Cikk dátuma: 2008.12.20. | Szerző: Stani

Ha nem volt elég nappal, úgy az est beálltával is tovább csúszhatunk, helyenként egész hegyek izzanak és varázsolnak fényt az éjszakai sötétségbe. A legnagyobb esti sípályák Európában és a Világ többi országában.

Miután lement a Nap léceinket szépen eltesszük a másnapi sízésre. Vagy mégsem? Világszerte egyre több sícentrum kínál éjszaka megvilágított sípályákat, sőt akár egész funparkokat is. Bár az Alpok országaiban ennek még nincs olyan nagy keletje, hagyománya. Sokszor a 100-200 km-es centrumok is mindössze pár száz méteres lejtőt kínálnak, alkalmanként még ennyit sem. Természetesen azért akadnak üdítő kivételek is.

KÖZÉP-EURÓPÁBAN HIRSCHENKOGEL A NYERŐ

Az Alpok délkeleti végein a szlovéniai Pohorje igencsak nagyot kínál ezen a téren. Itt esténként egy kabinos, pár duplaszékes és két húzólift üzemel és 7 km pályát világítanak meg, a szintkülönbség 700 m. Nassfelden a Talabfahrtot 2,2 km hosszan világítják meg. A karintiai síparadicsom, mint Ausztria leghosszabb esti sípályát tartja számon. Ez legfeljebb a déli tartományban lehet igaz, ha elhagyjuk a határokat találunk ennél hosszabbakat is, Rohrmooson 2,8 km, de Obergurglon is jócskán hosszabb az esti sípálya. A nassfeldihez hasonló hosszúságúak a hirschenkogeli lejtők is. A legerősebb reflektorok Hirschenkogelen vannak, teljesítményük 1300 Lux. Itt szinte az összes sípályán lehet síelni sötétedés után, ami 13 kilométert jelent. Ezzel a semmeringi hágónál fekvő síterep Ausztriában az egyértelmű éllovas. Franciáknál La Bresse jár elől, ahol 5 km-t világítanak meg a lejtőkből és két négyüléses van ilyenkor is nyitva. Érdekes mód a Les 3 Vallées meglehetősen hátul kullog esti sí szempontjából, Courchevelben mindössze egy 125 m hosszú kis kezdőlejtőt világítanak ki. Az ismert és nagyobb francia központok becsületét azért Chamonix megmenti, mivel itt a 2,5 km hosszú és 400 m szintkülönbségű Chamonix Les Bossonson lehet este is síelni, snowboardozni.

Svájcban a 4,2 km hosszú corvatschi sípálya a rekorder. Este hét órától egészen hajnali kettőig üzemel és nyitvatartása mellett a szintkülönbsége is tekintélyt parancsoló; 850 m, 2700-tól egészen az 1850 m-en fekvő völgyig. Ausztria leghosszabb "lámpafényes" sípályája Obergurglban van, hossza mintegy 8 km, amihez a hatfős Festkogelbahn kabinosával juthatunk fel. Németországban a legnagyobb Hocheck síterepe, ahol egy 3 km-es sípálya is ki van világítva.

REFLEKTOROK FÉNYÉBEN ÚSZÓ SKANDINÁVIA

Az esti sízésnek legnagyobb hagyománya azonban a Skandináv országokban van. A finn terepek kis szintkülönbségűek, ezért csalóka lehet, hogy pl. 10-20 pálya ki van világítva, mivel esetenként ezek mindössze pár száz méter hosszúak. Finnország legnagyobb síparadicsomában, Leviben 15 km az esti pályák összhossza, és 12 felvonó megy ilyenkor, köztük a kabinos is. Rukában szinte az egész rendszer meg van világítva, 11,4 km pálya és 14 felvonó, köztük négy modern négyüléses jár. Még említésre méltó Riihivuori, ahol mind a nyolc pálya megvilágított, amik közel 5 km-t tesznek ki. Skandinávia éllovasa és egyben világrekorder a svéd Sälen, ahol 30 reflektorfényes lejtő, 23 km hosszúságban garantálja a felejthetetlen esti sízés élményét. Skandináviában még számottevőnek mondható Are (5,5 km) és Hemsedal (4,85 km).

ÉSZAK-AMERIKA: AZ ESTI SÍZÉS BÖLCSŐJE

Az éjszakai sízésnek talán a legnagyobb keletje Észak Amerikában van, ezen belül is egyes északi államokban és a kanadai Quebec államban. A quebekiek úgy tartják, hogy az esti síelés is tőlük származik. Jól mutatja ezt, hogy az államban 46 síparadicsomban van éjszakai pálya, köztük is a legnagyobbak Mt Sainte Anne és Stoneham. Stonehamban a freestyle-osok sem fognak unatkozni, hiszen négy funpark és egy boarder cross pálya is fényárban úszik esténként.

Kiemelkedő Saint Sauveur esti síközpontja, ahol öt síterepen van világítás (egy síbérlettel besízhetjük őket), melyek együttesen 73 sípályát tesznek ki, ez az egész pályarendszer 71%-át jelenti ! De mivel a japán Nisekohoz hasonlóan ezek sem összefüggőek, így nem a világ legnagyobbjai, bár magukról ezt állítják, hasonlóan mint Stoneham, s sokan mások Észak Amerikában. Az Egyesült Államokban a coloradói Keystone a legnagyobb, de említésre méltó még a kalifornia Squaw több mint 5 km-es esti sípályája is. A másik, szintén rekorder Mt Hood Ski Bowl, ahol a leghosszabb éjszakai lejtő mintegy három mérföld, ami 4,8 km-nek fele meg, s ezen kívül még további 30 kivilágított pályát mondhat magáénak; igaz közülük jó pár mindössze néhány száz méter hosszú. Sajnos még Mt Hood menedzsere sem tudott információt adni a pályák összhosszáról, hasonlóan a kanadai Saint Sauveurhez. Ez talán európai szemmel nézve érdekes lehet, de a tengerentúlon többnyire területet adnak meg, s nem a pályák hosszát.

A kanadai Sauveurnél Christian Dufour ügyvezető igazgatótól tudtam meg, hogy ők soha nem végeztek ilyen számításokat, csupán a FIS pályákhoz van pontos hosszadatuk (kb. 4-5 sípálya), de az egész centrumra nincs. Mindenesetre, ha a területet nézzük, ami 132 km2, akkor mindenképpen Glóbuszunk listavezetője. A magas pálya szám pediglen sohasem legyen megtévesztő - különösen igaz ez a tengerentúlra - , jó példa erre Bristol, ahol bár 31 lejtő úszik esténként fényárban, de csak a kilenc kilométert ütik meg, összesen !

ÉJJELI MÉLYHAVAS ÉLMÉNYEK JAPÁNBAN

Ázsiában Japán és Dél Korea nevezhető "esti sí nagyhatalomnak". A felkelő Nap országában Niseko emelkedik ki. Niseko valójában egy kúp alakú vulkáni hegy, amit három síközpont ölel át; Hirafu, Higashiyama és Annupuri. Bár mindhárom centrumot felvonók és pályák kötik össze egymással, de esténként már nem ez a helyzet. Ha együttesen számolnánk, akkor tekintélyes 20,3 km jönne ki, így a megtiszelő második helyet foglalná el, de így Niseko-Hirafu a hatodik helyre szorult. Hirafuval kapcsolatosan még annyit érdemes megjegyezni, hogy a lámpák a mélyhavas részeket is bevilágítják, így párját ritkítóan este is porhavazhatunk. Ezeket a területeket, azaz ami ratrakkal nem kezelt nem számítják bele a kilométerekbe. Dél Koreában a legnagyobbak közé tartozik a VK futamairól híres Yong Pyong, ahol 5,6 km reflektorfényes lejtők várják a meghódításukat. Két hatüléses, négy négyszékes, egy háromszemélyes és kettő duplaszékes üzemel esténként, tehát a kényelem garantált.

A déli féltekén csak néhány százméteres esti lejtőket találunk, esetleg 1-2 km hosszúságban világítják meg a sípályákat. Új Zélandon például csak Coronet Peaken van esti sí, Chilében pedig egyáltalán nincs!

TOP 10

Sícentrum	Ország	Pályakilométerek száma
Sälen	Svédország	23 km
Stoneham	Kanada	15,6 km
Mt Saint Anne	Kanada	15 km
Levi	Finnország	13,2 km
Hirschenkogel	Ausztria	13 km
Niseko-Hirafu	Japán	12,8 km
Keystone	USA	12 km
Ruka	Finnország	11,4 km
Bristol	USA	9 km
Obergurgl	Ausztria	8 km

A Top 10-es listába nem került bele Mt Hood és a kanadai Saint Sauveur, mivel itt pontos kilométer adatok nem állnak rendelkezésre. A lista a síterepek által megadott kilométerek száma szerint került felállításra. Szerény véleményem szerint Hirafu nagyságában többszöröse Hirschenkogelnek, már csak az ezer méteres szintkülönbség miatt is. Hasonlóan Keystone is nagyobb lehet a Varázshegynél.

Oszd meg:

Kövess minket: