát Egyesület Kassai Osztálya
• Alba Sí Klub
• Selmecbányai Atl. Klub turista szakosztálya
• Magyar Sí Klub
• Budapesti Egyetemi Turista Egyesület
• Magyarországi Kárpát Egyesület központja
• Ferencvárosi Torna Club síosztálya
• Magyar Jogász Sportegyesület síosztálya
• Magyar Általános Hitelbank S.E. sícsoportja
• Munkás Testedző Egyesület sícsoportja
• Magyar Országos Takarékpénztár sportegyesületének sícsoportja
• Természetbarátok Turista Egyesületének síosztálya

A résztvevő egyesületek össz taglétszáma megközelítette a 400 főt.

A Közgyűlésen a Magyar Sí Klub igazgatója Hiesz Jónás elnökölt, és a megjelentek az alapszabály tervezet elfogadása után egyhangulag elhatározták a Magyar Sí Szövetség megalakulását. Ezt követően megválasztották a Tanács tagjait

A Szövetség elnöke Sacelláry György országgyűlési képviselő lett, ismert bőkezű sportbarát, Alelnökök Hiesz Jónás, Dr.Karafiáth Jenő és Dr.Schwicker Richárd lettek. Főtitkár Dr.Serényi Jenő lett, aki a legtöbbet tett a MSSZ megalakulása érdekében. A többi tisztséget és tanácsi beosztásokat az alakító egyesületek sportbeli jelentősége alapján osztották fel.

A megválasztott szövetségi tanács szeptember 10-én tartotta alakuló ülését, amelyen több határozatot hoztak, többek között dr. Schwicker Richardot megbízták az ügyvezető alelnöki funkcióval, és határoztak az 1914-ben tartandó országos versenyek és nemzetközi verseny rendezéséről. Október 21-én megtárgyalták az új versenyszabály tervezetet melyet a tanács 1913. december 20-án jóváhagyott. Ez a versenyszabályzat 1920. november 20-ig érvényben volt.

Külföldön a szövetség megalakulását kedvezően fogadták, egyes sí szaktekintélyek - pl. Bilgeri Luther, Gomperz - levélben fejezték ki örömüket és jókívánságaikat.

A már meglévő hazai szövetségek vegyes érzelmeket tápláltak az akkor még új sportról, a MOTESZ határozottan zokon vette a szövetség megalakulását. Talán a szintén 1913-ban alakult Magyar Turista Szövetség volt igazán partner, rokonszenvük a mai napig tart.

A Magyar Sí Szövetség munkája elkezdődött, igen rövid idő alatt tekintélyt szerzett a hazai sísportnak nemcsak a versenyzők eredményei, hanem szervezettsége okán is. Az eltelt 95 év alatt szövetséget a történelem viharai is megtépázták - Trianon elvette magas hegyeinket, melyek egy része 1938-45 között ugyan visszatért, de 1945-ben ismét elvesztettük (elvették) - de a magyar sízők optimizmusa és megújuló képessége megmaradt. Ma többszázezren gyakorolják ezt a gyönyörű sportot, a sízés egyike a legnépszerűbb hazai tömegsportoknak, és ebben az eredményben láthatatlanul ott van a mindenkori Magyar Sí Szövetségi vezetés ének sokszor szidott és lenézett, de mégis folyamatot teremtő és elismerésre méltó tevékenysége.

95 éves a Magyar Sí Szövetség, és 5 év múlva 100 éves lesz. Lehet kezdeni a készülést és a szervezést, hogy az első száz évünket méltóképpen ünnepelje ország-világ!

Összeállította: Schäffer János
Források: dr. Schwicker Richárd írásai, Sí évkönyvek

Oszd meg:

Kövess minket: