Szépek, a harmadik képen jól látszik a belső, életem első nem csákányos/tányéros felvonója volt amit használtam, kellemes emlékek az ajtónyitáskor befelé dobogó síbakancsos tömeg, a csendes suhanás a havas fenyők között (30-40év múlva ismét, ameddigre kinőnek a fenyők), a drótkötél surrogó és a vezető tányérkerekek cimbalomszerű hangja, és az "evolúvió", 1992ben elnézve a bezsúfolódó sízőket a fejek 15-20 centivel a sílécek csúcsai alatt kezdődtek, míg mostanában a fejek alatt 10-20 centivel kezdődnek a sílécek:)