Cikk dátuma: 2006.10.13. | Szerző: Repárszky László

A tanulás szakaszosan történik. Vannak alaki szakaszok (a fa növekedése), és vannak teljesítménynövekedési szakaszok (a fa vastagodása). A sítanár az alakítási és teljesítmény szakaszokat tudatosan sok figyelemmel és türelemmel osztja be.

A mozgás hamar és erősen rögzül. Az átlagos síelő naponta 1000 � 2000 lendületet végez, ezért a hibák nagyon stabilak lesznek. Síoktatóval tanulva sok csalódástól kímélhetjük meg magunkat.

1. Durva összehangolás
Mozgási tapasztalatok gyűjtése, lehetőleg röviden, koncentrált gyakorlatokkal. A mozgás még pontatlan, és mindig más. A tanuló tudja, ha a mozgás sikerült, de szinte alig tudja, hogy hogyan ment az végbe.A mozgás javul, ha a tanuló abban a helyzetben van, hogy megérzi, amit a tanár neki elmagyarázott és bemutatott és mozgásképként maga előtt lát. A finom programozás most még nem lehetséges.

2. Finom összehangolás
Az erők, a részmozdulatok és mozgási fázisok kezdenek jobban együttműködni. A tanuló a mozgást egyre inkább meg tudja érteni. Vannak még zavarok: haladási hibák, elfáradás, problémák, rossz időjárási körülmények, rossz látási viszonyok, jeges pálya, rossz hó, idegfeszültség a mozgást ismét leronthatja.

3. Gyakorlás, stabilizálás változatos körülmények között
Az erők, részmozdulatok és mozgási fázisok már összehangoltabbak. Fontos, hogy ne a hibákat, hanem a helyes mozgást járassuk be. Ehhez a sítanár jelenléte nélkülözhetetlen.

A helyes mozgás öröme a sízés élvezetének nagy része. A helyes mozgás egyfajta garancia a biztonságra és arra, hogy jól és gyorsan tudjunk alkalmazkodni a haladási körülményekhez.

Stabilitás - sterilitás
A haladási kilométerek gondolkodás nélküli letekerése a stabilitást sterilitássá változtathatja. Ezért az oktató a gyakorlási és haladási körülményeket tudatosan választja, és állandóan variálja a terepet, a tempót, a technikát, a sugarakat és ha mód van rá, a havat.

Oszd meg:

Kövess minket: