Cikk dátuma: 2007.06.27. | Szerző: Batus

A tervezett határidőhöz képest egy éves késéssel nyilvánosságra hozták a Magas-Tátra földhasználati szabályozásáról rendelkező tervezetet. Ez a rendelet szabályozhatná például, hogy hol épülhetnek sípályák a közeli jövőben. Amint várható volt, a környezetvédők azonnal össztűz alá vették a tervezetet.

Három szlovák minisztérium (gazdasági, földművelési, és a környezetvédelmi) dolgozta ki közösen a már régóta várt tervezetet, de leginkább Jaroslav Izák környezetvédelmi miniszternek kell a legtöbb kritikát elviselnie a tervezettel kapcsolatban.

A tervezet célja, hogy a Magas-Tátra határain belül kijelölje azokat a területeket, amelyek természetvédelmi szempontokból teljes védelmet élveznek, ugyanakkor végre rendelkezzen arról is, hogy hol kerülhet sor idegenforgalmi és turisztikai fejlesztésekre. A hegységet és környékét zónákra osztják fel, ahol az 'A' jelű zónába tartozó részeket a legszigorúbban védik, és itt tilos lesz mindenfajta fejlesztés a jövőben. Jelenleg az egész Magas-Tátra területén egységesen tilos a további fejlesztés, így a befektetők már nagyon várják a rendeletet.

Hacsak a számokat nézzük, akkor a legvédettebb zóna nagysága az eddigi 31 060 hektárról majdnem 40 ezerre emelkedett, amely százalékosan azt jelenti, hogy az eddigi 42 % helyett már a hegység területének 53 százaléka tartozik ebbe az övezetbe. A kormány természetesen ezt a tényt hangsúlyozza, a környezetvédők pedig szemfényvesztésnek tartják a megnövekedett szigort, mert szerintük számos terület indokolatlanul szerepel ebben a zónában, amiket pedig tényleg védeni kellene, azok pedig csodák-csodájára kimaradtak.

Sípályák fejlesztésének nem lenne törvényi akadálya a Nyugati-Tátrában. Zuberec környékén lehetőség nyílna a jelenlegi síközpont jelentős bővítésére akár a hegygerinc vonaláig, amely terület eddig fejlesztési tilalom alatt állt. A tervek már készen is állnak a Brestová-Salatín terület beépítésére. Számos új sífelvonó mellett egy panorámavendéglő is helyet kapna a Nyugati-Tátra gerincén.

A rendelet meggyorsíthatná a Csorba-tó környéki fejlesztéseket is. A jelenlegi síközpont közvetlen környezetében fekvő részeken is lehetne építkezni, így megindulhatna az itteni síterep továbbfejlesztése is. Környezetvédők már most hangosan tiltakoznak a tervezett enyhítések ellen, hiszen az előbb említett két környéken számos ritka és védett állat- illetve növényfaj található.

A tervezetet komoly kritikával illetik a Nemzeti Park szakemberei, és a természetvédők népes hada. Tiltakozásul, néhány aktivista nem volt hajlandó kitüntetését elfogadni a környezetvédelmi minisztertől június elején. Jelenleg az új zónatörvény véleményezése és társadalmi vitája zajlik. A tervek szerint az idei év végén dönthetnek véglegesen az új övezetekkel kapcsolatban.

Felröppent az a hír is, hogy a szlovák nemzeti parkokban újra belépődíjat szednek majd a turistáktól. Szlovákiában kilenc nemzeti park található, amelyek területe az egyéb védett övezetekkel együtt az ország területének 23 százalékát teszik ki. Egyedül a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) költségvetése 600 millió koronát emészt fel évente, amellyel szinte egyedül kimeríti az egész országra szánt pénzügyi keretet.

A Magas-Tátrában az 1990-es évek elején még szedtek belépődíjat a turistautakon. Jelenleg csak a Zdiar melletti tanösvény használatáért kell fizetni 30 koronát, amelyet nem a nemzeti park, hanem a helyi önkormányzat szed be, és tartja karban a turistautat. Szakértők szerint a belépődíj újbóli bevezetése valószínűleg csak a zónarendelet megalkotásával összhangban történhet. Az összeg nagysága még nem ismert, valószínűleg több lesz, mint az 1991-ben személyenként beszedett napi 10 korona.

Oszd meg:

Kövess minket: