Cikk dátuma: 2005. február

A földrajzi közelség ellenére a Vaujany-ból elérhető sírégió és Val Thorens szinte összehasonlíthatatlanul más világ. Ahogyan vendéglátónk mondta még Vaujany-ban: a kis faluból egy holdbéli sívárosba megyünk.

Vaujany-ból néhány óra alatt elérhetünk Val Thorens-ba. Az út Albertvillen - Grenoble után ismét egy téli olimpiai városon - keresztül vezet. Ha valaki csupán ennyit tud a környék téli sportlehetőségeiről, máris sejtheti, hogy ismét komoly síterepekre visz az útja. Val Thorens a világ legnagyobb kiterjedésű sírégiójának tagja, és egyben

Európa legmagasabban fekvő téli üdülőhelye.

A sírégió a Les Trois Vallées (Három völgy), melyhez Val Thorens 32 éve csatlakozott. A Thorens-gleccserről elnevezett síközpont ekkor, 1972-ben nőtt ki a földből, ezt megelőzően a környéket nem lakták, a síváros lakatlan, holdbéli tájon épült fel, kifejezetten a síelők és a snowboarderek számára. Az ilyen "célberuházások" legnagyobb előnye, hogy nem a meglévő lehetőségeket szabják át, hanem az első kapavágástól mindent a cél - a síturisták teljes kiszolgálása és kényelme - alá vetnek. A pályaszállás fogalma itt például maradéktalanul kimeríti jelentését. A szálláshelyek többségénél a sítároló küszöbén átlépve már a völgybe vezető lejtőn találjuk magunkat. Val Thorens valóban egy olyan síváros, amelybe betévedve a síelőknek, snowboardosoknak aligha marad kielégítetlen kívánsága. Képzeljenek el egy olyan kisvárost, amelynek üzletsoraiban csak a hóbarátokat kiszolgáló boltok működnek. Síboltok, kölcsönzők és szervizek, éttermek, falatozók és ajándékboltok, utóbbiakban természetesen csak téli szuvenírekkel. A szálláshelyeken 24 500 vendégágyat tartanak nyilván az olcsóbb, 2 csillagos apartmanoktól a 4-5 csillagos luxusszállodákig minden árkategóriában, Val Thorens mégis könnyen bejárható, és az eligazodás sem bonyolult. Autóforgalom - az itt dolgozók járműveit leszámítva - nincsen. Itt nagy méretben, egy helyen sorakozik fel

a téli sportok teljes infrastruktúrája.

Ha valaki síelni vagy snowboardozni akar megtanulni, várja a síiskola, a gyerek beadható a síóvodába, esetleg a megőrzőbe vagy a havas játszótérre. Az Alpok országainak számos síterepe hirdeti családbarátként magát, de Val Thorens-val ezen a téren is nehéz versenyezni. És persze ott van a hatalmas pályarendszer. Helyben 170, a 3 völgyben pedig összesen 600 kilométer hosszúságban. A helyi pályák szám 67, bőven lehet válogatni, vagy akár ismétlés nélkül végigpróbálni egyhetes sítúra alatt az 5 fekete, a 28 piros, a 25 kék vagy a 8 zöld pálya valamelyikét. Mint általában a nagy síközpontoknál, a tervezők itt is törekedtek arra, hogy senki ne találja magát veszélyesen nehéz vagy unalmasan könnyű pályán. A könnyebb tanuló- és gyakorlópályákat a völgyben találjuk, de itt, az apartmanházak oldalában jelölték ki az FIS-versenyek helyét, és a freestylerek is találnak maguknak örömöt a korlátok és a különböző akadályok között. A központba befutó lejtők Val Thorens nyolc, 3000 méter feletti síelhető csúcsáról és hat gleccseréről indulnak ki. A nagy magasság és a részben északi fekvés a magyarázat arra, hogy a terepeknek csak 22 százaléka hóágyúzott. A 200 szórófej mellett 50, úgynevezett gas-ex is működik a lavinák megelőzésére. Az ágyúformájú, telepített masinák nagy nyomású gázt lövelnek ki magukból, ezzel robbantva fel a veszélyes hótáblákat.

Fiatal síközpont lévén modern felvonókra számítsanak. A 30 sílift átlagéletkora tíz év, óránkénti összkapacitásuk pedig 60 ezer fő. Húzóliftet már csak néhányat látni a könnyebb, rövidebb lejtők oldalában. A tavalyi szezonban jelentős beruházások történtek az üdülőhelyen, melyek eredményeként még jobb lett a kapcsolat a Les Trois Vallées felé.

A helyi statisztikák szerint minden ötödik szállóvendég nem síelni jön Val Thorens-ba. A legkényelmesebbeknek a kávéházak és sörözők napozóteraszai után kellemes úti cél lehet a 3200 méteres Cime Caron-csúcs, ahova a központból induló, azonos nevet viselő kabinos felvonóval, majd két gondolával lehet feljutni, majd onnan a francia, svájci és olasz Alpok több mint ezer csúcsának látványán ámulni, miközben a sportosabbak ugyanezt az itt kezdődő fekete pályáról teszik. A nem síelők számára a gyalogtúrázáson és hótalpas kirándulásokon kívül igen változatos programok állnak rendelkezésre (az állítólag nem is olyan nehéz) jégfalmászástól a négykerekű (quad) motorozáson, motorosszán-túrákon át a tandem sárkányrepülésig. Val Thorens-ban maradva a felújított sportközpont, benne az aquaclubbal nyújthat kellemes, aktív kikapcsolódást. Ami az esti programokat illeti, a síváros

híres élénk éjszakai életéről.

Kozmopolita hangulatú kocsmák, zenés-táncos szórakozóhelyek és csendes, hagyományos francia éttermek sorában is eltölthető a liftek zárása utáni szabadidő.
A síszezon itt is novemberben kezdődik, és májusig tart. A telt házas hónap a március. Az óév két utolsó hónapja kevésbé zsúfolt, ilyenkor a helyi turisztikai hivatal színes rendezvényekkel csalogatja a hóbarátokat Val Thorens-ba. December közepén éppen a boarderweek zajlott, snowboardtesztekkel, dj-vel, freestyle-versenyekkel, este koncertekkel és persze barátságosabb árakkal. Ez az a hét, amikor a fiatal, és az amúgy a drágábbak közé sorolható sícentrum tovább fiatalodik.

Oszd meg:

Kövess minket: