Cikk dátuma: 2007. november | Szerző: Heitner Andrea

Hó, sport, friss levegő, hegyek – csodálatos vidék - azt hiszem, ezek minden síelőben semmi máshoz nem fogható érzéseket és vágyat keltenek, hogy újra lécet (vagy deszkát) csatoljuk és nekivágjunk a lejtőknek. De minden szezonban szembesülünk a dilemmával, hogy merre is induljuk síterepeket felfedezni.

Bár tudom, vannak, akik a már korábban bevált pályarendszereket nem cserélnék másra, azért talán mégis érdemes időnként valami újat kipróbálni, főleg a hóborítottság bizonytalansága miatt. Hiszen megeshet, hogy ahol két éve még vastag hótakaró tette ideálissá a síelést, az idei szezonban kénytelenek lennének beérni nagy keservesen összehordott, rövidebb pályákkal, ezért elsődleges irányelvként érdemes minél magasabban fekvő területeket célba vennünk. Őszintén bevallom, ezidáig a tervezések időszakában Svájcot azzal az előítélettel hessegettem el gondolataim közül, hogy úgysem tudnám megfizetni. Arról nem is beszélve, hogy nem is igazán rendelkeztem információkkal sírégiói tekintetében. Idén viszont volt szerencsém -némi személyes tapasztalatra szert tenni Svájccal kapcsolatban. Azt persze továbbra sem állítanám, hogy néhány nap után máris átfogó képpel rendelkeznék a témát illetően, de mindenesetre ahhoz elegendőt láthattam, hogy tudjam, ide vissza kell majd jönnöm, főképpen azért, mivel kis utazásomat nem a főszezonban, hanem nyáron tettem. Saastal övezetében az elsőre nem a legmegfelelőbbnek tűnő évszakválasztás sem akadály a síelőknek, hiszen a tizenhárom 4000 méteres csúccsal körülölelt régió egyik fő attrakciója a gleccser. E természeti jelenség biztosítja a havat egész évben, így nem kell az ideutazónak azon izgulnia, hogy szerencséje lesz-e és hóval borított tájat talál majd, vagy esetleg pórul jár és be kell érnie „pusztán” a szép tájjal. Bár azt mindenképp megjegyezném, hogy e vidék a téli sportokon kívül is számos lehetőséget kínál a mozgalmas kikapcsolódásra, így például downhill rollerezés, husky szánhajtás, kalandpark, „mormotaparadicsom”, bobpályák, szurdoktúra, hegymászás szerepelhet az aktív turisták nyári programjában, hogy csak néhányat említsünk.

Saastal négy településből áll, melyek közül Saas Fee a legjelentősebb, hiszen idetartozik a gleccser is. A 90 kilométernyi pályarendszerből, 20 km síelhető egész évben, ez a gleccser uralta rész. Persze a nyári síelést némileg korlátozza, hogy csak délelőtti siklásra van mód, hiszen a tűző nap délutánra már kissé megolvasztja a hótakarót, így nem lennének optimális feltételek a sportoláshoz. Ha úgy gondolnánk, hogy ki szeretnénk próbálni, milyen is mondjuk augusztusban száguldani a havon, de nem akarjuk magunkkal cipelni komplett felszerelésünket, a városkában minden gond nélkül bérelhetünk minden szükséges sporteszközt. Saas-Fee különlegességét az is növeli, hogy teljességgel autómentes hellyel állunk szemben. A svájciak tényleg nagy gondot fordítanak a környezetvédelemre, különösen az ilyen csodálatos helyek megőrzésére, így aztán autóval nem hajthatunk be, de természetesen a parkolási lehetőség biztosított a település szélén, és arról sem kell senkit sem győzködni, hogy a svájci tömegközlekedés kényelmes és pontos módja a helység megközelítésének. Saas-Fee mellett Saas-Grund, Saas-Almagell és Saas-Balen a Saas völgyének városkái, vagy ahogyan a köztudatban élnek: az Alpok gyöngyei. Saas-Fee terül el a legmagasabban, 1800m-en, és felvonóival 3600 méterig juthatunk fel. Saas-Grundban is vannak kiépített sípályák, bár szerényebb méretekben, ezért itt inkább a kisgyermekesek és a kevés rutinnal rendelkezők találhatják meg számításukat. Akik pedig a szánkózást preferálják, szintén hódolhatnak szenvedélyüknek, hiszen Európa egyik leghosszabb szánkózásra kiépített pályáján csúszhatnak le, 11 kilométer hosszan. Ezenkívül sífutó-utak, korcsolyapályák, különböző nehézségű turistautak gondoskodnak arról, hogy lendületünk ne lankadjon és valóban aktívan töltsük időnket. És aki még több őrültségre vágyik, annak örömmel jelentem, hogy egy évente megrendezésre kerülő versenyen kerékpárral száguldhat a havon a többi lelkes résztvevővel együtt. Esténként hangulatos sétákat tehetünk a bájos kisvárosokban, és persze mindenképp érdemes kipróbálni a helyi konyha specialitásait, köztük a rösztit, vagy éppen a fondüt. Ami számomra meglepetés volt - bár a világért sem nevezném magam borszakértőnek - hogy nagyon finom svájci borokat volt alkalmam megízlelni, s őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy a svájciak még ehhez is értenek. Ez az ország csupa meglepetés. Ráadásul nekem úgy tűnt, hogy az általános hiedelemmel ellentétben az árai sem olyan borzasztóan magasak.

Még egy felfedeznivaló: Leukerbad, az Alpok legnagyobb termálfürdőhelye. Manapság lépten-nyomon beleütközünk a kifejezésbe: wellness, amit a németek úgy írnak körül: egészségesen élni élvezettel. Nos, azt hiszem Leukerbadra teljes mértékben ráillik ez a meghatározás. Az tény, hogy az 50 kilométernyi síterep és a 25 kilométeres sífutó útvonal nem emeli e várost a legjelentősebb téli sportrégiók közé, de azért lássuk be, hogy nem sok olyan hely létezik, ahol egy mozgalmasan eltöltött síelős nap végén a nyitott termálmedencéből bámulhatjuk a körülöttünk magasodó havas csúcsokat. Azt hiszem, ez egészséges és élvezetes is, ahogy a német megfogalmazza. És a látvány valóban lélegzetelállító – ezt mindenképp el kell hinnünk híres látogatóinak, hiszen Goethe, Mark Twain és Picasso is felkereste e varázslatos vidéket. Számunkra, akik nem állunk oly magas művészi szinten, mint az előbb említett illusztris vendégek, kellemes kikapcsolódásként van lehetőség szánkózásra, hegymászásra, túrázásra, sőt, akár még éjszaka is curlingezhetünk, vagy korcsolyázhatunk. Egész évben sokszínű rendezvények gondoskodnak a turisták szórakoztatásáról, és a környéken is érdemes barangolni kicsit, például meglátogatni a 105 lakosú Indent, vagy Albinent és Leukot, melyek elbűvölő kisvárosok, hogy aztán a nap végén ismét megmártózhassunk Leukerbad valamelyik fürdőjében. Választék igazán akad, hiszen 22 hely között dönthetünk. Természetesen nem csak a medencék szolgálják egészségünket, de számos egyéb szolgáltatást is igénybe vehetünk a legkülönfélébb masszázsoktól kezdve, kezelések, szauna, gőzfürdő és sok más egyéb segít az igazi feltöltődésben. Azt is érdemes megemlíteni, hogy egyben Leukerbad gyógyközpont is, mely a lakosság tág köre számára elérhető, hiszen a helyi szanatórium orvosi beutalóval kereshető fel. Ugyanakkor olimpikonoknak is segítenek a felkészülésben e helyen. Szállás tekintetében mindkét övezetben (Saastal és Leukerbad) mindenki megtalálhatja az igényeinek és persze a bankkártyájának leginkább megfelelőt: a campingektől kezdve, apartmanok, diákszállások és hotelek minden kategóriában fellelhetők. Érdemes tájékozódni a különböző üdülési csomagokról is, hiszen ezek bérleteket, szállást és étkezést is tartalmaznak, így a költségeink csökkenthetők.

Annyi bizonyos, hogy van mit behoznunk abból a lemaradásból, hogy Svájc nem volt az elmúlt időszakban elsődleges úti cél a magyar turisták számára. Ez persze valószínűleg most sem fog drámaian megváltozni, de mindenesetre érdemes fontolóra venni, mint szóba jöhető alternatívát téli üdülésünk tervezésekor.

Oszd meg:

Kövess minket: