Cikk dátuma: 2009.12.10. | Szerző: Stani

Ausztria mélyhavas kalandozásunk után dél felé vesszük az irányt, és feltérképezzük az itáliai hegyvidéket. Az ország nyugati részén található Courmayeur kedvelt találkozó helye a szűz hegyoldalakra éhes síelők és hódeszkások seregeinek.

Az azúrkék Itália is csodálatos freeride helyszíneket rejt magában, mégcsodálatosabb hegyekkel. S mindez nem feltétlenül az Alpokban, hanem akár az Appenninek „szelídebb” vonulataiban is, ahol az utóbbi években egymást érik a jobbnál jobb szezonok rég nem , vagy legalábbis nem ilyen sűrűn látott rekord hóvastagságokkal. De mivel a mostani történet az Alpokról szól, így legyen (egyelőre) ennyi elég az Appenninekből.

A csillagos égboltot ezúttal egy felhő sem zavarja, így a kora reggeli felkelés még könnyebben megy. Fél kilenckor beszéltük meg a találkánkat vezetőnkkel, Alainnal. A megbeszélt időpontban találkozunk is vele Chamonixban. Alain úgy gondolja, hogy a mostani időt kihasználva célszerűbb lenne az alagúton keresztül Itáliába átmenni, és a Punta Helbronnert déli oldalát megcélozni. Ráadásul a helyi meteorológusok a következő napokra enyhébb időt jósolnak, mindezt napsütéssel, ami bizony a déli oldalon hamar elronthatja a havat, most azonban még mesebeli porhó vár ránk. Tanácsára rábólintunk és kilenckor már meg is érkezünk a La Palud kabinosához. A tábla szerint a kis kék kabin 30 főt tud befogadni, amin őszintén szólva kissé elcsodálkozok, hiszen a kabinban tízen lehettünk, de már így is kezdett kissé szűkössé válni a hely. Maga a kabinos három szekcióban; két hosszabb (La-Palud 1370m – Pavillon du Mont Frety 2173m – Refugio Torino 3375m) és egy rövidebb (Rifugio Torino – Punta Helbronner 3462m) jut fel a Punta Helbronnerre. Nyáron innen egészen az Aiguille du Midi (3842 m) csúcsáig vezet egy lanovka, ami téli hónapokban zárva van. A Helbronnertől létezik egy alternatíva a Valle Blancheén keresztül egészen Chamonixig. Korábban itt két húzólift is működött a gleccseren. Mi azonban az olasz oldalt választjuk. Lesiklás előtt érdemes felmászni a teraszra, ahonnan lenyűgöző körpanoráma tárul elénk, olyan óriásokkal, mint a Dent du Geant (4014 m) vagy az olasz oldalon Monte Bianconak hívott Mont Blanc (4810 m). Kis körbenézelődés és csodálkozás után következik túránk downhill része. Először néhány lépcsőt kell magunk mögött hagynunk, hogy a Toulát elérjük. Egyelőre azonban nem kezdődik meg a lesiklás, hiszen egy óriási sziklatömböt kerülünk meg, majd végül elérkezünk egy lépcsőhöz, illetve ennek folytatásában a létrához, ami már a gleccserre vezet. Ezt a vasszerkezetet még 25 évvel ezelőtt építették, hogy a gleccsert könnyedén ellehessen érni. Korábban erre nem volt szükség, hiszen a gleccser állása jóval magasabb volt, így a kis gerincről egyből be lehetett csatlakozni a jégmezőre. A gleccsert közvetlenül a Punta Helbronner csúcsától is ellehet érni a keskeny és igen meredek kuloáron keresztül, számukra ez azonban túl veszélyes. Bár néhány profi extrém síző biztos nem riadna meg tőle. Végül elérkezik a várva várt pillanat, a lesiklás. Végig csodálatos széles gleccseren csúszunk egyre és egyre lejjebb, majd elérünk a gleccserletöréshez. Itt a felszín hirtelen meredekebb formáját mutatja, így a gleccser útja során ezen a ponton megtörik. Ezt a letörést azonban bal és jobboldalról egyaránt könnyen kikerülhetjük. Utunk folytatódik tovább. Az útvonal alsóbb része már egyre szűkebb lesz, és helyenként igencsak meredek hegyoldalakat, síutakat tartogat számunkra. Elfáradtan, de élményekkel teli érjük el a kabinos alsóállomását és egyben a parkolót is, ahol autónkat átmeneti nyugalomba helyeztük. Guide foglalása ajánlott.

Oszd meg:

Kövess minket: