Cikk dátuma: 2008.06.19. | Frissítve: 2011.07.08. | Szerző: Stani

Nyár, kék ég, strand, pálmafák. Vagy mégsem? Európa jégmezőin a forró hónapokban sem áll meg a síélet és 3000 méter magasságban élvezhetjük a firn havat, az üres sípályákat, a napsütést és a csodás kilátást. De hol csússzunk és mikor? Összeállításunkból kiderül.

Legtöbbünknek a strandolás, tenger, jó idő, kellemes langyos éjszakák jutnak eszünkbe a nyár hallatán, pedig a gleccsereken is fantasztikus élmények várhatnak ránk. Eddig a síversenyző palántákat leszámítva kevesen síeltek a nyáron, azonban napjainkban egyre több honfitársunk dönt úgy, hogy a forró nyári hónapokban sem mond le a havas hobbijáról, és ha csak egy-két nap erejéig, de valamelyik osztrák vagy svájci gleccseren hódol kedvenc téli sportjának.

Ami az alpesi országokban már lassan ötven éves múltra tekint vissza, az nálunk csak most van felemelkedőben. Egyre többen döntenek úgy, hogy a kirándulásokat összekötik egy kis síeléssel is, vagy éppen az Adriáról hazafelé útba ejtik valamelyik olasz gleccsert. Esetleg csak és kizárólag sízés céljából kiugranak valamelyik közeli, esetleg távolabbi nyári síterepre.

A nyári sí tekintetében újoncnak számító síelőben megannyi kérdés vetődhet fel:

• Hova menjek?
• Mikor?
• Hogyan öltözzek?
• Milyen az idő?
• Milyenek a hóviszonyok?
• Megéri?

A következő sorokban ezekre próbálok választ adni, és röviden ismertetem a lehetséges úticélpontokat.

Hova menjek?

Európában a következő országokban lehet kiépített és jelentősebb helyeken a nyári hónapok során is hódolni havas szenvedélyünknek;

• a hozzánk legközelebb eső Ausztriában
• egy tengerparti nyaralással kiválóan kombinálható Itáliában
• a már távolabb eső, de tekintélyes hegyóriásokkal rendelkező Svájcban és Franciaországban
• Messze északon, a Skandináv-félsziget országaiban.

AUSZTRIA

Dachstein - a freestyle Eldorádó

Utazásunkat kezdjük a sógoréknál, akik nyolc gleccsersítereppel büszkélkedhetnek, az már más kérdés, hogy ezekből "csak" hat gleccseren lehet a nyári hónapokban is síelni.

Hozzánk legközelebb a stájer-Felső-Ausztria határon emelkedő Dachstein található. Dachstein gleccseren a nyári hónapokban a nagykabinos mellett két rövid húzófelvonó; a Hunerkogel és az Austriaschartenlift üzemel. Az általuk közrefogott pályák hossza mindösszesen néhány kilométer, ráadásul meglehetősen laposak. Viszont egy igen példaszerűen karbantartott funparkkal büszkélkedhet, melyet megannyi ugratóval, korláttal és egyéb elemmel vérteztek fel. Így a Dachstein elsősorban a freestyle-osoknak ajánlható, de számukra igen "melegen". Lesiklók a rövid és lapos gleccsersípályákat feltehetően hamar megunják, azonban kezdőknek és középhaladók számára még élvezetesek lehetnek. Azt se feledjük el, hogy átlagban ezen a gleccsersíterepen esik a legtöbb hó, így a többi osztrák gleccserhez képest sokkal több havat és jobb pályaviszonyokat kínál; itt még az igen forró és száraz nyári hónapokban sem szürke gleccserjégen kell siklanunk, hanem igazi havon! A Dachstein idén előreláthatólag november végéig lesz nyitva a téli sportolók és túrázók részére.

Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 38 euró
Nyári nyitva tartás: 8:30 - 16:50

Kitzsteinhorn (Kaprun) - síelés után irány a strand!

Dachsteintől szinte egy hógolyódobásnyira találjuk a másik gleccsersíterepet, a honfitársaink körében igen népszerű Kitzsteinhornt, ami nálunk inkább Kaprunként vonult be a köztudatba.

A gleccserhez szállító felvonókat nem számítva a következő húzófelvonók várják a vendégeket; a két tányéros, azaz a Magnetköpf felvonók, a Kitz és Kees húzóliftek illetve a Gratbahn négyüléses és Gipfelbahn nagykabinos, továbbá a gleccser sikló. Azt azonban nem árt tudni, hogy ahogy megyünk a nyár közepébe, úgy csökken itt (is) a pálya és felvonókínálat. Így a nyár második felében már csak a Magnetköpf tányérosok melletti lejtőkön húzhatjuk az íveinket. Kitzsteinhornon viszont kiválóan kombinálhatjuk a síelést egy fürdőzéssel; míg délelőtt fenn csúszkálhatunk, addig délután a völgyben hullámzó Zelli tóban csobbanhatunk. A helyi turisztikai iroda ún. Bad és Berge csomagokat is kínál. Kaprun előreláthatólag július 24-ig tart nyitva, majd szeptember közepétől újra nyit.
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 32 euró

Mölltal - Déli végvár hóágyúkkal

Karintia egyetlen, és Ausztria legdélebbik gleccsere. De a legeket még lehetne folytatni Mölltallal kapcsolatban, lévén ez a leginkább "műhavazott gleccser" egész Európában!

Délies fekvés ide vagy oda, a hóágyúk és a technikai hó csodákra képes. Ezt már akkor is megtapasztalta az ember, amikor április közepén fehér csíkokon csúszik le a már zöldebbik arcát mutató völgyekbe. A Mölltali gleccseren a nyári hónapokban egy modern hatüléses üzemel, illetve forgalom függvényében beindítják a vele párhuzamosan futó duplaszékest is. Ezekhez a felvonókhoz a gleccservasúttal, majd utána a hatüléses kabinossal juthatunk fel. Mölltalon a téli szezon május 15-én véget ér, utána kis szünet következik egészen június 23-ig, amikor is újra lehet síelni a gleccseren, kb. 4 km-nyi pályán. Rendszerint két lejtő, egy kék és egy piros tart nyitva. Mölltal a műhónak köszönhetően még a nyári hónapokban is elfogadható pályaviszonyokat kínál, azonban ennek ára is van; a felnőtt jegy 39,5 eurót kóstál!
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 39,5 euró

Hintertux - Havas örömök 365 napon

Hintertux az egyetlen olyan osztrák gleccser, ami egész nyáron, illetőleg az év minden napján üzemel!

Ha nyáron úgy igazán síelni vagy éppen hódeszkázni akarunk és nem csak néhány órát tengeni-lengeni a lejtőkön, akkor a varázsszó Hintertux! A nyári hónapokban az Olperer és a Gefrorene Wand lejtőin síelhetünk, ide részben csákányos felvonókkal juthatunk fel, de a Gefrorene Wand felőli oldalra egy régebbi duplaülésessel is, továbbá itt találjuk a Gletscherbus (Funitel-kabinos) végállomását is. Ilyentájt a Kaserer húzófelvonók és a Schlegeis háromülésese már nem üzemel. Az utóbbi években ezeket már május folyamán bezárták, részben a hóviszonyok, részben a kevés érdeklődő miatt. A 2660 méteren fekvő Tuxer Ferner Hausig július közepéig lehet lesíelni. Ezután már nem érdemes, ugyanis a gleccser ezen részén rendkívül sok hasadék található, tehát nem véletlenül zárnak le pályákat!
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 35,5 euró
Nyári nyitva tartás: 8:15-16:30

Stubai

A legmodernebb osztrák gleccsersíparadicsomban a nyári hónapok során igen megcsappan a működő felvonók száma, még akkor is, ha egyébként ezt a hóviszonyok lehetővé tennék.

Nyár elején két gleccseren; az Eisjochon és a Windachferneren lehet síelni, közülük egyértelműen az Eisjoch, ami sítechnikailag a legtöbbet nyújt, ráadásul itt egy modern kabinossal is feljuthatunk a pályához. Később csak a Windachferneren élvezhetjük a lesiklást. Stubai várhatóan június közepéig tart nyitva, azonban ez a mindenkori időjárás függvénye; vagyis hosszan tartó jó idő esetén előbb is bezárhatja kapuit.
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 31,5 euró

Kaunertal

Kaunertalon szintén lehet nyáron is síelni, igaz sokat nem! Sajnos az utóbbi években egyre korábban vet véget a nyári síelésnek, az idén június 13.-ra tervezik. A forró hónapokban a Nörderjoch és a Weißseeferner húzófelvonói üzemelnek. Korábban, amikor is Kaunertal tovább tartott nyitva csak a felső Nörderjoch 2 rövid húzóliftje állt a síelők rendelkezésére.
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 33 euró

Ezzel véget is értünk az osztrák nyári síparadicsomokon, igaz sokan hiányolhatják Pitztalt és Söldent, de ezen síközpontok egyikén sincs (már) nyári sí!

Összegezve Ausztriát;

Freestyle-osknak egyértelműen Dachstein, akik a telet a nyárral szeretnék kombinálni kitűnő célpont lehet Kaprun. Lesiklóknak egyértelműen Hintertux, esetleg Mölltal, amit még egy észak-adriai nyaralással is összeköthetünk.

OLASZORSZÁG

Bár a napfényes Itália gleccserközpontjai jóval messzebb fekszenek a közeli osztrákokhoz képest, viszont egy olasz nyaralás előtt vagy után megéri egy kitérőt tenni az ottani síterepek valamelyikére.

Passo Tonale (Adamelloski)

Tonalén a Presena gleccseren sízhetünk nyáron, itt két húzófelvonó áll rendelkezésünkre és két piros illetve egy fekete pálya. A gleccsersíterepek nagy része viszonylag enyhébb pályáiról híres, ezt azonban igencsak megcáfolja Presena, ahol bizonyára a jobb sízők sem fognak unatkozni. Presenán június 19-ig üzemelnek a síliftek.
Nyári nyitva tartás: 8:15 - 16:15

Passo Stelvio (Stilfserjoch)

Stelvio egy igazi nyári síközpont. Hogy miért is mondom ezt? Mivel azon kevés gleccsersíterepek egyike, amik kizárólag a nyári szezonban tartanak nyitva. Stelvio többnyire május végén nyit ki, ugyanis erre sikerül megtisztítani a gleccserhez vezető igen komoly hajtűkanyarokkal tűzdelt szerpentint. A május végi nyitás után valamikor novemberben zár be. Ez azonban nem mindig jelent folyamatos szezont, hiszen előfordul, hogy a kevés hó miatt augusztus végén bezárni kényszerülnek, majd az azt követő komolyabb havazás után újra lehet síelni Stelvio gleccserén, aminek széles és javarészt lankás pályái kitűnőek kezdőbb síelők számára is. Stelvio kétségtelenül a legjobb olasz gleccser, tehát ha viszonylag sok pályán akarunk a nyár közepén is síelni, úgy mindenképpen ezt a helyet válasszuk.

Marmolada

A Dolomitokban található síterepen nyaranta a felső részén terpeszkedő gleccserén síelhetünk. Ide a völgyből közlekedő kabinossal juthatunk fel. A gleccseren egy kisebb húzólift is üzemel, és kb. 4 km pályán élvezhetjük a napsütést és a firnhavat. Idén július 2-tól nyit ki a gleccser, a tervek szerint az egész nyarat végig vinnék, azonban ez az utóbbi években nem szokott sikerülni. A kabinos liftek a túrázók számára zavartalanul üzemelnek egészen 2011. szeptember 11-ig.

Schnalstal

Schnalstal Stelviohoz hasonlóan több pályát és sífelvonót kínál a téli sportolóknak. Schnalstal nyári nyitása változó, korábban május és június szünidőnek számított idefenn, az idei szezonban azonban már június 11-ével megkezdik a nyári síszezont.

2007 nyarán először fordult elő, hogy az időjárás miatt be kellett zárniuk augusztus elején. Ha idén kedvezően alakul az időjárás, akkor egész nyáron, valamint ősszel is nyitva tartanak majd a felső sípályák.
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 30,50 euró
Nyári nyitva tartás: 7:30-13:00

SVÁJC

Svájc a nyári síelés történetében egykoron szebb időket is megért, évtizedekkel ezelőtt több tucat olyan síközponttal bírt, ahol ezen hónapokban is lehetett síelni, de még pár évvel ezelőtt is sokkalta több helyen lehetett lesiklani. Az idei nyáron csak két terepen, nevezetesen Saas Fee-n és Zermatton élvezhetjük nyáron is a lesiklás nyújtotta örömöket. A Glacier 3000 és Titlis síterepeken már leállították a nyári síelést. Ezt elsősorban nem a gleccser visszahúzódása miatt, mint a legtöbb korábbi svájci nyári síparadicsomoknál, hanem egyszerűen a kevés érdeklődő végett nem éri meg ilyentájt is üzemelni a felvonókat, kezelni a lejtőket. De azért elkeserednünk így sem kell, hiszen Saas Fee és Zermatt igazi nyári sí mekkáknak számítanak, ráadásul kedvező fekvésük és nagy magasságuk miatt itt szinte mindig jó havat találunk, és az sem ritka, hogy júliusban, augusztusban félméteres porhó esik a pályákra. Tehát amikor már a többi gleccsersíterep megadta magát, vagy már csak szürke gleccserjeget kínál, akkor irány Svájc!

Saas-Fee

Saas-Feen egészen 3600 méterig visznek a felvonók. A gleccseren három húzólift és közel 20 km pálya vár minket. A rövid karbantartási munkálatok után 2011. július 9-én indul a szezon és egész nyáron át kitart, még a legnagyobb hőségben is optimális hóviszonyokat találunk a gleccseren!

Zermatt

A bájos kis alpesi falu felett hatalmas hegyóriások emelkednek, köztük is a legnagyobb az impozáns Matterhorn, ami egyben a kis alpesi ország szimbóluma is. Zermatt a tiroli Hintertuxhoz hasonlóan egész éven át fogadja a vendégeket. A svájci gleccserterep egész Európa legmagasabban fekvő és ezáltal leghóbiztosabb nyári síközpontja. Nyaranta a hóviszonyoktól függően 20 km feletti sípályarendszerén élvezhetjük a napsütést és a szépen karbantartott pályákat.

Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 80 svájci frank
Nyári nyitva tartás: június 24-ig: 9:00-14:00 , június 25-től augusztus 28-ig: 7:40-13:25

FRANCIAORSZÁG

Skandináviát leszámítva a francia nyári síelési lehetőségek fekszenek hazánktól a legtávolabb. Ha egy hétvégére nem is, de hosszabb időre mindenképpen érdemes elmenni. Nyáron zöld arcukat mutatják a francia hegyoldalak, ezernyi színben pompáznak a virágba borult alpesi rétek és a háttérben örök hó borította hegyek fehérlenek. Svájchoz hasonlóan a francia gleccsersíközpontok egykoron szebb időket is megéltek; napjainkban az országban három gleccseren; Tignesben, Val d'Iserben és Les 2 Alpesen lehet nyaranta is csúszni.

Tignes - Grand Motte

Tignes felett emelkedik a tekintélyt parancsoló Grand Motte. Igaz maga a hegy 3656 m magas, de a felvonók "csak" 3500 méterig visznek fel. Míg a legtöbb gleccseren többnyire a sokak által kevésbé favorizált húzófelvonók uralkodnak, addig itt kabinost és ülőfelvonót egyaránt találunk, bár a csákányosok itt sem hiányozhatnak. A nyár előrehaladtával az alsóbb részeket itt is folyamatosan bezárják, így akik később érkeznek azok inkább húzófelvonókat fognak találni. Grand Motte bátran ajánlható mindenki számára, legyen az kezdőbb vagy már haladóbb síelő; hiszen a kéktől kezdve a feketéig választhatunk a pályák közül.
A tervek szerint 2011 nyarán június 18-tól szeptember 4-ig lesz nyitva a gleccser a síelők részére reggel 7:15-13 óráig.

Val d'Isere

A Tignes-sel összeköttetésben lévő Val d'Isere fölött is van nyári síterület, mely 3200 méterig nyúlik. Ezen a sítérképen jól látható mindkét helyszín. SKI D'ETÉ = nyári síelés

Les 2 Alpes

Les 2 Alpes mint Európa legnagyobb gleccsersíterepe hirdeti magát. Nos ez talán a szezon elején még igaz lehet, de utána már kevésbé igaz ez az állítás. Bár kétségtelen, hogy a 700 méteres szintkülönbsége nyáron kifejezetten jónak mondható, de ahogy említettem ez elsősorban a júniusi hetekben áll fenn. A fenti gleccserre egy végtelennek tűnő kabinossal, a Jardinnal juthatunk fel. A gleccseren többnyire a húzóliftek dominálnak. Augusztusban rendszerint hat húzóliftet használhatunk, ezek közül négy lényegében párhuzamosan fut egymással, így ugyanazokat a pályákat szolgálják ki. Les 2 Alpesnél feltétlen érdemes megemlíteni funparkját, ami az egész nyáron nyitva tart. A francia terep 2011. június 18-án nyit és várhatóan augusztus 28-ig síelhetünk itt.
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 34,2 euró
Nyári nyitva tartás: 7:15 - 12:30


SKANDINÁV-FÉLSZIGET

Messze északon - ahol jó néhány "normál" síterep (értsd gleccser nélkül) is több havas napot tud felmutatni, mint némelyik Alpokban található gleccserközpont - is szelhetjük a sípályákat a melegebb hónapokban. Bár gleccserekből errefelé nincs hiány, viszont ennek ellenére mindössze néhány nyári síterepet találunk a skandináv országokban. Ezek közül nagyságában egyik sem mérhető Zermatthoz, Tignes vagy éppenséggel Hintertuxhoz. De ha jószerencsénk erre visz, akkor ne hagyjuk ki itt sem a nyári sízési lehetőségeket!

Norvégia

Ha gleccsersíelés, akkor Norvégia! Ugyanis itt találjuk a félsziget összes gleccserét, már ahova felvonókat építettek. Összesen három nyári síközponttal büszkélkedhet, méghozzá a külföldön is híres Stryn és a talán kevésbé ismert Folgefonna, továbbá Galdhöppigen.

Stryn

A gleccser 1060 méteren kezdődik (!), innen egy duplaszékessel juthatunk fel a csákányoshoz, ami több pályát is kiszolgál. Az ülőlifthez általában az előszezonban csúszhatunk le, utána a tartós meleg beálltával a felsőbb régiók kerülnek előtérbe, ahol mindenfajta pálya közül választhatunk. A csákányos jó 250 méteres szintkülönbséget hidal át. A funparkjában a freestyle-osok is kellőképpen kitombolhatják magukat, aki pedig kis off-pistére vágyik, azt végetnemérő hegyoldalak fogadják. Stryn május végén nyit és általában egész nyáron át kitart.
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 330 norvég korona (~ kb. 11 000 Ft)
Nyári nyitva tartás: 10:00-16:00

Galdhöppigen

Norvégia legmagasabban fekvő gleccserterepe, ahol a pályák 1800 méter körül kezdődnek. Bár a gleccserterep méreteit nézve kissé túlzó, hiszen mindösszesen egy csákányos felvonó található itt és a hozzátartozó jó egy kilométeres sípálya. Magasságából adódóan azonban messze itt találjuk a legjobb hóviszonyokat egész Skandináviában, de az Alpokhoz mérten is egyedülállóan jó minőségű hó borítja a pályákat. A nyári síterep május végével/június elejével nyit, függően attól, hogy mikor sikerül kimarni a felvonóhoz vezető utat és persze kiásni a hó alól a húzóliftet. Ha ezzel végeztek, úgy indul is a szezon, ami ezeket tudva egyáltalán nem meglepő, hogy egész nyáron át kitart!
Egynapos felnőtt bérlet 2011 nyarán: 355 norvég korona (~ 12 000 Ft)

Folgefonna

Folgefonna az ország legdélebbi és egyben legkisebb gleccsersíterepe, ahol egy kis csákányos rója köreit. Freestyle-osok számára itt sem hiányozhat a funpark. Folgefonna idén május 12-én nyitott és még augusztusban is lehet itt egyet csúszni!

A nyári sí természetesen nem csak Európában dívik, hanem a többi kontinensen is.

Észak-Amerikában a kanadai Blackcomb gleccser a leghíresebb, míg az Egyesült Államokban a Mt Hood oldalán fekvő Timberline. Az Egyesült Államokban, ha nem is gleccsereken, hanem firnhavon, de több síterep is nyitva tart nyáron, ameddig a hóviszonyok engedik. Közülük a leghíresebb a kaliforniai Mammoth Mountain, ahol előfordult már augusztus végi zárás is.

Ázsiában, Oroszországban és Japánban síelhetünk nyáron is, míg az oroszoknál az Elbrusz gleccserén, addig a japánoknál kiterjedt firnmezőkön hódolhatunk szenvedélyünknek.

Ne feledkezzünk meg a Déli féltekéről sem, igaz ez csak nekünk számít nyári sínek, hiszen ott akkor igazi tél van; mínuszokkal és sok-sok porhóval.

Egy síelés az Andok hatalmas hegyei között biztosan felejthetetlen élmény, de az átlag magyar síelő számára inkább egy igen nehezen elérhető álom.

Most jöhetne a kérdés, miszerint merrefelé is induljunk el, hiszen globális klímaváltozás ide vagy oda, választék még mindig van bőven, különösen a nyár elején!

• Ausztria, ha gyorsan havat akarunk.
• A svájc Zermatt vagy a francia Grand Motte, ha jó havat akarunk a nyár kellős közepén is, és nem feltétlenül szeretnénk ezért elrepülni, ne adj Isten elkocsikázni Skandináviáig.
• Az olasz gleccserek valamelyike, esetleg a karintiai Mölltal amennyiben egy adriai nyaralással kombinálnánk.
• Dachstein, ha közeli jól kiépített funparkban ugrálgatnánk.

Mikor utazzak?

Ahogy a kedves olvasó látta a gleccser síterepek nyitva tartása meglehetősen változó, hiszen van, aki július elejével nyit, ugyanakkor jó néhányan ilyenkor már bezárnak. Mindenesetre általánosságban elmondható, miszerint minél előbb megyünk annál nagyobb a választék. De nem csak a választék, hanem a hómennyiség is. Hiszen ha nálunk 30-40 fokok tombolnak és már a Balaton is egy meleg gyógyvízhez kezd hasonlítani, akkor bizony a gleccsereken sem a kemény mínuszok röpködnek. Július közepéig még többnyire jó hóviszonyokat találhatunk és a legtöbb pálya illetve felvonó nyitva van. Érdemes nem előre foglalni, hanem lehetőség szerint az utolsó pillanatban, így például egy kiadós nyári havazás után felkeresni valamelyik síparadicsomot.

Milyenek a hóviszonyok?

A legtöbb havat nyár elején találjuk a gleccsereken, ekkor még igazi téli, mondhatni fehér arcukat mutatják. Augusztus végén ezt a legtöbb gleccserre nem mondhatni el. Ilyentájt már minél többször kerül előtérbe a szürke gleccserjég, ami egyrészt esztétikailag sem a legszebb látvány, de síelni sem egy élmény rajta. Ha gleccsersí, akkor koránkelés! Bizony, ezt nem a hajnalig mulatozó partiarcoknak találták ki, már csak azért sem mert sok gleccser nyáron más nyitva tartási időkkel dolgozik. Vagyis korábban nyitnak, sokszor már reggel hétkor, viszont jóval korábban is zárnak, nem egy hegyen már délután egykor vége az aznapi mókának. Egy igazi partiarc pedig ilyenkor keveredik ki az ágyból, szóval el kell döntenünk, sízni vagy bulizni. Amennyiben a síelés mellett voksoltunk, úgy valóban érdemes a kakassal együtt kelni és jó korán már a pályákon lenni, különösen igaz ez a forró nyári napokra. Ekkor még használható pályákat találunk, lévén azért éjszaka fagy a gleccseren, ha nem is mindig. Ahogy azonban egyre magasabbra szökik a Nap, és rohamosan kúszik fel a hőmérő higanyszála úgy romlik a pálya is. Délután a legtöbbször térdig érő kásában próbálhatjuk ki a síelést, bár ez esetben találóbb lenne a vízisí. Így a tippem: délelőtt csússzunk, délután napozzunk, vagy mártózzunk meg valamelyik közeli tóban. Ugyanakkor korán kelni nem mindig jó! Ugyanis egy nagy meleg utáni hirtelen -hónélküli- lehűlés betonkeménységűre változtatja a lejtőket, különösen a reggeli órákban. Ennek legfeljebb az itt edző versenyzők örülnek, a hobbisíelő már korántsem. Hasonló a helyzet, ha az előző napi eső az éjszakai fagy hatására ráfagy a pályákra, vagy azokba belefagy. Természetesen ilyen magasságban még nyáron is előfordulhat kisebb-nagyobb havazás, ami ha csak rövid ideig is, de legalább fehér köntösbe öltözteti a hegyvidéket. Egy havazás a pályákon is sokat segíthet, érdemes tehát az időjárást is nyomon követni és ahhoz alakítani gleccsersízésünket.

Milyen az időjárás, hogyan öltözködjek?

Mivel magashegységekről beszélünk, ezért az időjárás is nagyon gyorsan változhat, és a szép napos időből hirtelen lehet egy szeles, ködös és hideg időjárás, totális white-out-al (=amikor a köd miatt minden egybe függ, és az ember elveszti tájokozódási és egyensúlyi képességét egyaránt). Pontosan ezért fontos, hogy rétegesen öltözzünk, mindig legyen nálunk egy hátizsák, amibe a felesleges ruha is belefér. Bár nem egy fotón látni meztelen felsőtesttel vagy éppen rövid ujjúban síelőket, mi inkább ne tegyük. Vagy ha tesszük, akkor legfeljebb csak egy fotó vagy rövid videó erejéig. Ugyanis esésnél a hó a fedetlen testrészeken nagyon csúnya sérüléseket tud okozni. Nem is beszélve az odafenn igen erős napsugárzásról!

Apropó napsugárzás!

Sokan síelünk a tavaszi hónapokban, amikor is már érezzük a Nap erejét. Nos ez nyáron és ráadásul gleccseren sokkalta intenzívebb! Így felszerelésünk fontos kelléke a jó nap vagy síszemüveg és természetesen magas faktorszámú napkrém, amivel síelésünk előtt és napközben is (akár többször) kenjük be magunkat. Ajkainkra magas faktorszámú ajakrúzst/krémet használjunk! Az erős napsugárzás miatt ruházatunk fontos kelléke a sapka, ez lehet akár egy baseball sapka is vagy egy egyszerű fejkendő. Visszatérve a ruházathoz; kesztyűt mindenképpen hordjunk, a szaküzletekben szellősebb, kevésbé vastag kesztyűket is forgalmaznak. Felsőnek jó idő esetén megteszi egy vékonyabb poliészter hosszú ujjú póló és egy mellény. Mellények közül a leginkább nyári síelésre kitaláltak, a fleece típusúak (vékony mellény, nem tollal (pl.) bélelt).

Mennyibe kerül, megéri egyáltalán?

Ha szigorúan az ár-érték arányokat nézzük és ezeket vetjük össze a téliekkel, akkor talán nem éri meg. Egyébként mindenkinek csak ajánlhatom, hogy nyugodtan próbálja ki, legalább egyszer! Nem mindennapi élményben lesz része, biztosan lesz miről mesélni! Ami az anyagi oldalát illeti; az árak változóak, az egynapos síjegyek 30 euró körül mozognak. Ausztriában már 20 euró környékén találhatunk szállást, akár reggelivel is!

A nyári síelés napjai meg vannak számlálva?

Az Alpokban egykoron közel 80 nyári síterep üzemelt, ha ezt összevetjük a mai számokkal, úgy a különbség döbbenetes. A globális klímaváltozás és a gleccserek olvadása úgy tűnik feltartóztathatatlan, így a nyári síelésnek is meg vannak számlálva a napjai. Ki tudja, még meddig élvezhetjük ezt a kisebbfajta egzotikumot, avagy a síelést és hódeszkázást nyáron. Könnyen elképzelhető, hogy unokáink már nem fogjak látni és megélni, így legalább mi éljünk a lehetőséggel és próbáljuk ki, legalább legyen miről mesélnünk!

Oszd meg:

Kövess minket: