Értékelés: Kaprun - Kitzsteinhorn

A csütörtöki nap ismét hozta a formáját. Szerdán délután menetrendszerűen megérkezett a csapadék; elég intenzíven esett a tóparton. A környező hegyek sűrű felhőkkel takaróztak és csak esett és esett. Reggel még borús volt, de a Ziller völgy felől már érkezett a kékség, Tirolban már napsütés. A jó idő hamar ideért és a Magas-Tauern háromezreseit is beragyogta a Napsütés. Igazi téli idill uralkodott odafenn; frissen behavazott fenyőfák, a háttérben havas hegyóriások, mindez kék éggel. Akár a képeslapokon !

Az Alpincenternél -7 fokot mutatott a hőmérő, fent -10 fokot, mindezt a reggeli órákban. A mai napon sokkal több hó esett, kb 30 cm, de az Ice Age-en még ennél is több, ráadásul abból a puha fajtából, így nagyon jókat lehetett menni. A húsvéti "tömeg" is a múlté, a lifteknél gyorsan lehetett széket, kabint vagy éppen csákányt,esetleg tárcsát kapni. A mai nap elsősorban az Ice Age-en játszódott le, majd később a West Side is kipróbálásra került, ami szintén remek hóviszonyokkal kápráztatta el a síelőket.
Az Ice Age egy kevésbé technikás, jól belátható, széles rész. Itt "ész nélkül" lehet lefelé menni, mintha állnál és előtted vetítenék a tájat. Felső része a gleccsersikló alatt finom meredélyt kínál, személy szerint nekem ez a kedvencem, itt megfelelő sebességgel arcodat csapkodja a friss porhó. Utána elhalványul, majd középütt ismét meredekebbe fordul. Bár alapvetően a lavinaveszély az első részt és a középsőt leszámítva csekélynek mondható, nem árt figyelembe menni, hogy tőlünk jobb kéz felől (völgymenet) meglehetősen meredek hegyoldalak meredeznek, amikről egy spontán lavinamegindulás is előfordulhat.
A West Side bár naposabb oldalon van és alacsonyabban is , mégis kedvenc, mert a terep tagoltsága miatt sok izgalmat és variációt kínál. Ha már 100x lementél itt, még akkor sem ismered igazán, mert tényleg annyira változatos a terep és sok útvonal létezik, na és egyes szakaszok kombinációja.

Mindenesetre a bemelegítő kör a Left Wingen történt, majd utána Krefelder Hütte felé traverz, ami ma szintén kifogástalannak bizonyult.

Mégis a nap egyik fénypontja a Maurer gleccser, amit csal 11 órakor nyitottak meg, így elsőként mentünk fel betörni a lejtőket. Nagyszerű porhó ismételten !

A kezelt sípályákról sajnos nem tudok nyilatkozni, mivel a mai napon ezeken csak keresztül síelt az ember.

Most újfent havazik a gleccseren és az elkövetkezendő napok is téliesen alakulnak. Tehát hó még bőven van , ráadásul a jobbik fajtából!

Mindez képekben:

http://sielok.hu/fotoalbum/freeride-aprilis2012-kaprun/kep/1...

A tegnapi nap, nevezetesen a Húsvét hétfője maga volt a csoda...

Vasárnap havas arcukat mutatták a környező hegyek, vastag hófelhőkkel takaróztak a Magas-Tauern háromezres hegyórásai és szakadatlanul esett a hó..
Hétfőre virradóra továbbálltak a hófelhők és utat engedtek a derűnek. Csak úgy fénylettek a csillagok az éjszakai égbolton.. majd a keleti égbolt lassan világosodni kezdett és a távolban felkelt a Nap, első sugaraival beragyogta a tájat. Pompáztak a frissen behavazott hegyormok-, és oldalak; büszkén viselték friss, fehér ruhájukat.
A felkelő Nap első sugarai festőként mázolták narancssárga a reggeli tájat. A völgyben még csönd honolt...
Már nyolc órakor, kapunyitásra ott voltunk; irány a Mennyország a Gletscherjet 1 majd felső társa, a Gletscherjet 2 kabinosával.

Igazi téli mesevilág fogadta a szerencséseket ezen a napon, friss porhóval, napsütéssel és kék éggel. Akár januárt vagy februárt is írhatnánk és bizony erre a hőmérsékletek is rájátszottak, hiszen -10 fokot mutattak az Alpincenternél és -15 fokot a gleccseren. Mivel előző nap is hasonlóan hideg mellett esett a hó ezért nagyszerű, amolyan elsőosztályú hóviszonyok fogadtak minket a mesterien kivasalt pályákon és a terepen (pályákon kívül) egyaránt. Reggel a nyugalom lengte be az egész tájat, a mínuszfokokban az áprilisi napsütés simogatta az arcunkat. A csendet időnként robbanások zaja zavarta; lavinákat robbantottak, így a felső liftek csak később; körülbelül 9 órakor indultak el.
Húsvét hétfő és tavaszi szünet ide vagy oda, sokan nem voltak; a tömeget elnyelték a széles terek, várakozási idő egyáltalán nem volt a Schmiedinger, Maurer, Sonnenkarbahn (hatüléses) és Kitz felvonóknál, így jókat lehetett "pörögni".
Bár a sípályák is csalogatóak voltak, de ezúttal a szűzhóba húzott a szívem; remeknek bizonyult, igaz fenn helyenként szélfújt (de nem vészesen); így az Ice Age-nél vagy a Maurernál, lentebb már sokkalta kényelmesebb, helyenként térdig érő porhó. A Sonnenkar térsége és a Krefelderhütte-Langwied közti rész ezúttal nagyszerűnek bizonyult, utóbbinál különösen finom-levegős szűzhó fogadott.
Nagyszerű április, még sok ilyet!

S egy jó hír, holnaptól újra havazás, vasárnapig akár fél méter friss hó is lehullhat, a télnek még nincs vége !

http://www.sielok.hu/fotoalbum/husveti-sieles-kaprun2012/gal...

Itt a Húsvét, a gleccsereken jellemzően az egyik főszezon.

Pénteken reggel aki korán kelt napsütését lel, ekkor még az ég némi kékséget mutatott, a kék ablakokon a Nap kandikált ki és beragyogta a havas hegyeket. Aztán később megérkeztek a hőfelhők és amolyan áprilisi idő kerekedett; hol napsütés, hol hóesés, hol sűrű köd. Szombaton szintén a reggel bizonyult szerencsésebbnek időjárás szempontjából, majd újra beborult és elkezdett havazni, időnként elég derekasan, különösen délután.
A pályák nagyszerűek; a gleccseren szuper porhó, lenn keményebb alapon friss porhó. Nyilván ez ma jelentősen változott a nagyobb mennyiségű friss hónak köszönhetően, így már lent is "puhábbak" a lejtők.
Hó még most is bőven akad, pályákon és azokon kívül egyaránt. Tegnap az Alpincenter pályájáira korlátozódott a tömeg, fenn a gleccseren szinte alig lézengtek, igaz ez a ködnek volt betudható. A köd ellenére azonban meglepően jó látási viszonyok (talajlátás) uralkodtak, a hőmérséklet folyamatosan csökkent.
Mivel ma nagyon szakadt a hó és mindehez -13 fok társult az Alpincenternél (a gleccseren ennél még hidegebb) ezért Zell am See-t választottuk, láthatóan többen jöttek át ide a gleccserről, volt aki félidőben váltott és a délutánt a Zelli tó feletti lejtőkön töltötte.

Alapvetően télies idő van, a völgyben jelenleg -2 fokkal és szállingozó hóval. Igaz itt már nem marad meg a hó, de feljebb már igen. Holnaptól megnyugszik az időjárás, aztán szerdától ismét friss hó (10-20cm) várható a gleccseren. Úgy tűnik, hogy az április most "jóvá teszi" a március második felében uralkodó magasabb hőmérsékleteket.

Végezetül néhány kép a tegnapi reggelről, a nagyobb havazás előtt.

Kaprunba egy napra azért mentünk mert tudtuk, hogy a gleccseren jobb a hó minősége márciusban mint más terepeken. Igen ám de ezt mások is tudták ezért sokan voltak. Bizony sokszor várni kellett a lifteknél. Hétközben voltam de Saalbach, Leogang, Fieberbrunhoz képest itt sokan voltak. Nem zavar mert erre számítottam. A hó minősége kárpótolt minket itt csak délután kezdtek firnesedni a pályák de azok is csak 2000m környékén. December elejéhez képest rengeteg hó van, amióta ide járok elomondhatom ennyi havat még nem láttam. Mondjuk december eleje volt a negatív rekord ugyanis mikor ott voltam akkor kezdett el hullni az első csapadék több mint 40 nap után. Bátran ki merrem jelenteni itt még június, júliusban is jó hó lesz.

Azért mentem ide mert meg akartam nézni a csodálatos panorámát meg az alalgutat amely 3000m-en van egy napsütéses napon. Voltam itt decemberben de akkor félig felhős idő volt a Grossglockner nem lálszott. Most nem volt egyetlen felső sem, csodás volt a rengeteg 3000 méteres hegy a környéken. A gyerekeknek nagyon tetszett a kiállítás

[Off]
Rengeteg magyar volt Kitzsteinhornon azon a napon, ez a hosszú hétvégének is köszönető. Nem volt olyan lift vagy olyan pálya rész ahol magyar szót ne hallottam volna. Többek között mellettem parkolt Gundel Takács Gábor. Meg is jegyeztem a síelésnél az a fontos, hogy maradj talpon :)
[/Off]

Sziasztok!
Március 13-18. között jártunk Kaprunban. Szállásunk a tavaly már bevált JUFA ( jufa.at ) szállóban volt, az ár/érték arány még mindig korrekt. Egyetlen komoly negatívum, hogy az egyik reggelre több léc eltűnt a sítárolóból, köztük a barátomé és más honfitársainké is. Rendőrség, jegyzőkönyv, idegeskedés, de ígéretük szerint a biztosítójuk megtéríti. Erre ott nem számítottunk... Az idén már az egész család csatolta a léceket, így teljes értékűvé vált a program. Gyönyörű idő fogadott minket, mely egész héten kitartott. Lent a faluban +10,+12 fokos hőmérséklet, míg a gleccseren 0 fok körül mely a Langwiedboden felé haladva apránként növekedett +5,+8 fokig. A parkolók telítve, az egyik reggel szinte a faluból kiérve már állt a sor! A felvonóknál kb. 5-10 perces sorok (fentebb a csákányosoknál kevesebb) főleg a hosszú hétvége kezdetével. A pályákon viszont kényelmes tér állt rendelkezésre, abszolút nem érződött semminemű telítettség, kivéve az 1-es pálya alsó szakaszát. Kedvenceink a széles és kellemes lejtésű 4-es A-B-C pályák voltak. Többször is sikerült abszolválnunk a Langwiedabfahrt-ot, melyre tavaly még nem merészkedtünk, de most megtetszett. Az egyik nap végén is itt "ereszkedtünk" le a Gletsherjet I. felső állomásáig, de ez nagy hibának mutatkozott, mivel ekkor rengeteg ember és bucka volt rajta, így egy teljesen élvezhetetlen kínlódás lett belőle. Itt már némi kásásodás is észrevehető volt (~2000m). Egyik nap átlátogattunk Zell am See-be. Itt a tavaszias időjárás -a magasságból adódóan- természetesen jobban megviselte a pályákat. Hó ugyan volt bőven, de a minősége nem összehasonlítható a gleccseren tapasztaltakkal, erősen kásásodott, viszont nem volt sor a felvonóknál. De azért szeretjük! Az egyik vacsora után ellátogattunk a Tauern Spa élményfürdőbe. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a környéken rajzó rengeteg síelőből szinte csak páran vették igénybe e csodálatos létesítmény szolgáltatásait, persze nekünk jobb volt így. Bár a síterepekről szóló gyakorlati tapasztalataim minimálisak, a pazar időjárás és hóminőség, illetve a kiváló körülmények miatt idén is úgy jöttünk haza, hogy ezt nehéz lesz felülmúlni... De törekszünk majd rá!
Néhány fotó:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun-2012marc/galeria/

A március 15-ei hosszú hétvégét sok honfitársammal egyetemben síeléssel töltöttem. Hó még bőven volt a pályákon, és mindehhez gyönyörű napfényes idő szolgált. Mi a Salzburgi régiót választottuk. Három síterepet céloztunk meg. Saalbach, Zell és Kaprun. Első nap a saalbachi pályákon kezdtünk. Az első két órában még elviselhető pályák fogadtak minket, de ahogy jött a dél, egyre rosszabb minőségbe kerültek a plusz 10 foknak köszönhetően. Sokan is voltak a pályákon, így a buckák kora délután már igencsak kihívást jelentettek. Így a nagyobb körök kimaradtak. Másnap ezért Kaprun mellett döntöttünk. Tavaly voltam itt, akkor az eső elől menekültünk ide. Most végre gyönyörű időben is megnézhettem ezt a fenséges hegyet. Jelentősen jobb minőségű pályák fogadtak itt bennünket. Sajna a hatalmas tömeg miatt elég nagy sorállások voltak a felvonóknál. Délután itt is buckásodott rendesen, főleg a pályák végei, de a fenti részen, a csákányosok mellett még ilyenkor is jókat lehetett csúszni. Harmadnap is Kaprun mellett döntöttünk, így Zell idén is kimaradt. Korán felérve, jókat csúsztunk, ismét a vakító napfényben.
Pár kép, akit érdekel.
http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun-2012marc16/galeria/

Sziasztok !

Rég jártam erre, mármint virtuálisan, itt az ideje, hogy amolyan utólagosan is, de bepótoljam.

Decemberi besízés (december 8-11)

Az időjárás ismétli magát, ahogy októberi besízésünkkor, úgy most is a hét közepén jött meg a friss hó, majd a hétvégéhez közeledvén utat adtak a hófelhők a Napsütésnek. Ismeretlen festő mélykékre festette a hegyeket, friss porhóban szeltük a lejtőket, élveztük a csodás kilátást. Mivel ekkor már kinyitott Saalbach és Zell am See is, így az emberek is eloszlottak és jóval kevesebben csúsztak a pályákon, mint az azt megelőző heteken, különösen gondolva itt az extra napsütéses novemberre.

Természetesen már a közeli Zell am See-ben is lehetett síelni.

Mindez képekben:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/decemberi-besizes-kaprun2011/...

December 18.

Egy hét telt el , és ahogy ez már Mikulás napjától megszokott 3-4 nap múlva újra hófelhők kerekedtek útra, hogy friss köntösbe öltsék a tájat. Igaz ezúttal oly’ verőfényes napsütést nem fogtunk ki , ellenben láthatóan több természetes hó fedte a freeride útvonalakat, így ez a nap - mint oly sok Kaprunban - a mélyhavazás jegyében telt el. Nagyszerűnek bizonyultak a West Side útvonalai, de nem kellett szégyenkezniük a Sonnenkar hegyoldalainak sem.
Pár nappal később újra esett, így bár már kissé "rosszabb" időjárási viszonyok közt, de nagyszerű havat sikerült kifogni. Ráadásul a hidegnek köszönhetően (gleccseren -20 fok), plusz a nagy magasságnak (száraz levegő), nagyszerű, amolyan utahi champagne powder fogadta a szerencséseket, tényleg rettentően finom volt a hó, ilyet az alacsonyabb síterepeken nem talál az ember. Ott is lehet jókat szűzhavazni, örömittasan húzni az íveket a fenyőfák közt, de ilyen havat tényleg csak a gleccsereken talál az ember, és ehhez még repülőre sem kell szállni, hogy a tengerentúlon ízlelhesse meg a síelő, snowboardos, mi is az a híres-hírhedt champagne powder.
"Tömeg" szempontjából még kevesebben voltak, ez az időszak nem a gleccserek főszezonja, a mi legnagyobb örömünkre.

Képek erről a napról:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/porhavas-jatszoter-kaprun-201...

Közben észrevétlenül átsiklottunk az új évbe, új év, új fogadalmak , új élmények, új csúszások.

Január 2. Az erős szél megtette a hatását; 4-es lavinaveszély, nagyon labilis hóréteg és pályán kívül eléggé szélfújt hó, de lehetett lágyabb térszíneket is találni. Ezen a napon két lavinát is volt "szerencsém" látni, az egyiket egy síelő indította meg a West Side freeride útvonal feletti részen, a hegyoldal meredek aljában; de időben traverzolt szélre, így a porhógörgeteg a mélybe zúdult, míg ő a másik kuloárban folytatta útját.
Kevessel 12 óra előtt két snowboardos indított meg egy kisebb lavinát a Krefelderhütte alatt. Ez a kis szakasz bár látszólag ártalmatlannak tűnik, a látszat néha csal. Szegény deszkást elkapta és nekisodorta egy villanypóznának. Nem tudom mi történt vele, de a hegyi mentők gerinc/nyak rögzítős hordággyal mentek fel hozzá...
Január 3. Szinte meglepetésszerűen esik 20-23 cm hó a már így is tekintélyes hóvastagságra, ráadásul a Nap is mosolyog ránk az égbolton.

Szürke reggel ébredünk, mi tópartiak, lágyan hullámzik a Zelli tó vize, a környező hegyoldalak sejtelmes ködbe vesznek. Vajon mi lehet odafenn ? A modern kor technikájának köszönhetően gombnyomás és máris kapjuk a panoráma képet. A webkamerák felhőnélküli eget mutatnak és a felkelő Nap által csodás aranysárgában világító hegyoldalakat. Irány a hegy!

A ködből kiérve egy igazi téli mesevilágba csöppenünk; ropog a lábunk alatt a hó, csillámlanak a hómezők, újabb kalandok várnak ránk.

Első körben az Ice Age árnyékos gleccserét sikerül meglovagolni, majd ezt követi a Sonnenkar és végül a Maurer szűz hegyoldalai.
Reggel -8 fokot mutat a hőmérő az Alpincenternél, fentebb még hidegebb van, de a szélcsendben és a napsütésben semmit sem érez ebből az ember.
A nap következő felében a West Side kerül terítékre, a Kristallbahn hatülésestől beszállva, pompás, nagyszerű!
De ott van felette, kicsit távol az ismeretlen, az az útvonal, aminek tetején már sokszor húztuk az íveket, de a krémjét valahogy kihagytuk. Most sorra kerül, kissé Winterkarl (=a hegy túloldala, ld. tavalyi márciusi és április beszámolókat) feeling kerekedik bemben. Távol a zajos hüttéktől, a "zsúfolt" pályáktól, ismeretlen utakon mintázzuk a szűz hegyoldalakat. Teljesen más látószögben a síterep, a gleccser, úgy ahogy még nem láttuk.
A Rettenwand impozáns hegyoldala alatt halad az út, közben fel-fel tekint az ember, nehogy a nyakára zúduljon valami nem várt "meglepetés", később a Lakarscharte felé visz a léc. Mennyei porhavas hegyoldalak, sehol egy ember, csak Te és a Hegy, teljes összhangban a természettel, az összeolvadás délelőttje ez :)
Végül a Rettinger napsütötte lejtőin ereszkedünk le, pihe-puha porhóban lebegünk a Langwied irányába...

Nagyszerű nap hajlott az estébe, a megfáradt freerider jóízűen tér nyugovóra.

A történések fotókkal dokumentálva:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun-freeride-2012januar/ga...

Szerdai (dec 28) helyzetjelentés:
Egész nap végig szikrázó napsütés, egy felhőt nem láttunk akármerre néztünk. Átlagban -2 fok lehetett, a Langwiedboden-nél épphogy nem olvadt, fent a gleccseren fújdogált a szél és hűvösebb volt. Mindenhol tökéletes a hó minősége, azonban a gleccserpályák kivételével mindent összetúrt a tömeg. Jégfoltokkal nem találkoztunk, a buckák között is csak kemény, döngölt hó volt. 11:30-tól 14:30-ig voltak a legtöbben, a lenti felvonóknál nagyjából 10 perc, a fenti csákányokosnál 5 perc várakozás volt a jellemző. Amikor a tömeg az alpincenterben ebédel érdemes kihasználni a kevésbé zsúfolt pályákat. Összességében a gyönyörű idő ellenére nem volt felhőtlen a síelés a tömeg miatt, egyedül a széles gleccserpályák nyújtottak menedéket :) A napokban havazni fog, a freeride útvonalak ismét szüzek lesznek.

Kis friss helyzetjelentés.

A hétvégén jóval kevesebben síeltek, mint az elmúlt időszakban. Időközben a Kristallbahn 13as pályáját is megnyitották. A völgyig (azaz Langwied) még nem lehet lesíelni, pontosabban hivatalosan nem, de mivel elég szépen ágyúzzák a lejtőt ezért egyre több síelős és snowboardost lát az ember, akik a kabinos helyett inkább a pályát választják.

Ugyancsak megnyitott a Roxy Park , így a Glacier Park mellett immáron két funparkon ugrálhatnak a freestyle-osok. Szépen haladnak a Super-Pipe-al is, így a napokban ez is megnyitásra kerülhet.

Szenzáció, hogy kinyitott a Maurer a fekete pályákkal, mivel az elmúlt években erre általában december második felében került sor. A hóágyúzás és a snowfarming azonban megtette a hatását.

A pályák rendben vannak, porhavasak; alul jórészt műhó, fenn természetes hó. Az idő továbbra is változatlan, október 27. óta napsütés. Zell am See-ben novemberben 200 órával több napsütést regisztráltak, mint az megszokott.

Hóágyúzzák a Maiskogeli és Lechnerbergi lejtőket is a völgyben. A Maiskogel alsó részét már elég szépen belőtték.

Havazás a jövő hét (azaz december első napjai) vége felé várható, a jelenlegi kilátások kecsegtetőek, leszakadhat az ég :)

November 17-től 20-ig próbálkoztunk a szezonindítással kapruni gleccseren felemás sikerrel.
Alpincenter alatt nincs hó, felette minden OK. Gyönyörű napsütés egészen 3-ig, amikor a nap lemegy a hegy mögé, után elég hűvős az idő.
Snowboardos szempontból egyedül a 4a és 4b pálya tetszett ( meg persze a funpark). Itt kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű havon lehetett lesiklani. Azonban beárnyékolta szórakozásunkat az, hogy ezekre a pályákra csak csákányos felvonón lehet feljutni ami deszkával nem egy leányálom. A óriási hétvégi tömeget 3 pár csákányos lift próbálta felcipelni a tetőre, ami elég hosszú várakozási időket eredményezett. 10 perc alatt lecsúszunk, 30 percet várakozunk a felvonóra, ami 20 perc alatt felvonszolt a pálya tetejére. Nagyon hiányzott egy komolyabb ülőlift...
Próbáltuk még az 1. pályát, az összes szerteágazó részével, a véleményem lesújtó. Délutánra már a hatalmas buckákat csak a jeges árkok választják el egymástól.
Mindent összevetve jól éreztük magunkat, szép időnk volt, sajnos a kedvenc pályáink nem voltak elérhetőek ülőlifttel.

Sziasztok !

Az elmúlt időszak intenzív hóágyúzásai kifejezetten jót tettek a pályáknak, az elmúlt napokban a kedvenc lejtőm pl. a Sonnenkar volt (de hasonlóan remek a két Ac pálya és a piros 12-es is), kiváló pályakezelés és kevés ember. Hétfőtől újra megüresedtek a lejtők, különösen szerda volt nagyszerű, mert kedden vége lett a különféle tartomány sí és snowboard oktató képzéseinek, tehát mindez azt jelentette, hogy nulla várakozási idő.

A hétvége természetesen más,akkor összejönnek az emberek, de november jellemzően az egyik legerősebb hónap az összes (nem csak a kapruni) gleccseren, így bizony némi tömeg is garantált.

Hozzáteszem hétvégén is alig lézengtek a Schmiedinger nagyon szép széles pályáján, ami így még délután is itt-ott ratraknyomos volt.

A Síman által említette 8-as összekötő síutat időközben nagyszerűen behavazták és szélesítették is.

Friss képek itt:
http://www.sielj3000meteren.hu/blog/decemberi-sieles-friss-k...

Sziasztok!

SíMan hozzászólását csak megerősíteni tudom. Egy hétvégi salzburgi kirándulás keretében vasárnap ellátogattunk Kaprunba síelni... az előzetes hozzászólásokat és időjárás előrejelzéseket böngészve nem számítottam túl sok jóra, de ha már a közelben voltunk, muszáj volt egy síelést is beiktatni. Alpincenter alatt semmi hó nem volt, a Kristalbahn aljába vezető 10-es pálya tiszta jég és bucka volt dél környékén, a felső csákányos felvonóknál elfogadható volt a pályák minősége, ennek megfelelően a sorok itt kígyóztak a felvonóknál. Összességében gyönyörű időben remek sínapot töltöttünk el, bemelegítésnek tökéletes volt, viszont azt hiszem egy hetes síeléseimet továbbra is Franciaországba fogom tervezni....

Egy kis helyzetjelentés Kaprunból, a gleccserről: november 10-13-a között síeltünk 4 napot gyönyörű napsütéses időben. Ilyen kevés hó még sosem volt, mióta (9. éve) itt kezdjük a szezont, jellemző, hogy Lagwiedig nem lehetett lesíelni, amivel eddig sosem szembesültünk. Ahogy Stani is írja a hóágyúk gőzerővel mennek, szinte mindenütt találkoztunk velük. A relatíve kevés hó ellenére szerintem a megnyitott pályák teljesen rendben vannak, jegesedés csak itt-ott fordult elő. Ami szintén meglepett, hogy a Schmiedinger csákányos liftek nem üzemeltek a 3-as pálya mellett, így a 9-es piros pályán (?, inkább szekérúton) lehetett lesíelni a Sonnenkarbahn 6 ülésese aljába és azzal felmeni. A 9-es pálya szűk, kemény, helyenként jeges, illetve miután becsatlakozik a 8-as pályába annak egy szakasza buckás és köves volt. Ugyanakkor a kevesebb hónak megvolt az az előnye, hogy jobban tudták tömöríteni, ezért kevésbé buckásodtak ki a fenti pályák (4-es). Vasárnap a Kristallbahnt is megnyitották és a 10-es pályát is lehetett használni, miután a hóágyúkkal megfújták. A Kitz- és a Kessliftek aljában jellemzően 5-10 perces sorok voltak. Összességében szuper 4 napot töltöttünk el remek körülmények között.

Érzed már? Érzed az első hó illatát, a lábad alatt ropogó havat, az első ívek ízét ?
Itt van a tél, itt van újra, Salzburg "tetején", a kapruni gleccseren.
Lenn a tarka ősz ezernyi színében pompáznak az erdők, fenyvesek, rétek, legelők. Reggeli szellő fújdogálja a rozsdásbarna-sárga leveleket a Kapruni vár ódon falai körül. A távolban a felkelő Nap első sugarai festik aranysárgára a havas hegyormokat, háromezres hegyóriások felett járja táncát a Nap, lassan, de biztosan beragyogja az egész tájat.
Úgy csillognak a végtelen hómezők, mintha apró manók szórtak volna gyöngyöket a friss hólepelre.
Az utolsó hófelhők is továbbálltak és ismeretlen festőnek adták át a helyet, aki festékes vödreit nem sajnálva mélykék színre festette az égboltot és hófehérré a hegyeket.
Örömittasan húzzuk a téli szezon első íveit a széles gleccserlejtőkön, majd a szabadság érzésének még jobban adva lebegünk a friss porhóban.
Felhők felett járunk, szigetként bújnak elő a felhőpaplan alól a magasabb csúcsok; büszkén pózolnak a véget nem érő napsütésben.
Észak felé a Steinernes Meer és a Hochkönig sziklás hegyoldalai meredeznek, nyugat felé a tiroli hegyek köszönnek vissza. Déli irányba pillantva szinte karnyújtásnyira tűnik az alpesi ország legmagasabbja, a Grossglockner.

Remek besízés volt ez parádés hóviszonyokkal pályákon és azokon kívül egyaránt, mindez még az igazi tömeg nélkül, hiszen a nagy népvándorlás csak most indul el, mi a „vihar” előtt élveztük a csendet, a nyugalmat itt valahol a Magas-Tauernben.
Decemberben újra megyünk, addig is meséljenek tovább a képek:

http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun-besizes-2011oktober/ga...

A hétvégén ellátogattunk Kaprunba Ábel fiammal (4 éves), aki előtte este aludni sem tudott az izgalomtól, hogy másnap síelhet. Természetesen az várt minket, amire számítottunk, szuper pálya és csodálatos napsütés. Kapruntól 30km-re élünk Raurisban, ha kérdéseitek vannak a környékről, szívesen segítek. A hétvégén nagyobb magyar csoportok érkeznek a pályára, talán ismét elmegyünk, hogy barátokkal síelhessünk.

Tegnap a helyi homepaget meghazudtolva (se felhő, se szél) csodálatos fél napot töltöttünk el a "Gletscher"-en. Sajnos csak 1/2 12-kor indultunk felfelé, de akkor a parkolóban már 24°C és verőfényes napsütés volt. A Panoramabahnnal, majd a Langwiedbahnhoz átgyalogolva és tovább liftezve jutottunk fel az Alpincenterig. Itt is volt kb. +10°C! Felcsatoltunk és a Gratbahnnal felmentünk. Bemelegítésként csúsztunk egy kék1-et. Utána ezt mégegyszer úgy, hogy a kék8b-n lecsúsztunk a 6-os Sonnenkarbahnhoz. Ezt a pályaszakaszt és a liftet utána (14h körül) lezárták, mert a hó elég élvezhetetlen volt. Ezután jött a hab. 4a és b piros. Ezek a pályák a szikrázó napsütés ellenére, még délután is tökéletesen síelhetőek voltak. 15h körül szinte mindenki eltünt. Az utolsó órára max: 10 ember volt fenn. Ekkor indultak felfelé a Pistenraupék (5) rendben tenni a pályákat. Mi pedig módszeresen próbáltunk tönkre tenni a a frissen finiselt pályarészeket mindenféle ívek, nyolcasok és dollárjelek rajzolásával . (gyk: a dollárjel az a, amikor Anya rajzolja az íveket, Benőke (7) meg belehúzza a párhuzamos vonalakat (talpon síelős utánpótlás biztosítva!). 15.30 körül megszólított Atomiclub-os Feri. Kedves, barátságos sporttárs (végre nem szégyenkezve kerültük el a renitensen viselkedő honfitársakat), rövid beszélgetés után még csúsztunk két búcsúzót és 16 körül (akkora egyébként már leállították a fenti lifteket), lecsatolva, léc az ölben módszerrel visszalifteztünk a parkolóba. Képeket majd este feltöltöm.

What is summer, avagy fél méteres friss hó odafenn...

Reggel kinyitva az ablakot hihetetlen friss levegő csap meg, ami azonnal betölti a szoba minden egyes zegzúgát; a hó illata ez..
Csendesen, de kitartóan esik az eső, az út vizes tükrében a környező hegyek köszönnek vissza, melyek teteje sejtelmes ködbe burkolódzik.
Kapruni völgybe érve a távolban valami világít, a felhők mögött valami fehéren világít... Nem lehet ez más, mint a frissen esett hó (szín)játéka.
Irány a hegy ! Csak úgy kopog az eső az ablakokon, áztatja a tájat, kabint, lécet. Aztán kisvártatva a kopogást sistergés váltja fel, az átlátszó, hosszú esőcseppeket vidáman táncoló hópelyhek váltják fel. Méterről méterre fehéredik a táj, egyre vastagabb köntöst öltenek a fenyők, a mezők.
Ott ahol tegnap a tavasz első hírnökei fakadtak most hó fedi a tájat.
Fenn még inkább hull a pelyhes, mintha most akarná az időjárás mindazt bepótolni, amit idén elmulasztott.
Az Alpincenternél tekintélyes fehérség borít mindent, térdig, hol combközépig süppedünk a friss hóban.
A Langwied (lezárt) lejtője igazi mélyhó élményt tartogat, a meredek részeknél előjön a "Kanada-feeling".
A hihetetlen nagy csendet, a csend csendességét időnként hatalmas robajlások zavarják meg, mintha pofont adnának egymásnak a szomszédos hegyoldalak, úgy visszhangzik köztük a robbantások zaja.
Lavinákat robbantanak, a négyes (majd' legmagasabb) lavinaveszély miatt egész nap álltak a felső liftek.
Majd talán holnap...

Tegnap méltó módon elbúcsúztattuk a 2010/11-es szezont Kitzsteinhorn gleccserén, amely pénteken és szombaton is tökéletes körülményeket biztosított erre az alkalomra. Szikrázó napsütés, príma tavaszi hó, sehol egy felhő, szélcsend, és az ürességtől kongó pályák, ennél többet egy síelő sem kívánhat, esetleg még egy kis hideget, de így május elején a +5 fokkal ki lehet békülni még 3000-en is. A hóminőség a legfelső pályákon (csákányosok aljáig) reggel keményre fagyott, délutánra laza firnes, de buckák még zárás előtt sem voltak, annyira kevés volt a nép. Imádom ezt a puha, de mégsem ragadós firnhavat, eszméletlen tempóval lehet benne húzni az íveket, egyszerűen minden hibát elnyel. Az Alpincenterhez vezető pályákon már reggel is firnes volt a hó, ami délutánra teljesen fellazult, és buckás lett, viszont ezt orvosolandó, a kritikus részeken dél körül és zárás előtt is végigment a ratrak. A Langwiedhez vezető pálya már zárva volt, de azért a nap végén még le lehetett csúszni rajta. Mindent összevetve, az eddigi legkésőbbi szezonzáróm minden várakozást felülmúlt. Ezzel a szezon huszonötödik csodálatos sínapjával elbúcsúztunk a téltől egészen októberig. Addig is mindenkinek kellemes nyarat kívánok!

Mily csodás nap ért ma végett, ismét napsütés ragyogta be a tájat; a zöld völgyeket és a havas hegyeket.
A Gletscherjet különösebb várakozási idők nélkül vitt fel az árnyékvilágból a napsütötte fehérségbe.
A Kees, Maurer, Schmiedinger pályák ismét parádésak, simára vasaltak, akár egy biliárdasztalt döntöttek volna meg.
Reggel még csend és nyugalom üli meg a tájat, majd ahogy az lenni szokott 10 és 11 közt jön a roham.
A fenti pályák továbbra is porhavat kínálnak, lentebb tavaszi hó fogadja a síelőket.

Az Alpincenter alatti freeride útvonalak, így a Left Wing, Jump Run és a West Side mesés firnhavat tartogatnak a kiválasztottak számára, ami élvezetes és izgalmas lesiklásokat kínál a szűk szurdokoktól egészen a széles hegyoldalakig.
Reggel a hőmérsékletek nulla fok alatt, napközben az felett (kivétel a legfelső részek); a völgybe leérve nyárias idő 25 fokkal és vitorlásokkal a Zelli tavon.

Beszéljenek tovább a képek:

http://www.sielok.hu/fotoalbum/sunnyskiing-kaprun2011/galeri...

http://www.sielj3000meteren.hu

Ski 4Ever

Kis mai helyzetjelentés.

Az emberek rettentő korán kelnek, nem tudom , hogy mi van ? Nincs aprés sí? Bezárt a Baumbar, a Viva, a Zucchini? Vagy rossz a reggeli a hotelekben? Lényeg, hogy nyolckor már szép számú autós flotta a parkolóban.
A Gletscherjetnél 1-2 perc (jelentéktelen) várakozási idő. S az időjárás? Napok óta egy felhő sincs az égen, csak a kék ég meg csak a napsütés...
Irány egyből a gleccser, a pályák remekül kivasaltak, jó gyönyörködni bennünk, már maga a látvány is szemet gyönyörködtető.

Egy-két kör a Keespályán, még nincs senki, csak a szélét tűzik a versenyzők. Széltől szélig síelhetünk, remek !

Utána az AC pálya, majd a Langwied, utóbbin sem kell még az embereket kerülgetni. 10-11-re megérkezik a nagy "tömeg" is, sok iskolai csoport köztük. Mivel a környéken szinte már minden zárva tart, ezért aki Saalbachba, Zellbe, Hochkönigre, Kitzbühelre stb. bookolt az most mind ,itt a gleccseren síel.
Javarészt nyugat-európaiak, magyarokat elvétve látni, most lengyelekből és csehekből sincs annyi.

A pályák a felső részeken porhavasak, lejjebb tavaszi hó. A gleccser lejtői délután is remekül síelhetők.

Várakozási idő változó, ha a Single Spurt választjuk, akkor max. 1 perc, egyébként akár 4-5 percbe is belekerülhet (bár ez még mindig nem sok).

Off Piste: Az Alpincenter alatt nagyszerű firnhó mindenhol, ez is egy élmény, bár nyilván más, mint porhavasan. Utóbbit azért a feljebb eső off piste területeken még találni. Időközben páran már a csúcstól is lejöttek.

A Nap brutálisan erős, érdemes magas faktorszámú krémekkel és jó nap/síszemüveggel készülni.

Keddtől lehűlést mondanak, újra hullhat a fehér pelyhes... Meglátjuk!


http://www.sielj3000meteren.hu

Ski 4Ever

Kis helyzetjelentés.

A bergfex pár nappal ezelőtti (azóta nem néztem rá) előréje nem jött be, nem a napsütés jellemezte ezt a pénteket, igaz néha meg-meg mutogatta magát a Nap a fellegek mögül.
Amolyan hamisíthatatlan áprilisi idő, az egyik pillanatban rácsodálkoztunk az árnyékunkra, 5 perc múlva sűrű pelyhekben esett a hó, és ez a változatosság jellemezte az egész napot.
A hőmérsékletek bőven nulla fok alatt.. a hó ?
Fantasztikus, megmondom őszintén kissé szél fújtra számítottam a pályákon kívül, helyette piha-puha porhó fogadott, ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva.
Meglehetősen sok nyugat-európai diákcsoport a lejtőkön, elsősorban angolok. A felső pályákon már lényegesen kevesebben, a pályán kívüli területeken meg senki sem zavar.
Alapvetően egy jó nap volt, három hét után már kellett ez a friss hó, jelenleg klasszisokkal jobb az off piste, mint március végén (a legutóbbi jelentős havazást követően), akkor se volt kutya, de most...
....Macska :)

Holnapra napsütést rendeltem :)


http://www.sielj3000meteren.hu

Ski 4Ever

Mindig furán érzem magam, amikor ugyanarról a síterepről ugyanazon a napon valaki teljesen más véleményt ír, mint ahogy jómagam megéltem.

Érdekes dolog a szubjektív valóság, nézzétek csak:

Mi is Kaprunban voltunk péntek-szombat-vasárnap. Jéggel egyáltalán nem találkoztunk. Ahogy Stani írta, a gleccseren a pályák reggelente kissé keményebbek voltak, viszont olyan simák, mint a biliárdasztal, nagyon jól lehetett rajtuk menni. Dél körül, amikor fellazult a felső pár centi, pedig egyenesen tökéletesnek éreztem.

Ahogy az ember leér a gleccserről, és a havat nem hűti alulról az a vastag jégtömeg, néhány méteren belül változik meg a pálya minősége. Ott már valóban tavaszias a hó, a meredekebb, szűkebb részeken buckásodik is rendesen.
De erre is megvan a módszer, miként kell rajta közlekedni, hogy jókedvvel érjünk le. Ezt talán érdemes megtanulni, ha az ember áprilisban síelni jár, és akkor ritkábban éli meg pénzkidobásnak, visszafogottabban lesz panaszkodós.

Aki pedig végképp nem bír a buckákkal, mehet a pályán kívül, az Alpincenter és Langwied közötti részen parádés hóviszonyok vannak. Érdemes egy kis nyitottsággal kipróbálni, sokaknak pozitív meglepetést okozhat.

Mi nagyon élveztük!

A múlt hétvégi havazások után időszerű volt egy újabb freeride hétvége -igaz ezúttal hétköznap- összehozása.
Már régóta érdekelt Kaprun túloldala, az ún. Mühlbachtal, ti. a hegyről le lehet síelni egészen Niedernsillig, ami egy 12 kilométer hosszú lesiklás, távol mindentől a Magas-Tauern Nemzeti Parkban.
Szerdára az egyik helyi síiskolában foglaltunk egy guide-ot. Michi osztrák állami vizsgás sí és snowboard oktató, illetve korábban a Bécsi Síakadémia síoktató képzője.

Szerda reggel, az ég kékséget egy felhő sem zavarja, csupa kék odafenn minden, mintha festették volna. A Kapruni völgybe beérve ott tornyosul a 3204 méter magas Kitzsteinhorn; mint mindig most is fantasztikus látványt nyújt.
9 órakor találkozás Michivel, gyorsan megkapjuk a lavinaszondát-, és lapátot, illetve a piepset. Ezután indulás néhány warm up körre a Kristallbahn környéke. Miután kellően bemelegedtek a síelős izmok irány a Maurer felvonókkal felfelé, majd kiszállva jobbra (hegyfelé nézve) elkezdünk traverzolni. A traverz korántsem olyan veszélytelen, hiszen január végén egy hatalmas hótábla szakadt le ezen az oldalon, magával rántva két brit síoktatót. Szerencsére kisebb sérülésekkel megúszták a kalandot.
Cél a Winterkarl, az egyik beszálló a Mühlbachtalba. A traverz közepén nagy figyelem szükségeltetik, hiszen egy meglehetősen szűk szakaszon haladunk át a gerincen, balra és jobbra is mély, sziklás szakadékok. Elhagyva ezt a szakaszt a Kristallbahn hegyállomása fölött érkezünk ki, ahol újabb traverz kezdődik, egy ismételten meredek hegyoldalon. Itt mindjárt az elején érdemes lendületet szereznünk, hogy a keskenyebb, és kissé felfelé haladó ösvényen felcsússzunk. Ellenkező esetben kerülhetjük meg az egész sziklatömböt…
Elhagyva ezt a passzázst a Rettenwand függőleges sziklafalai nyújtanak pompás látványt az amúgy is bámulatos kulisszához.
A Rettenwand előtt megállunk, és innentől elhagyjuk a nyüzsgő gleccsert, búcsút intünk a civilizációnak, irány a Winterkarl. A terek hatalmasak, az egész „kuloárt” tekintélyes sziklafalak szegélyezik. Északi fekvésének és a körülölelő hegyoldalaknak köszönhetően még mélyen a tavaszba belenyúlóan is porhavat találhatunk itt.
Magába a Mühlbachtalba három elfogadott beszálló létezik. Az egyik még a Kristallbahn hegyállomása felett magasodó rész. Lavina szempontjából ez a legveszélyesebb, 2000-ben itt történt Ausztria egyik legtragikusabb lavinaszerencsétlensége, amikor a fehér halál 12 személyt, javarészt oktatókat ragadott magával.
A második beszálló a Winterkarl (sokak szerint a legjobb), míg a harmadik a Rettenwand után a L.Scharte.
Guide-unk előremegy megnézi a hóviszonyokat, majd int, hogy indulhatunk, persze távolságtartással. A belépő szép meredek, porhavas lejtő. Élmény húzni az első íveket a szűz porhóban, és utána jön a többi meg a többi. A hó továbbra is porzik, arcunkra kiül a mosoly, hatalmas vigyorral törjük be a szűz hegyoldalakat a Winterkarl monumentális völgyében. Ez olyan, mint a heli sí, szólal meg Michi. Bár heli síelni még nem voltunk, de valóban, valami hasonlónak képzeljük el mi is, távol a Világ zajától, csak Te és a hegy és a porhó.
Végül elérkezünk lesiklásunk utolsó meredélyéhez, ami legalább van olyan meredek, mint a belépő, csak hosszabban. Itt a terek összeszűkülnek és egy szűkebb helyen kanyargunk. Míg az árnyékos részeken nagyszerű porhó fogad minket, addig a napos oldalon már beszakadós Bruchharsch. Így innentől lassabban és óvatosabban haladunk a völgy irányába, mintha tojáshéjakon síelnénk. Ez az útvonal legveszélyesebb szakasza, keresztezünk is jó néhány már lejött lavinát. Végül leérünk a Mühlbachtalba; ahol alpesi faházikók mellett visz tovább az utunk. A hótakaró egyre inkább ritkul, de mi az utolsó méterekig csúszunk, néha lecsatolva a léceket is. A télből a tavaszba, a porhóból a firnbe jutunk.
Végül elfogy az utolsó hófolt is, vadul csicseregnek a madarak. Mi lecsatolunk, levesszük a sícipőt és gyalogosan folytatjuk tovább utunkat Niedernsillig, ahol már vár minket a transzfer.
A jól sikerült napot méltóan a Panorama étteremben (Kitz) zárjuk.
Összegezve az idei szezon legnagyobb freeride napja, ehhez semmi kétség sem fér. Olyannyira belelendültünk, hogy pénteken (azaz ma) újra lesiklottunk, ezúttal már guide nélkül. Mondanom sem kell, hogy ma is egy élmény volt!

Sajnos a képek az egyes lejtők meredekségét nem adják ki.

Adatok:
Max. magasság: 2600 m (beszállás)
Min. magasság: 769 m (Niedernsill)
Hossz: 12 000 m



http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprunwinterkarl-2011marcius/...

A videóról majd a Koty gondoskodik :)

http://www.sielj3000meteren.hu

Ski 4Ever

Utolsó két napunkra az eső átzavart minket a szállásunktól 60 km-re lévő kapruni gleccserre. Itt hó esett. Várható volt, hogy sokan lesznek, mert ahogy néztük 2000 m alatt inkább mindenhol eső esett/eshetett. Azért annyira nem volt rossz a helyzet, mint az előttem szólók leírták, de kétségtelenül ilyen tömegben én még nem síeltem Kaprunban (igaz eddigi a 32 napomon mindig novemberben voltam).
17-én csütörtökön új pályákat sikerült felfedeznem, amiken korábban még nem jártam (12-es piros, 10-es kék). A 12 tetszett, a kék az inkább a freeride pályákhoz vezető, szerintem felejtős. Eddig csak egy alkalaommal tudtam menni a 2-es pályán az aljáig, így kihasználtuk, hogy most nyitva volt, valamint az 5-ös feketét, ami általában novemberben még nem használható.
A Big Appel-ben ekkora tömeggel még nem találkoztam, 2 óra körül sem volt ülőhely, ez is új volt számomra.

Utolsó napunkra bejött, amire számítottam! A folyamatos intenzív hóesés hatására reggelre esett vagy 20-30 cm friss hó, amelyet már nem dolgoztak el (vagy nem tudtak eldolgozni). Ehhez társult a katasztrófális látási viszony, ami kezdetben inkább a mélyéségérzet elvesztését jelentette, később a teljes látás (látótávolság kb. 0 m lett!) hiányát. Tréfás egy nap volt. Az emberek estek-keltek. Én is próbáltam Ozsihoz, Replacihoz fohászkodni, hogy telepatikusan adjanak segítséget egy képzetlen (ez én vagyok) síelőnek hogy kell ilyen helyzetben síelni. De magamra maradtam, így gondoltam megnézem a tényleg jól síelők hogy mennek! De olyat sem találtam. Aztán próbáltam zárt lábakkal síelni, hogy a lesből támadó, felfedezhetetlen buckák, szűzhavas részek el ne vigyék az egyik lábam. Ez egészen jól bevált, lekopogom egyszer sem estem el. Aztán a fenti pályákon végre találtam síoktatót, aki az elvetemült tanítvánnyal síelt ezek között a kegyetlen körülmények között is. Láttam ők is a zárt lábas, kis íves lejövetetlt favorizálják, így azt gyakorolgattam délig. Ebédre meglátogattuk a csúcson (Gipfel) lévő felújított éttermet.
Sajnos olyan köd lett, hogy az orromig sem láttam utána, még szerencse, hogy ismertem a terepet, így egyrészt tudtam, hogy amerre csúszik a léc arra van lefelé, másrészt ha felvonóhoz értem be tudtam tájolni kb. hol vagyok. Bevallom a ködöt gyűlölöm, nekem attól mindig hányingerem lesz, így 2-kor be is fejeztem a síelést. Ezt már nem élveztem és féltem a sérüléstől is, örültem, hogy ezen a héten sem esetem el.

Egyébként a gleccseren nagyon jó hó van, még biztosan sokáig ideális viszonyok mellett lehet itt sielni.

14-15-én mi is Kaprunban voltunk. A nem kicsi tömeg túlnyomó része - talán az ünnap miatt :-) - a monarchia népeiből tevődött össze (sok magyar, cseh, lengyel, néhány szlovén és horvát), de voltak hollandok, németek, dánok és a magyarhoz rendkívül hasonló rendszámmal rendelkező litvánok is. Gondolom nem mind ide indultak, de nemrég bevezetett általános tavasz felcsalogatta őket a gleccserre.

Ez nem csoda, hiszen a hó egészen jó állapotú volt, a gleccseren egyáltalán nem, lejjebb is elfogadható mértékben olvadt. Gyakorlatilag mindkét nap főleg a gleccseren lévő pályákat használtuk, mert itt oszlott el legjobban a tömeg ésa csákányosoknál volt a legkisebb a sorbanállás. Ezen belül is a Schmiedinger Lifte és pályái voltak a legkevésbé terheltek, illetve nem volt rossz a Gletschersee Abfahrt, igaz délután már buckásodott a mellette lévő pályán kívüli lejtők egész jól síelhetők maradtak. Az 1-es kék szerintem alapban nem síelésre, hanem esegleg közlekedésre való, de most hihetetlen volt, nagyobb volt rajta a forgalom mint az M0-n csúcsidőben, csak itt reggeltől estig csúcsidő volt... :-)

Hüttehelyzet: Mindenhol sokan voltak, nem volt kivétel. Igaz a Krefelderhütténél nem jártunk. A Gletschermühle pozitív csalódást hozott, mert a tömeg ellenére egészen rövid idő alatt élelemhez jutottunk és a kaja sem volt rossz. A személyzeten azért érződött a nagy nyomás és leterheltség, de tették a dolgukat. A Häuslalmba nem ültünk be, csak sorbanállás közben élveztük a hangulatot. Volt mit, főleg a nap vége felé. Meg lehet kövezni, de nekem bejön ez a sramli-disco téma. :-) Ott.

Mindent összevetve jó volt ez a 2 nap, de kicsit bánom, hogy nem tudtam a többi csapattagot meggyőzni, hogy legalább egy fél napra menjünk át Schmittenre. Az üres pályák miatt szerintem megérte volna.

Vége az utolsó nagy magyar rajzásnak, hátunk mögött a hosszú hétvége fantasztikus idővel, sok-sok napsütéssel, kellemes hőmérsékletekkel és -ha nem is mindig - kék éggel.
Szombat mindig is amolyan tuti tipp a turnusváltások végett, hiszen az emberek már vagy még nem síelnek, így ezen a napon nem volt jellemző a "tömeg", vasárnap azért már többen voltak, de vészesnek nem mondanám. Hétfőtől aztán beindult az igazi rajzás, egész Európa képviseltette magát. A keleti nemzetek közt a csehek és lengyelek vezettek, utána jöttünk mi magyarok, de azért voltak szép számmal románok, bolgárok, szerbek is. S ne feledkezzünk meg az oroszokról sem, akik ahogy oly' sokszor most sem az úri viselkedésükről híresek (tiszt a kivételnek).
Ez mellett sok holland, dán, angol, de voltak svédek, norvégok, egyszóval egy igazi nemzetközi síhétvégét , sínapokat tudunk a hátunk mögött.

Az enyhe időjárás miatt sokan átmenekültek a környékbeli terepekről; elsősorban Hochkönig, Saalbach, Zell am See, Rauris). Jó pár saalbachi síbusz közlekedett ezeken a napokon, de nem kis meglepetésemre egy zillertali síbuszt és megpillantottam, hogy utóbbi miért nem a Tuxra ment? No mindegy.

Egyszóval voltak, nem is kevesen, már rég láttam ennyi embert a gleccseren, de szerencsére a széles pályák és nagy terek , legalábbis a felső részeken elnyelték a tömeget. Az Alpincenterhez vezető két pálya más kérdés , na és a Langwied, ezek mindig is fő rajzási útvonalak voltak, ez tudván itt legfeljebb a reggeli órákban ment le az ember.

Hőmérsékletek: a gleccseren mínusz fokok, vasárnap -4 fok a többi napon -3 és mínusz kettő.
Az Alpincenternél hétfőn nulla fok volt, lejjebb délután plusz néhány fok. A felső pályák nagyszerű, porhavasak, az alsóbbal déltől firnesedtek, de nem kásásodtak, tehát olyan mélykása síelésben, mint ami a többi alacsonyabb osztrák terepen volt, itt nem részesültünk (szerencsére).
Várakozási idők: elsősorban a hétfő és a kedd volt húzós, de ekkor sem vártam többet (direkt mértem, figyeltem) 5 percnél többet. Bár kétségtelen, hogy szemmel nézve néha ijesztő volt.

A gastro vonalra reagálnék, mert ezzel abszolút nem értek egyet. Véleményem szerint megfelelő számú hüttével rendelkezik a terep:

Lenn a Langwiednél mindjárt van kettő nagyobb hütte, aztán a piros Langwied pálya közepénél a Krefelder hütte (sokan nem is ismerik). Az Alpincenternél a Big Apple és a Gletschermühle, fenn 3000 méteren a Panorama étterem.
A Big Apple osztrák szinten is szinte párját ritkító, ami a férőhelyek számát illeti és tényleg mindenfajta étel kapható a különféle pontoknál. Gyorsételek, ázsiai kaja, tészta ételek, pizza, húsféleségek, édességek.

Hello mindenkinek
A hosszú hétvége helyszinéül zell am see és kaprun síterepeit néztük ki.Megérkezésünkkor maradt kaprun a nagy meleg miatt.Szállásunk a Lederer panzióban volt 100m-re síbusz megállótól.Teljesen korrekt hely,szimpatikus tulajjal.A síelésről annyit,hogy iszonyat tömeg volt valószínű a nagy meleg miatt.Nem tudom,hogy rajtunk kívül volt -e más államban is ünnep,de rengeteg holland és cseh síelő volt.Vasárnap 1.5óra alatt sikerült feljutnunk a csúcsra,utána kerestünk valami szimpi pályát,amit meg is találtunk a 4a "személyében".Szuper volt ,nem is a változatossága miatt,mert az nincs ,de baromi széles és iszonyat jól lehetett csapatni rajra:)).A lentebbi pályákra nem igazán volt érdemes menni,mert rengetegen voltak,valamint nagyon olvadt és buckás is volt.Másnap már rutinosabbak voltunk és nem mentünk fel a csúcsra(-1óra).
Nagyon jót síeltünk,bár a tömeg az talán még nagyobb volt ,mint vasárnap.A fenti pályákon azért lehetett menni.Viszont az utolsó csúszás az valami rettenet volt.Az alpin centernél iszonyat tömeg,ezért gondoltunk lecsúszunk a 12-en az aljára.Nem kellett volna.Iszonyat ,hogy mekkora buckák voltak és ,hogy mennyi ember.Minden 5 méteren feküdt valaki,visszanézve roppant muris volt:)
Azt sajnálom,hogy nem tudtunk átmenni a schmittenhöhére(zell),ha már ott voltunk ,talán legközelebb.Viszont ami még nagyon jó volt,hogy sikerült délután 2x a frissen ratrakolt pályán menni:),na az valami kutya jó volt:))

Sziasztok!
Most értünk haza kapruni hosszú hétvégénkről, így gondoltam, megosztom a friss élményeket.
Szombaton hat óra autózás után érkeztünk meg a Kitzsteinhorn gleccser lábához, ahol nem kevesebb mint 8 fok fogadott minket. (Zell am See, Maiskogel kizárva). Gyors öltözködés és már fent is voltunk 2000 méteren. Pozitívum, hogy még extrém látogatószám mellet (amiben volt részünk) is várakozás nélkül fel lehet jutni a hegyre, a két párhuzamosan futó kabinos felvonó által.
Fent már kicsit változik a kép, legalább is a liftek tekintetében, mivel a síterep szívéből egy négyes ülős (Sonnenkarbahnen) visz tovább, ahol a mind a reggeli csúcs, mind a nap folyamán komoly sorok alakultak ki. (Szemfüleseknek ajánlom a 12-es pálya aljáról induló Kristallbahn 6-os liftet, amivel szintén elérhetők a felsőbb pályák.)
Mi is főleg ezt az útvonalat használtuk és maradtunk inkább a síterep felsőbb részében (2-3-4-5-ös pályák). Az én személyes favoritom a 4-es és 5-ös pálya. Szélesek, tökéletesen kezeltek, még a délutáni órákban is kiválló hóviszonyok. Talán lehetnének kicsit meredekebbek és hosszabbak, de ha valaki rendesen nekifekszik, azért a felvonóhoz érve már kapkodja az érezhetően ritkább levegőt :-)
Sajnos itt már cserben hagy a modern technika és kényelem, csákányozni kell, ha valaki élvezni akarja a 3000m adta örömoket.
A terep többi pályája is jól kezelt és hóbiztos, de olyan sok meglepetést nem rejtenek, inkább kezdő sielőknek ajánlanám.
Jó tanács, érdemes reggel az elsők között felérni és elsőként húzni ívet a ratraknyomba. Nincs sorbanállás, nincs tömeg...felejthetetlen élmény!
Gasztro vonalon nem ez a legjobban ellátott síterep, de 3000 méteren minden kicsit jobban esik :-) A hely egyértelmü nyertese a Gletschermühle hütte. Gyors kiszolgálás és az átlagnál sokkal jobb ételek.

Kaprun nincs közel, nincs több száz km pálya és nem mindegyik felvonó fűtött 8 üléses, de összességében ez egy szuper síterep és legnagyobb előnye, hogy hihetetlenűl hóbiztos. Ha már a környék pályáin inkább vizibicikli kell, mint síléc, itt még mindig élvezni lehet a síelést.
Ha tehetitek, próbáljátok ki!

Üdv
vt

Csütörtökön megérkeztünk öt napos kapruni kirándulásunkról. Szállásunk ( http://www.jufa.at ) ár/érték arányban kitűnőre vizsgázott, csakúgy mint a személyzet. Szerencsére a lentebb említett diákcsoportokkal nem találkoztunk. Hozzánk hasonló gyerekes családok tették ki a vendégek többségét, köztük számos honfitársunkkal. Kezdő síelőkként (fiammal előző télen próbáltuk először) ez volt az első komolyabb, több napos síelésünk, előtte csak a Mátrában illetve Stuhlecken és Hirschenkogelen próbálkoztunk. Az öt nap alatt meghatározó, pozitív élményekkel gazdagodtunk! Gyönyörű időjárás, szenzációs környezet és számunkra ideális pályaviszonyok úgy a nehézség, vonalvezetés, minőség és átláthatóság tekintetében. Előtte valahogy így képzeltem álmaimban... Bejött. Fél-fél napot voltunk a Maiskogelen illetve Zall Am See-ben, de az igaziak a Kitzsteinhornon töltött napok voltak. Pillanatnyilag úgy érzem, máshová nem is kívánkozom... 3029 méterről csodás panoráma, széles tömegmentes pályák, legalábbis ottjártunkkor eloszlott a "nép". Legtöbb időnket a 4b-4c illetve az 1 és 8b pállyákon töltöttük. A városi Maiskogelen töltött fél napban is jól szórakoztunk, de ott az alsó rész már eléggé olvadt és kásás volt, míg a felső részével semmi gond nem volt. Zell Am See-ben csütörtökön délelőtt a hazaindulást megelőzően síeltünk. A könnyebb pályákon (1,2,3,12) jártunk, de itt már sok helyen a jég volt a jellemző kevesebb hóval. Hirtelen ennyi jutott eszembe...

Ma egyszerűen fantasztikus volt, itt lehet a legjobbakat síelni, ha az idei szezon átlagát vesszük, az tuti :)
A pályák remekül rendben voltak, a mai kedvenc carvingolásra a Schmiedinger extra szélességű lejtője volt, persze a Keespiste és a Maurer pályák is hozták a formájukat. A Langwiedboden lejtőjén dél körül nagyon jókat lehetett menni.
Várakozási idő azoknál a lifteknél, ahol én voltam szinte egyáltalán nem volt; Kristallbahn, Langwiedbahn, Maurer, Schmiedinger, Kitzlifte, Sonnenkarbahn hatosa.
Néhány kép, igaz ezek az elmúlt napokról, ma nem vittem fel a kamerát.

Sziasztok!
Én 01.20. án jöttem haza Kaprunból. A szállás a Johannahof volt, ( http://www.sielok.hu/szallas/johannahof/ ) nekem nagyon bejött, kedves házigazdák, svédasztalos reggeli, közel a sí buszmegálló, amivel tényleg mindkét régió (Kaprun és Zell am See) pályáit be lehet járni. Megérkezéskor egy pálinkával fogadtak, itt már tudtam jó helyen leszek :). Másnap 01.18. bőséges reggeli, ami ki is tartott délig, hát kipróbáltam a gleccsersíelést, hát érdekes volt állítólag előtte már rég volt friss hó, de én nagyon jegesnek tartottam. Vagy lehet én voltam nagyon kezdő, mondjuk nagyon sokat dobott rajta a napsütés a + hőmérséklet. Sajnos egyedül voltam, ami viszont annyiból jó volt, hogy sok mindent jobban meg tudtam figyelni. Az emberek kedvesek a táj csodálatos, még fontolgatom, hogy nyáron visszajövök, hogy milyen lehet, mert program van dögivel. A következő nap szakadó havazásban volt részem, így már értem, hogy miért szeret mindenki friss hóban síelni. A szálláson beszélgettem a tulajjal (bevallom én javasoltam nekik az oldalt) és sok minden furcsa volt, itt tényleg szeretik a külföldieket és felfogják, hogy a vendégekből élnek. Sajnos ez itthon magyarba még néha nem így van... Érdekes volt megtudni, hogy pl. márciusban középkori várjátékok + később sajt fesztivál is lesz a faluban. Úgyhogy ha egy tuti síterepet + szállást szeretnétek, én szívből ajánlom mindenkinek Kaprunt és a Johannahofot.
Üdv. mindenkinek!

Sziasztok!
Egy napja jöttünk haza a 4 napos síelésből. Kaprunban kétszer a Kitzsteinhorn gleccseren és a Maiskogel-en, ill. egy napot Zell am See-ban síeltünk. Még csak kék pályás síelő vagyok és ez volt eddigi legkomolyabb síelésem (egy nyugati síparadicsomban), a legszuperebb pályákon. Kaprunban gyönyörű a környezet, itt volt a szállásunk a faluban, egy meredek szerpentin tetején, ahonnan csodás panoráma tárult elénk minden irányba. Kifogtuk a napsütést is a gleccseren, elvoltam ragadtatva a sok felvonótól, a pályák nagyságától, minőségétől. Egy napra átruccantunk Zell am See-ra, ott pedig nagyon tetszett a pályák sokfélesége, erdős, ösvényes, kacskaringós pályákon lehet a parkolóig lecsúszni.
Végig azt kaptuk amit vártunk, amire számítottunk. Nem találtunk semmi kifogásolnivalót.
Bármikor visszatérnék Kaprunba, ha nem lenne még annyi sok szép hely, síközpont, amik szintén kipróbálásra várnak...

Rég jelentkeztem Kaprunból, most bepótlom.
Tegnap és tegnapelőtt parádés idő mesés kilátással. Nap mosolygott a hófedte gleccserpályákra és hegyoldalakra. A 3000 méteres hegyóriások varázsa minden egyes alkalommal lenyűgözi az embert, itt jössz rá igazán milyen hatalmas és nagyszerű a természet és ebben a világban apró kis hangyaként suhanunk tova.
A pályák, ahogy a honlap is írja valóban fantasztikusak, jó kis porhó fedi őket. Tegnapra virradóra esett némi friss hó, mint ahogy oly sokszor az idei szezonban ismételten szél társaságában, így ennek eloszlása meglehetősen nagy különbségeket mutatott. Egyes helyeken mindössze pár centi, megint máshol 10-15 cm porhóban gázoltunk alább. Hivatalosan az Ice Age és West Side freeride útvonal van nyitva. Nem hivatalosan a többin is gond nélkül le lehet síelni. Az alap igen kemény és tömör, ha most erre esne 20-30 cm friss hó az maga lenne az álom.
Ma reggel: az álom valóra válik? A havat a völgyben esőcseppek sokasága váltotta fel, de odafenn rendben van még a világ. Ha hinni lehet az adatoknak, akkor a gleccseren eddig 30 cm feletti friss hó hullott.
Milyenek voltak a pályák: porhavasak, igen jól síelhetők. Ahogy az szokott lenni továbbra is az Alpincenter pályákon és a Kristallbahnhoz vezető lejtőkön gyűlt a sokaság. Igaz várakozási idő itt sem nagyon adott. Fenn sokszor kongtak a lejtők az ürességtől; a Schmiedinger pályákon vagy senki sem síelt vagy 3-4 fős csoportok vittek némi életet a széles hegyoldal életébe. Egyik kedvencemen a Keespistén is jókat lehetett menni, igen jókat !
Immáron az összes funpark fogadja a freestyle ág szerelmeseit, a félcső ismételten igen komolyra sikeredett! Hétvégétől a nagy attrakció, a Volvo Ice Camp is megnyitja kapuit; jégbárral, jégasztallal, székekkel.

Kaprun: még mindig porzik !

Két hét múlva októberi besízésünk után újra összeverődött egy kis társaság; a helyszín ezúttal is Salzburg "teteje"; a kapruni gleccser. Az időt ismételten sikerült kifogni; október 30.-tól egészen november 7.-ig, azaz 9 napon keresztül ragyogó napsütés, kék ég és kellemes hőmérsékletek. Csupán a keddi nap mutatta meg magát Holle Anyó némi havazás keretében.

Míg itthon 20 fok feletti hőmérsékleteket mértek, addig mi porhavas gleccserpályákon síelhettünk; mindezt az igazi síelős időben. Jómagam nem először vagyok a gleccseren, de minden egyes nap után megállapítom; idefenn 3000 méteren minden egyes nap egy ajándék. Tiszta, friss hegyi levegő, lélegzetelállító kilátás, széles pályák... Síelős, hódeszkás szív; mi kell még ?

A mai nappal megérkezett a lehűlés, így újra beindultak a hóágyúk; holnap várhatóan havazni fog. A következő napokban télies jellege lesz az időjárásnak mínusz fokokkal és időnkénti havazással, de természetesen azért a Nap is sütni fog!

Nem szaporítom a szót tovább, beszéljenek az elmúlt időszakról a képek;
http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun-november2010/galeria/

Talán utolsónak maradtam éppen ezért most nem is írnék élménybeszámolót, inkább beszéljenek a képek. :) Azért még itt is szeretném megköszönni a "régi" és az új ismerősöknek a tökéletes besízést,mindenki nagyon jó társaság volt bár az "üdítő" nem úgy fogyott ahogy kellett volna ! :) Talán még lesz egy videó is ha lesz hozzá segítség.

Ezt a lírai mélységű szépirodalmi remekművet lehetetlen volna überelni, így aztán csak néhány plusz infót osztanék meg, jó technokrata módjára. A hó tényleg hibátlan volt, a tömeg is elviselhető, de azért a fenti csákányosoknál előfordult 5 perc feletti várakozási idő is, különösen délelőtt, amikor a versenycsapatok még teljes létszámmal képviseltették magukat a pályákon. Viszont aki kellően szemfüles volt, mindig találhatott olyan felvonót, ahol gyakorlatilag nulla volt a várakozás, a Kitz és Kees lifteknek jó alternatívái voltak tömeg esetén a Magnetköpf és a Gratbahn. A legjobb időszak 12-13 óra között volt, amikor a tömeg a felvonóktól áthelyeződött az Alpincenter éttermének kasszáihoz, ilyenkor gyakorlatilag mindenhol nulla volt a várakozás. Tehát egyátalán nem osztom azt az elterjedt magyar álláspontot, hogy "Kaprunba ne menj, mert k**va sokat kell sorban állni", ehelyett azt mondanám, hogy "Kaprunba menj, ha októberben tökéletes porhavon akarsz síelni a szikrázó napsütésben"! Összegezve tökéletes besíző hétvégében volt részük mindazoknak, akik Kaprunra szavaztak, és úgy vettem észre, innen a fórumról is jópáran voltunk kint. Nekem az egyetlen szívfájdalmam, hogy sajnos vasárnapra sem nyitották meg a Sonnenkar és a Kristallbahn pályáit, pedig szerintem csak az akaraton múlott, hó volt bőven. Persze azt is megértem, hogy ennyi pályával is ki lehetett szolgálni az igényeket, akkor meg minek erőlködni. Jövőre remélhetőleg ugyanitt!:)

Sziasztok

Megérkeztünk a szokásos kapruni besízésünkről. A hagyományokat folytatva ismét Ausztria szívében, Salzburg tartomány legmagasabb síterepén, a Kaprun felett elhelyezkedő Kitzsteinhorn gleccseren kezdtük a szezont. Mindig nagy élmény 3000 méteren húzni az íveket, különösen ha azok a szezon elsői; nem volt ez máshogy idén sem.
A hét közepi havazást csütörtöktől napsütés váltotta fel, sokszor már valószínűtlenül kék éggel fűszerezve. A hőmérsékletek nulla fok alatt maradtak, így a hóágyúk szorgosan, éjt nappallá téve dolgoztak, hogy támogassák Holle Anyó munkáját. Reggel mesterien kivasalt pályákon síelhettünk; avagy aki korán kell frissen kezelt pályát lel :) A hó szupernek bizonyult, nagyon jó porhó, nem csak fenn a széles gleccserpályákon, hanem lenn az Alpincenternél is. A sípályák az Alpincenterig voltak megnyitva, de a bátrabbak egészen a Langwiedbodenig, azaz a síterep aljáig lesíeltek. Bár hivatalosan még zárva volt, meglepően jól lehetett rajta síelni.
A kilátás pazar, Tirol és Salzburg havas-sziklás hegyvonulatai mellett északkelet felé a Dachstein masszívuma is láthattuk, dél felé Ausztria legmagasabbja, a Grossglockner tornyosult.
Lenn az ősz ezernyi színében pompázó erdők, fenn a havas hegycsúcsok; szép ez a kontraszt ilyenkor ősszel, akár fentről, akár a völgyből szemlélve.
A sok-sok napsütést vasárnap zavarták meg a felhők, ekkor délutántól megjelentek az első hópihék, laza táncot járva hulldogáltak az égből, hogy egyesüljenek a lenti fehérséggel. Ők már a későbbi (mai és holnapi) nagy havazás előhírnökei!
A felvonóknál számottevő várakozási idő nem volt, sokszor szinte azonnal mehettél is fel, vagy mindösszesen néhány percet kellett várni a következő feljutásig.
Jövőre természetesen újra itt, és természetesen decemberben is !
Képek: http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprunbesizes2010/galeria/

Jó volt a hétvégén a gleccseren: kiváló időjárás és kiváló tavaszi hó.
A pályák, egy-két frekventáltabb lejtőtől eltekintve (kis túlzással) kongtak az ürességtől, a pályákon kívül pedig valóban nem találkoztunk emberrel.
Szeretem a firnes havat, kifejezetten élveztem, még az alján, a délutánra kibuckásodott 11-esen is nagy élményt okozott a csúszás. Érdekes volt látni, érezni, hogy akár egy-kétszáz méter szintkülönbség is mennyit számít, ahogy mentünk felfelé, úgy változott a hó minősége.
Legnépszerűbb témák: nem működő csákányos nyomvonalán rövidlendületezni, sziklák között keresve az utat frírájdozni.
Évek óta Mölltalon kezdünk-zárunk, most egy elintézendő ügy miatt (természetesen síelős) Kaprun mellett döntöttünk. Nem bántuk meg, nagyon jó ez a hegy még májusban is.

Ezzel befejezettnek tekintem a szezont, 44 jól sikerült nap után. Hacsak valami váratlan fordulattal nem síelünk a nyáron is, novemberben veszem elő újra a léceket. Addig csak kíbicként osztom az észt a partvonalon kívülről, és szurkolok a továbbra is kitartó megszállottaknak.
Hajrá mindenkinek!

A csütörtöki és pénteki kékséget a hétvégén felhők szürkesége törte meg , hol beborult, hol kiderült. Aranyló színben pompázott a gleccser, máskor sejtelmes köd lepte be az alsóbb régiókat. A gleccseren megannyi program közül választhattunk ezen a hétvégén. Tesztelhettünk a 2010/11-es símodelleket a legnevesebb gyártóktól; többek közt képviseltette magát az Atomic, Völkl, Fischer, Rossignol. Az Alpincenter előtt különféle zenekarok, dj-k léptek fel, de volt gasztró és bármixer show egyaránt.

Lenn Kaprun főtéren igazi osztrák majálisban lehetett részünk hideg sörrel és osztrák muzsikával. Szombat este a snowboard freestyle versenyek amolyan záró akkordjaként óriási buli helyszínéül szolgáltak a Kapruni vár ódon falai.

Most már ideje búcsút inteni, képek:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun-szezonzaro-2010majus/g...

A tegnapi borút derű követte, a kékség és fehérség harmóniája lengte be a tájat. Igaz vizuális gyönyör; északra a smaragzöld völgyben a Zelli tó vize csillan meg, aminek víztükrön havas hegyek köszönnek vissza. Távolabb sejtelmes felhőkbe takaródznak a Hochkönig sziklás hegyoldalai, szigetként törnek utat a felhőtengerben a magasabb csúcsok.
Délre pillantva a Tauern hegység háromezresei tornyosulnak, Ausztria legmagasabbját, a Großglocknert mintha most faragták volna, olyan élesen lehet látni.
S a pályák? Egy élmény, mesteri munkát végeztek a kezelők, friss szőnyeg várta a reggeli síelőket.
A jobboldali Kees pályán délben szinte csak én húztam a hosszú carving íveket; balra-jobbra ringatóztam a vakítóan fehér lejtőn, ami még ekkor is akár a biliárdasztal, olyan sima volt.

A West Side vadregényes útvonalán fenséges firn fogadott, a lenti kuloárban csicsergő madarak éneke kísérte minden egyes kanyaromat. Bal kéz felől kis vízesés vágott utat a hómezőben, moraja megtörte a csendet, idefenn ezer méterekkel a dolgok felett.

Sok ilyen szép sínapot, azt hiszem mindannyian kiegyeznék vasárnapig ilyen idővel.

Igazi áprilisi idő; jöttek mentek a felhők, néha a Nap is megmutatta magát némi kék ég kíséretében. Az összeboruló felhőkből délutánra kisebb-nagyobb hózáporok kerekedtek, időnként elég derekasan szakadt hó.
Tömeg ma sem volt, így jól lehetett a felvonókkal pörögni.
Mivel az éjszaka folyamán friss hó esett ezért a mai napot lényegében a pályáktól távol töltöttem, elsősorban a West Side-on, aminek felső szakaszát (a meredélyeket) én trekkeltem be először, másodszor, negyedszer is. Bár most olyan sok hó nem esett, kb 5-10 cm, de a szélnek köszönhetően a mélyedésekbe és a szélcsendes lejtőkre befújta, lerakta a havat, így ezeken a helyeken igai mélyhavas élmény fogadott. Ilyen lejtő volt a West Side legfelső része, na az szuperre sikeredett. Kis oldalváltás és irány a Left Wing, ami a Gletscherjet 2 kabinostól induló freeride útvonal. Ahogy múlt héten, most is csaltam és bemenetnek nem a hivatalosan jelöltet, hanem attól tovább a korábbi (ex)kabinos alatti részt választottam, ahol szintén én rajzoltam elsőként az íveket. Majd tovább a Krefelder Hütte felé, itt egy rövid traverz és még rövidebb taposás (mászás), hogy utána a hütte alatti részt törjem be, ami beletorkollik a 11-es lejtőbe, ahol pár száz métert mentem, majd újra a terep. Bár ez a terep nincs jelölve, mint hivatalos freeride útvonal, ennek ellenére nagyon finom kis lehetőségeket tartogatott.
Aztán következett a Sonnenkar, a duplaüléses alatt senki sem ment (bemenet a Mauerer liftek alsó állomása közelében), itt is párszor lezúgtam.
Délután sikerült magasabbra is feljutnom, konkrétan az Ice Age és a Maurer feketéktől balra eső rész (hegy felé nézve). Az Ice Agenek ezúttal a közepétől volt igen jó, mivel az egyik oldalon még nem volt egy nyom se, a Maurer bal oldala meg valami szenzációs volt a puha porhóval.

Helyzetjelentés Kaprunból: a gleccseren igazi tél van.

A pénteki Saalbach után szombat-vasárnap a Kitzsteinhorn alatt síeltünk. Míg pénteken 2000 méteren is napozva síeltünk a lassan lecsordogáló pályákon, addig itt igazi cudar idő volt.
Szombaton gyakorlatilag végig felhős-borongós volt az ég, időnként elkezdett szitálni a hó, délután kettő körül pedig derekasan esni. Mínusz 3-5 fok volt. A pályák állapota ennek köszönhetően kiválónak nevezhető, a 11-es kissé talán túl kemény és sima is volt, jegesnek mégsem nevezném. Fent a gleccseren vékony réteg porhó mindenütt a szépen ratrakolt pályákon, még délután is.

Vasárnap reggelre "lent" (ez ugye kb 2000 méter) úgy 5-8 cm friss hó fedett mindent, míg a felsőbb részeken volt vagy 15 centi is. Igazi téli, könnyű, puha porhó. Isteni volt! Vasárnap ellenére, pedig a környék sípályái már nem fénykorukat élik, elég kevés ember jött fel, sorbanállás gyakorlatilag nem alakult ki a lifteknél.
Délelőtt hosszabb-rövidebb időre kisütött a nap. A pályán kívül nagyon-nagyon jó körülmények között lehetett csúszni, szinte egész délelőtt a Maurer liftek mellett, majd a Schmiedinger lift mellett csúsztunk a szűz hóban, egészen a hatszékes aljáig. Freeride-álom.

Aztán délután masszívan beborult és mire 4-kor elindultunk lefelé, sűrűn havazni kezdett. Igen jóban lesz annak része, aki most megy arrafelé.

(néhány fotó a tegnapi hangulat érzékeltetésére, szigorúan mobilfelefonnal készítve)

Kedden és pénteken Kaprunban síeltem. Itt nem volt az a nagy meleg ami Saalbachot jellemezte. Persze mert ez gleccser. Míg a völgyben 16C volt 1000 méteren addig 3000-n +3C volt a hőmérséklet. Ragyogó napsütésben volt részünk. Itt jóval többen voltak mint Saalbachban vagy Kitzbühelen. Tökéletes a hó minősége, igazi porhó fogadott, délután is csak 2500m alatt firnesedett a hó. Tavasszal tökéletes ez a hely mikor máshol már nagyon meleg van.

A mai napba sikerült egy kis Kapruni csúszást beiktatni, igaz délután 3ra értem az Alpincenterhez, de még így is megérte, jó másfél órát síeltem. A pénteken átvonult hidegfront úgy 20 cm friss havat, méghozzá porhavat hozott. Reggel, délelőtt ez egy csoda lehetett, de akkor dolgom volt. De így délutánra is lehetett találni bőven szűzhavas részeket, pl. a Kitz és Schmiedinger közt vagy éppen a Magnetköpfl bal oldalán. Egy igazi élmény volt, utoljára március 20.-án síeltem télies viszonyok közt, hol másutt, mint idefenn. A mai nap is kellően téliesre sikeredett. A nap végén következett a kis kedvenc, a Gletscherjet 2 és a Krefelder Hütte közti szakasz, ahol szűz lejtőket találtam, majd a Langwiedbodentól jobbra a pályán kívül.
A lifteknél nem volt várakozási idő.

Kis helyzetjelentés Kaprunból.

Csütörtökön reggel érkeztem a régióba, úton azon tanakodtam, hogy hova menjek síelni, végül Maiskogel mellett döntöttem, hiszen idén még nem síeltem itt, annak ellenére, hogy jó néhányszor voltam a gleccseren ill. Zell-ben. Az idő felhős, ilyenkor a gleccser kétesélyes, vagy még felhősebb, vagy a felhők felett van. Utolsóban bizakodtam és biztos ami biztos Maiskogel parkolójában még egy gyors laptop bekapcsolás és webkamera nézés. Ok, újratervezés, mégis a gleccser. Ha nem is kék ég volt, de egész jók voltak a látási viszonyok, egészen a felső rész burkolódzott szürke felhőkbe. Kevesen síeltek. Egy-két warm up kör után következett az X2, azaz a West Side útvonal. A hó kissé már megállapodott, helyenként windpacked, de porhó.

Pénteken aztán az időjárás is barátságosabb arcát mutatta kék éggel és napsütéssel fűszerezve. Ismételten a pályán kívüli részek kerültek előtérbe, és a kedvenc az X2. A West Side talán (vagy nem is talán inkább biztos) a legizgalmasabb freeride útvonal Kaprunban, ami a Kristallbahn segítségével könnyedén és kényelmesen elérhető. Az első köröknél a Langwiedboden felett még köd és felhő honolt, így az alsóbb részét nem vállaltam be. Később a napsütés hatására megadta magát az utolsó felhőfoszlány is, igen, irány a Langwiedbodenig. Érdemes a jelöléstől egy kicsit eltérni, és ekkor még napokkal a havazás után és friss, érintetlen területeken húzhatjuk az íveket. A hó változó volt, hol windpacked, elsősorban a Rettenwandabfahrt környékén lévő meredélyen, ami kiváló hosszabb, elnyújtott ívekre, majd kis traverz egy markáns csúcs alatt és igazi mélyhavas élmények a puha porhóban. Itt még senki sem járt, én töröm be először a lejtőt, az első, második, harmadik … körökben egyaránt.
Ahogy fent írtam, a Langwiednél is rendben lettek időközben a látási viszonyok, így lecsúszás végig, kiváló mélyhóban csúszok a peremen, tőlem jobboldalra meredek sziklák szakadnak le, úgy 15-20 emelet (ha nem több magasságban). Aztán jön az utolsó rész egy viszonylag szűk és meredek kuloáron keresztül, ahol már előtérbe kerül az ugratásos technika, minden egyes leérkezésnél egy kisebb fajta hó jön le, jobbra, balra hógörgetegek rohannak a völgy felé.

Szombat reggel ismét az X2, utána szépen beborult és elkezdett esni, tetejébe még a szél is megélénkült.

Vasárnap a reggeli kamerák valami csodát mutatnak odafenn 3000 méterrel a dolgok felett; kék ég és friss porhó. Sajnos csak a reggeli órákban, úgy fél 10-10ig volt napsütés, utána újra jött a havazás, igaz dél körül itt-ott megmutogatta magát a Nap, elsősorban a Schmiedinger lifteknél.

Reggel a Sonnenkar és környéke kerül betörésre a friss porhóban.

Hétfőn, nemzeti ünnepünkön Zell am See. Estére, és holnapra, egészen szerdára virradóig erős havazást mondanak, utána megnyugszik az idő, és ismét főszerepbe kerül a napsütés. Szerdai nap minden bizonnyal frenetikus lesz.
Csatolok egy-két képet, galéria majd később, hiszen szerdától elég erősen fotogén táj várható.

Sziasztok!

Az elmúlt hétvégén voltunk 4 napot Kaprunban a barátnőmmel. Másodszor vagyok itt, és nagyon-nagyon jó helynek tartom ezt a síterepet! Gyönyörű időt fogtunk ki, végig sütött a nap, egész nap folyamatosan járnak a ratrakok, nagyszerűen tömörített porhóban lehetett síelni, és a tömeg valóban eloszlott a pályákon, pedig elvileg még síszünet is volt Salzburg tartományban! Max 4 óra felé lehetett érezni a tömörülést a kabinosoknál amikor mindenki ment le a hegyről. Nagyon hangulatos, és jó síhely és a falu is gyönyörű!

Üdv: Matyi

Sziasztok.
A gleccseren sieltünk jan 20 szerdán. Szerintünk fantasztikus hely, jó pályák-felvonók, csodálatos panoráma. Rengeteg ember, mégsincs sorbanállás, szuperjót sieltünk, ide még visszajövünk.
Pár kép.

Utoljára egy igazán jót pályán kívül még december közepén síeltem, itt Kaprunban. Utána jöttek a pálya síelős napok, míg jó egy, de inkább másfél hónap várakozás kellett ahhoz, hogy újra szaporán dobogjon a freeride szív.

A pénteki nap kora reggel elsők közt teszteltem a Schüttabfahrtot, ami ekkor még kiváló állapotban volt.

A szombati nap amolyan best of season, véget nem érő napsütéssel, mélykék éggel és lélegzetelállító panorámával. A völgyben a mélykék Zelli tó víztükrön megcsillanó hegyek, távolabb az északi horizonton a Bajor Alpok vonulatai rajzolódtak ki, míg északra a megannyi csipkés háromezres tört a magasba, köztük Ausztria legmagasabbja, a majd' 3800 méteres Großglockner.

Jó korán, már 8 óra előtt ott voltam egyedüliként a kabinosnál, úgy 4-5 perc múlva két helybéli is megjelent, mire a liftes egész után kicsivel megszánt minket és kinyitotta a Gletscherjet 1 kapuit (hivatalosan 8.15 a nyitás), így valóban elsőként érkeztem a gleccserre. Egy igazi élmény volt a frissen kivasalt és még szűz pályákon húzni az íveket.
Délután némi terep síelés következett, elsősorban a West Side freeride útvonalon, amelynek hol lankásabb, hol már-már kisebbfajta kihívást jelentő hegyoldalai szép számmal tartogattak nyom nélküli porhavas hegyoldalakat.

Egyszóval ismét egy élmény volt, de meséljenek tovább a képek:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun-zellamsee-2010januar/g...

Sziasztok!

Megjöttünk a Stani által szervezett 3 napos kirándulásról.
30-an mentünk, akik közül 11 újonc került Stani kezei közé és kezdték el a síelést a Schmittenhöhe-n. Szerintem fent elég sokan voltak, gyorsan buckásodtak a pályák, azon a napon 2 ütközés is volt a csoportból (nem a kezdők).
A kezdők közül 9-en a második napon is folytatták, de már a Kitzsteinhornon, a gleccser tetején lévő kezdő pályán.
A második napon csodás időnk volt, a pályák tökéletesek voltak, kivétel az Alpincenter feletti rész, amit rendesen összetúrtak délutánra.
A gleccseren lévő pályák tökéletesek voltak délután is.

A harmadik napon is felmentünk, bár már csak 5 kezdővel, akkor már oktató nélkül, a pályák akkor voltak a legtökéletesebbek, habár kicsit borúsabb volt az idő.

A szállással a 30 fős csoportból mindenki elégedett volt, működött a wellness is (Hotel Lukashansl).

Köszönjök!

Üdv
Kazi

kis helyzetjelentés Kaprunból:
csüt: napsütés, 11től felhősödés, 1től havazás
pént: egész nap havazás
szombat: délelőtt napsütés, délután havazás
vasárnap: száraz idő, napsütés

Kiváló, elsőosztályú porhó, igazi champagne powder, nagyon száraz, puha, könnyű, levegős porhó, fantasztikus volt benne síelni, akár a Schmiedingernél, Sonnenkarnál, vagy Kristallbahn-nál. A West Side Route valami mennyei, lavinaveszély 2-es, meredek részeken kisebb sluffok indulnak be, amikor betöröd a lejtőt.
Az idő igazi télies, már-már arktikus, ma -15 fok volt az Alpincenternél, a gleccseren inkább a -20 fokhoz volt közelebb.
Szezon eddigi legjobb freeride-ja...

Egy hideg január végi héten jártunk Kaprunban. Ez a síterep igazi csemege, fenn a Kitzsteinhorn gleccser, lent a Maiskogel nevű enyhébb pályákból álló terület. Fent a gleccseren januárban elég hideg van, nekünk - 28 fokban is volt részünk az egyik reggelen, a kesztyűt nem tanácsos levenni,a digitális fényképezőgép rövid időre csütörtököt mondott, szóval készülni kell a hidsegre, ha valaki ilyenkor látogat el ide. A lenti parkolóból hipermodern kabinosok repítenek, ebből az egyik a szörnyű alagúttűz után épült, mintegy alternatívájaként a símetrónak. Amúgy páratlan a panoráma fentről, a pályák szépen kezeltek, változó nehézségűek. A Langwied-ig lemenő hosszú piros pályán délután 4 körül már nagy a tömeg, többen összeütköztek előttünk, tehát a kevésbé gyakorlottak jöjjenek le felvonóval inkább. A fenti kékek szélesek, lehet rajtuk döngetni. Ha jól emlékszem, a 4 napos bérlet érvényes Zell am See-re is (Schmittenhöhe), mely jóval alacsonyabban fekszik, tehát, ha fent a gleccseren beáll a köd, vagy vihar van, vagy csak egyszerűen belénkfagy az a bizonyos, akkor kellemes alternatíva lehet Zell am See arra a napra. Tavasszal viszont, egy napsütéses áprilisi, május eleji hétvégén Kitzsteinhorn gleccser kitűnő levezetése lehet a szezonnak.
Nálam 5 csillagos.

Csütörtök; a hét legforróbb napja, bőven 30 fok feletti hőmérséklettel, kék éggel és napsütéssel. Igazi strandidő, mondanák az időjósok.
Vagy egy tökéletes nap a gleccser síelésre, mondanák a fanatikusok.
Mivel egy-két napot a környéken mozogtam, így természetesen nem lehetett kihagyni egy csütörtöki síelést (június 18.).
Kevéssel fél kilenc után már az Alpincenter előtt álltam, hogy jó másfél hónap után ismét egyet karcoljak.
Tömeg? Várakozási idő ? Zsúfolt sípályák ? Metsző, hideg szél?
Természetesen ilyenkor nyáron ezek mind ismeretlen fogalmak (igaz most éppen havazik odafenn:)
A jórészt olasz edzőcsapatokon és a néhány tucatnyi hobbi síelőn és deszkáson kívül mások nem voltak a gleccseren, ráadásul a versenycsapatok 11 fele befejezték a kapuzást, edzést, így szinte teljesen kiürültek a pályák. Néha már-már olyan érzésem volt, mintha a privát síparadicsomomban szelném a lejtőket.
Rettenetesen jót lehetett carvingolni, a pályák délig egész jól tartották magukat, tényleg tip-top pályakezelés, mind szinte mindig.
Aztán egy körül irány a nagykabinos (Gipfelbahn).
Fenn a csúcson csodás kilátás, ma igen messze el lehetett látni. A kis nézelődés után a kapruni meredély következett, a Gipfelsteilhang. Az egyébként soha nem kezelt sípálya ezúttal zárva volt, legalábbis hivatalosan. Azt, hogy miért, nem tudom, mivel hó még bőven volt rajta, sőt nagyon jó minőségben! Igazi kompakt, kemény hó, aminek mindössze a teteje volt 1-2 cm vastagságban felfirnesedve. Egy élmény !
Kettő óra fele befejeztem a síelést és irány a völgy, vissza egy másik évszakba; a nyárba.

A Zelli tó még kissé hűvös; 17-18 fok, bár ez láthatóan sokakat nem zavart, igaz a legtöbben inkább a parton napoztak, vagy a tavon szörföztek, vitorláztak.

Néhány kép, többi idővel.

Lélegzetelállító kilátás, hófedte hegycsúcsok, hatalmas terek, tiszta természet, szabadság.
Ezért szeretjük mindannyian a síelést.


Szinte hihetetlen, de már májust írunk. Gyorsan tovaszállt az idei fantasztikus szezon.
A májusi hosszú hétvégére újra a kapruni Kitzsteinhorn gleccser volt a cél, hogy méltóan zárjuk a szezont.

Míg az októberi besízésünkön napokon keresztül csodás napsütéses időnk volt, addig most a téliesebb arcát mutatta a hegy.
Április utolsó napján +4 fok Zell am Seeben, fenn a hegyen keményebb mínuszok, de ami a legjobb:
30 cm friss porhó, ráadásul az az igazi könnyed, levegős puha porhó, ami minden freerider álma.
Fantasztikus volt ez a nap, amit szigorúan csak a pályákon kívül töltöttünk, mindezt igazi minőségi porhóban.

Pénteken és szombaton felhő, köd és némi napsütés váltogatta egymást, de inkább a felhők kerekedtek felül.
Szombatra ismételten friss hóval ajándékoztak meg minket az égiek.
Végül vasárnap kegyeibe fogadta csapatunkat az időjárás; gyönyörű kék ég, szikrázó napsütés, frissen kezelt sípályák:
Síelő szív, kell ennél több ?

Természetesen betörtük a "kapruni síratófalat" (Gipfelsteilhang), a Magnetköpflroutét, továbbá a Maurer gleccser és a Kristallbahn közti szűzhavas lejtőket.

http://sielok.hu/fotoalbum/kaprunclosing-2009maj/galeria/

sziasztok

A múlt héten egy hosszú hétvége keretében ismételten Schmittenhöhét céloztuk meg.
Hó az van, nem is akármennyi. Az a három méter, amit a csúcsra írnak biztos meg van, helyenként talán még ennél is több. Az a faház, ami még decemberben (kevés hó akkor sem volt, sőt) kilátszódott a hó alól, most teljesen be van fedve, sőt a Hirschkogelexpresstől a Breiteckbahn felé tartva a jobb oldalon lévő vadászles (!) is csaknem eltűnik a hatalmas hómennyiség alatt.

Időjárásból kifogtuk amit lehetett, volt télies idő hóeséssel, havas fenyőfákkal és némi porhó-freeride élménnyel, és volt csodás napsütés mélykék éggel és fantasztikus firnhóval.
Várakozási idő egyáltalán nem volt számottevő, sőt néha az embernek olyan érzése volt, mintha kibérelte volna egész Zell am See-t, különösen a Sonnalm környékén, ami mellesleg -talán utóbbi okból kifolyólag is- a kedvenc részem Schmittenhöhén.

De beszéljenek a képek:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/zellamsee-2009marc/galeria/

Április végén újra visszamegyünk, igaz akkor már a kapruni gleccserre (ld aláírás), igaz ezt a havat látva talán még akkor is lehetne síelni Schmitten felsőbb részein.

Sziasztok !

Tegnap este mi (Síelj3000méteren) is megérkeztünk.
Röviden; fantasztikus volt; csodás idő kék éggel, napsütéssel és remek pályákkal. Úgy is mondhatnám, igazi síelő és fotós idő volt mesés kilátásokkal. Alant a smaragzöld rétek és a Zell-i tó mélykék vize, feljebb az örök hó birodalma.
A pályák szinte tökéletesek voltak, szép szélesek, bőven van tér és a hóviszonyokkal sem volt gond (pályasízésre megfelelő). Egyedül az 1-es, Alpincenterig vezető pálya firnesedett, ill. kásásodott délutánra. A hőmérsékletekek fenn napközben 0 fok körül, ill. gyenge mínuszok, lenn az Alpincenternél pluszfokok. Délben jól esett egyet napozni az Alpincenter teraszán.
Csütörtökön és pénteken gyakorlatilag nulla sorbanállás. Hétvégére értelemszerűen többen lettek. De vasárnap is inkább kinézetre voltak riasztóak a sorok. A legtöbbet, amit sorbanálltunk az fél 11 körül hat perc volt. 11 után már jóval 5 perc alatt.
Hétfőn, kedden és szerdán változóan felhős-napos idő volt. Szerdára kb. 10 cm friss hó esett, amit napközben elkezdtek járni a ratrakok.
Szerdán dél fele erősen elkzedett havazni, átmenetileg a Keesliftet lezárták, aztán később újra megnyitották.
Kedvenc pályák:
Keeslift melletti jobbos
Schmiedinger melletti két pálya

Novemberben és decemberben újra meghódítjuk;
http://www.sielj3000meteren.click.hu/situra.html



Néhány képet csatolok

Szevasztok!

41 fős csapat (4 oktató) volt együtt a Kanyarsí Klub idei 1. besízésén.

A tavalyi ködös időhöz képest a 3 napsütéses nap szépen lebarnította a "pofácskákat".

A liftek melyek mentek, és melyek alatt - mellett lehetett csúszni:

- Nagykabin
- Grathbahn (4 személyes ülős)
- Magnetköpflift (2 db. tányéros egymás mellett)
- Kitzlift (dupla csákányos)
- Keeslift (csákányos)
- Shmieidinger lift (dupla csákányos)

Pénteken alig voltak a pályán.
Szombaton többen, vasárnap még többen. De a vasárnapi "tömeg" - ben is a leghosszabb sorbanállás 15 perc volt. De csak reggel 2x, utána 10 perces sorok, 11 órakor már 5 perces sorok is voltak.

Ilyenkor azt csináljuk, hogy kevesebb megállással jövünk le, és a liftsorban pihenünk.

Hó.
Számunkra az a legjobb hó, ha van hó. Pontosabban csak jó hó, és még jobb hó létezik. A jó síelő minden havat megsíel. Beleugrasz a firnbe, a jó léc megfelelően hoz ki belőle, így nem lesz gond abból sem, ha keményre érkezel, és ismét, stb... jelenti a síelni tudást.

Természetesen van ideálisabb hó, mint az elmúlt hétvégi.

De azt kell mondjam, hogy mind a 4 csoportnak (3 tudásszint) tudtunk mi (és a pálya) maradandó élményt nyújtani.

Visszamegyünk Nov. 21 - 23 hétvégén.
Itt tudod megnézni:
http://www.kanyarsiklub.hu/2008_Kaprun_2_besizes.html

Síelős üdvözlettel:
Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

Mi tegnap jöttünk haza Kaprunból.
Hétfőn dél körül értünk oda, mire kajáltunk meg elfoglaltuk a szállást már nem akartunk felmenni a gleccserre, így a Maiskogelen csúsztunk néhányat. +14fok volt, a nap sütött és nyoma sem volt a hétvégi szélviharoknak. A felső szakasz egészen használható volt, a közepétől már erősen olvadt, az alja meg latyakos volt. Középen a Shirmbár környékén szép vízfolyás volt a pályán, ahol kitűnő lehetőség volt a vizisí és wakeboard kipróbálására. :-)
Mindent összevetve a tetejétől az aljára lecsúszni egész jó hosszú menet.

Kedd reggelre már a völgyben is havazott, de azért felmentünk a gleccserre. Köd, hóesés, tömeg és sok friss hó, ami nagyon jó volt, csak nem volt ratrakolva. Sajnos a párásodós szemüvegemet vittem fel, aminek hatására nem láttam semmit :-), ha levettem telement hóval a szemem, így elég gyorsan lejöttünk, délután Maiskogelen csúsztunk még néhányat.

Szerdán még mindig havazott, így átmentünk Scmhittenhöhére. Az Areitbahnnal feljutni csak hosszas sorbanállással lehetett feljutni, de fent jobb volt a szitu. Délelőtt végig esett a hó, később néha a nap is kisütött. Sok ember volt, így sok helyen jegesedett. A völgyig nemnagyon volt érdemes lecsúszni: pl a 14-feketén zavaró volt, hogy néhol hófoltok voltak a jégen :-), az Areitbahn aljába a nap végén csúsztunk vissza, 1 jég volt az egész, ezt már annyira nem élveztem...

Csütörtökön ismét Zellt választottuk. Gyönyörű napsütéses hideg idő volt, kicsit sajnáltuk is, hogy nem a gleccsert választottuk, de végülis nem bántuk meg. A Sonnkogel oldalon síeltünk, itt nagyon jó piros pályák vannak, nem voltak annyian mint a túloldalon, nem volt sorbanállás, a pályák tökéletesek voltak és még a nap is sütött.

Azt azért sajnálom, hogy a gleccser napsütésben kimaradt.
Akik most mennek, azoknak szerintem jó havuk lesz úgy a gleccseren mint Zellben.
Sok havat mindenkinek!

Egy kapruni síeléssel búcsúztattuk az idei szezont, a fotókat feltöltöttem ide:
http://www.sielok.hu/fotoalbum/kaprun2007/galeria/

Szerencsére szuper minőségű hó volt az Alpincenter fölötti részeken (2452-2900 m), olyannyira, hogy húsvét vasárnap reggelre 5-10 cm friss hó is hullott, így nagy meglepetésre igazi porhóban tudtunk síelni. Délelőtt még a 11b pálya (a kedvencünk, 1976-2542 m között) is nagyon jó volt, de délutánra itt már eléggé kásásodott, teli lett buckával.

Hihetetlen nagy tömeg volt, de szerencsére korán keltünk így volt még hely a fölső parkolóban, viszont a lifteknél taktikázni kellett, hova csúszunk, hogy elkerüljük a hosszú sorbanállást. Főleg az ülőliftek aljánál voltak nagy torlódások.

Mindent összevetve 3 nap alatt nagyon intenzíven tudtunk síelni szuper hóban, igazi tavaszi napsütésben. Ezzel együtt is csak feleannyit sikerült csúszni mint tavaly (10 nap), de hát ez egy ilyen szezon volt.

Na sziasztok mindenkinek!

Bocsi, hogy nem írtam többet, de tönkrement az Internet a panzióban.
Tegnap jöttünk haza Kaprunból, s annak ellenére, hogy sok helyen nincsen hó, nekünk szerencsénk volt. A szállásunk, a Pension Kellnerhof volt, amire csak jót tudok mondani, mindenkinek csak ajánlani tudom.Közvetlen a központban található, így esténként az Optimum nevű uszodába mindig gyalog mentünk.(5 perc séta)A ház mellett található a Lechnerberglift, ami kitűnő kezdő, de inkább tanulópálya. A vasárnapot itt kezdtük bemelegítésképpen. De nagyon hamar ráuntunk, így már 10 órakor fennt voltunk Schmittenhöhe pályáin. Elég elviselhetők voltak, de érződött, hogy műhó. Sőt az alja enyhén szólva katasztrófális volt. Kásás hó, ami bejegesedett, illetve egyáltalán nem volt rajta fehérség. Az első napunkat így Zell am See-ben töltöttük. Mi az Areitbahnon mentünk fel.
Másnap már a Gletscheren kezdtünk. S ettől kezdve minden nap ide jöttünk, mert fennt Kitzsteinhornon gyönyörű igazi hóban élvezhettük a síelés örömeit, s mindezt szikrázó napsütésben.Az összes pálya működött. Kivéve utolsó nap, pénteken nem volt szerencsénk, mert aznap szakadt az eső, még 2500 méter magasan is, sőt feljebb nem is engedtek, mert orkánszerű szélre számítottak. Az alsó pályák is szétáztak, sőt Maiskogel(Kaprunban) szinte teljesen elolvadt.Alig maradt rajta hó.S a meleg miatt még csinálni sem tudtak.Most aki megy elég gáz, szerintem, mert a pályákon a csinált hó is elolvadt, újat még nem tudnak produkálni a meleg miatt, de szerintem jövő hét végétől jobb lesz a helyzet. Jövő hétre havazást mond, ami remélhetőleg meg is marad, s jól be tudják majd döngölni. Majd szorítok mindenkinek. Mi szerencsések voltunk, sőt elég jó áron teleltünk. A Kellnerhofban összesen fizettünk 2 felnőtt és 1 gyerek számára, appartmanban, 6 napos síbérlettel együtt, sőt uszoda és jégpályahasználattal(Zell am See-ben) együtt 852 Eurót.Kiszámolva a szállás került kb. 88.000.-Ft-ba 7 éjszakára. Szerintem ez egy korrekt ár, s nem beszélve a szállás minősége is 1.osztályú volt. Igaz 3 csillagosnak minősült, de ezt idén újították fel, s így minden új volt benne.Cím:Appart-Pension Kellnerhof(Familie Mayrhofer) Hauserdorfstraße 31. Kaprun
A háziak mindent elintéztek, még a bérletért sem kellett elmenni, sőt a végén vissza is fizették a 3 Eurós betétdíjat is. Lehetett reggelit is kérni, aki akart. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Hát kb. ennyit tudtam most hirtelen elmesélni. Ha valakit még érdekel valami, akkor szivesen válaszolok rá. További jó sielést mindenkinek
Üdv Gabi

Kaprun kipipálva. Vegyes benyomásom van mint Schuht-nak. Az első napon ragyogó napsütésben vágtunk neki a hegynek. Sajna a felső csákányos 7 felvonók közül csak három ment nem számítva a tanulók felvonóját. A többi 4 aljából hiányzott
50-100 méter hó. Aztán délutánra a pályak alsó szakasza meglatyakosodott, vízisiben mentünk át. Második nap megjött a hideg a latyakos alsó pályák megfagytak a göcsörtös jeget csak itt ott szakitotta meg egy két havas folt. Sielésre teljesen alkalmatlan volt,a pálya szélén volt egy 50 méteres csik ami előző nap nem olvadt megteljesen és az éjszaka technikáztak rajta a ratrakok, na itt egerészett le mindenki. Ez kínlódás délig tartott mivel bejött egy nagy felhő a látási viszonyok lecsökkentek 10-15 méterre, ezért levonultunk az Alpincenterbe és mulattuk az időt egy két sör és forralt bort szorongatva. Harmadik nap végre csoda törtönt az éjszaka lesett 10 cm hó. Nem gyöztünk pörögni,
szét sieltük magunkat. Utána mondtuk -ezért napért jöttünk.

A pályákról egy pár szót, a felső pályák felső része libalegelő, az alsó végén van egy enyhe letörés. Igazán nincs kihívás benne mindenkinek ajánlom. Az alsó pályákat csak láttuk tetszet volna ha lett volna rajta hó.

Az viszont nem tetszet, hogy felső pályáknál nincsen vendéglátás, nincs Wc, leszámitva a kilátónál lévő éttermet. Ezt nem sokan választották mivel ide felfelé kell gyalogolni és még utána igénybe kell venni a ferde vasutat. Ezért a magyarok lefele mentek :)
Az alpincenterbe nagyon jó ötlet, hogy a mennyezeten monitorok vannak és pályákon lévő webkamerákat látod, így eldöntheted érdemes visszmenned vagy csak nézegeted a nagy ködött.

A Milán panzióról teljesen vegyes benyomásaik voltak, nem szép, de csendes helyen van, a kaja bőséges, nekem ízlet kivéve a tészta, bár ezt itthon sem kultiválom.

Van itt olyan topik amiben leszolták a francia síterpeket, halkan megjegyezném én már sokat mentem az osztrákoknál és franciáknál is ....
nálam a Francia síterepek vannak a toppon.
Csak oda eljutni........

Egy kissebb fajta "élménybeszámoló" következik. Én most voltam először Kaprunban. Lehet, hogy máskor jók itt a hóviszonyok, de most sajnos (Myrtill1 megnyugodhat) iszonyú volt. Vasárnap igaz szakadt a hó, de olyan látási viszonyok voltak, hogy az orrunk végéig se láttunk. Hétfőn egész nap szakadt az eső! Képzelhetitek milyen "csodálatos" volt esőben síelni?! Én még nem éltem át ilyet, de többet nem is szeretnék.Egyedül kedden tudtunk egy kicsit síelni fenn a gleccser tetején, de a nagy szél miatt leállították a korongos felvonót, így csak lenn a "trutyiban" a tocsákban lehetett síelni. S persze az elovadt pálya alól kijöttek a kövek is. Csak a fennti szakaszon lehetett egy picit csúszkálni. Egyszóval megszívtuk!!Nem beszélve a cipekedésről, amikor az Alpincenternél végre elvonszoltuk magunkat a Gipfelbahnig(ami a csúcsra visz fel), akkor derült ki, hogy lezárták, s visszakellett baktatnunk a Gratbahnhoz(ülős felvonó). Ez kb.oda-vissza 100 méter (lehet, hogy nincs annyi, de annyinak tünt). Gyerekkel és a balerinacipőkben nem a legnagyobb élvezet. Pedig a léceket 2 napig fennthagytuk (napi 3 Euroért) az Alpincenternél a Skidepotban, mégis tele volt a hócipőm Kaprunnal. Úgy látszik nem volt szerencsénk!!!