Cikk dátuma: 2006.10.13.

A túrasízés sível történő, nem csak lesikló haladást jelent. Magyarán sítalpon tesszük meg az utat a hegyre fel és lefelé egyaránt. Ezt a sportágat nevezik még síalpinizmusnak is.

Ezt lehet sífutóléccel is végrehajtani, nem előkészített terepen, de léteznek már kimondottan sítúrázásra kialakított lécek, ahol a kötés úgy állítható, hogy hegymenetkor a sarkunk szabadon mozoghat. Az út elején egy szűrmét, fókabőrt helyezünk fel a túrasílécre, ami megakadályozza a hegymenet közbeni visszacsúszát. Így megyünk fel egy meghatározott pontig ahonnan a kötést lesiklásra állítva, tehát a sarkunkat rögzítve visszasízünk a kiindulási helyre. Ezt a sportágat nevezik még síalpinizmusnak is. A kifejezés magában hordozza az alpinizmus szót ami sokak számára kötéllel, karabinerekkel és egyéb más felszerelésekkel végrehajtott mászásokat jelent. A sítúrázás során ha akar valaki akkor találhat ilyet, ez a sítúrázás extrémebb formáját jelenti.

Nem hegyi ország lévén a felszerelés kiválasztása nem kis gondot jelent. Hazánkban is lehet sítúrázni, ha van elegendő hómennyiség. Itthon terepi mozgásunknak az időjárás és hóviszonyoktól való függőségen túl alapvetően nincs gátja. Fontos tudni, hogy külhonban sok helyen megkövetelnek valamilyen (szakirányú) klubtagságot, időben és térben korlátozzák a mozgáslehetőségeket, és ezekkel a korlátokkal jobb tisztában lenni, mert alapesetben megbüntetnek és lezavarnak a hegyről, rosszabb esetben olyan körülmények közé tévedünk ahol a túlélésért kell küzdeni a szó szoros értelmében. Sítúrázás során legyünk tisztában magunkkal, felszerelésünkkel és a körülményekkel, tűzzünk ki bátor és reális túratervet és viseltessünk kellő alázattal a hegy iránt.

Oszd meg:

Kövess minket: