Cikk dátuma: 2005. október | Szerző: Patrick Thorne

Nem túl romantikus, de a világ legnagyobb síközpontjai virtuális teremtmények, a bérletkiadó számítógépek házasságának gyermekei, és nem olyan terepek, ahol a végtelenségig lehetne síelni anélkül, hogy léceinket akár egyszer is lecsatolnánk.

Mielőtt nekilátnánk, hogy eldöntsük, melyik is a világ legnagyobb síterepe, tudnunk kell, hogy a síközpontok rettentő nagy méreteiket nem a térképészeknek, hanem a marketingszakembereknek köszönhetik.

Kérdés továbbá, hogy a sorrend összeállításakor a pályák hosszát vagy területét vesszük-e figyelembe? A kérdés eldöntéséhez nem árt tudni, hogy megnehezítve az összehasonlítást, Európában az előbbi, az Egyesült Államokban az utóbbi a gyakorlat. Ez mégsem tartotta vissza azt az európai sírégiót, amely azért, hogy a világ legnagyobbjának kiálthassa ki magát, területi adatokat közöl.

Miután mindezt tisztáztuk, lássuk, milyen fajtái is vannak a nagy kiterjedésű síterepeknek. A legegyszerűbb eset az, amikor a pályákat felvonóhálózat köti össze, így az egyik lejtőről eljuthatunk egy másik pályára, anélkül, hogy a kötésekből kilépnénk (kivéve persze azt az esetet, amikor belépünk a kabinos liftbe). A másik típus az, amikor egy bérlettel látogathatunk több, egymás közelségében fekvő síközpontot. Az ilyen bérletrendszerek jellemzője, hogy az egyik központból síbusszal juthatunk el a másikba.

Aztán jön az egyéb kategória, a köztes síterületekkel. Mi legyen például azokkal a régiókkal, amelyeket nagyrészt behálózzák a síliftek, de tartozik hozzájuk egy-egy olyan terület is, ahol már a pályák közt felvonóval nem áthidalható távolságok vannak? Az elmúlt években - elsősorban Ausztriában - egy sor síközpont szövetkezett, hogy hatalmas bérletrendszereket hozzanak létre, sok száz kilométernyi pályával. Bár a liftek gyakran egy tartományban működnek, mégsem kapcsolódnak feltétlenül egymáshoz. Az ilyen bérlettípusok gyakran csak megkötésekkel válthatóak, például legalább hat, és legfeljebb huszonegy napra.

Ritkább esetekben pedig az is előfordulhat, hogy két összekapcsolt terepre külön-külön meg kell venni a síbérletet. Erre példa az andorrai Soldeu és Pas de la Casa, amelyek nemrég mégis összebútoroztak, illetve az amerikai Vermontban található két központ, Stowe és Smugglers Notch, amelyek - bár lift közlekedik egyikből a másikba - külön bérletet árulnak.

Melyik tehát a legnagyobb?

A síliftekkel valóban összekötött területek közül a franciaországi Trois Vallées 650 kilométernyi pályrendszerével hosszú ideje tartja első helyét. Mögötte következik a 24 hegyi központot és 50 hegycsúcsot magában foglaló, francia és svájci Portes du Soleil, mely szintén 650 kilométernyi pályával büszkélkedhet, bár ezt nem teszi túl hangosan, ugyanis a lejtők vonalvezetése nem mindenhol folyamatos.

Méretei alapján bronzérmes az idei szezon új belépője, a Ki-West, amely a legnagyobb osztrák sírégió, a SkiWelt és Kitzbühel kapcsolódásával keletkezett. Az összeköttetést új kabinos felvonó jelenti a SkiWeltben Westendorf és a kitzbüheli Kirchberg között.

Még nincsen hivatalos adat a pályák pontos hosszát illetően, de valószínűleg ez a szám 420 kilométer körül lesz. Az illetékesek azonban már bejelentették, hogy a friggyel a világ harmadik leghosszabb pályarendszere jön létre. A gond csak az, hogy egy kisebb távot busszal kell megtenni az új Kirchberg állomástól Kitzbühel többi pályájához, illetve Westendorfból a SkiWelt egyéb részeire.

Ez idáig a harmadik legnagyobb síparadicsom volt - valószínűleg a negyedik helyre csúszik le - egy szintén új terep, a 2003-2004-es szezonra kreált Paradiski, amely Les Arcs és La Plagne között átadott, látványos, kétszintes Vanoise Express kabinos felvonóval teremtett kapcsolatnak köszönheti pályáinak megnövekedett hosszát. Fontos megjegyezni, hogy a francia központ harmadik lenne a listán akkor is, ha kiterjedése alapján készítenénk a rangsort. Ez a terület - 34 ezer hektár - egyébként éppen tizenkétszerese a legnagyobb észak-amerikai központ, Whistler méreteinek.

Az ötödik helyre szorult, igaz csak néhány kilométerrel a svájci Négy Völgy-Verbier, ahol a kiépített lejtők teljes hossza 410 km. A tízes mezőnybe tartozik még 400 kilométernyi sípályával a francia-olasz Via Lattea, amely egy sor téli olimpiai versenyszámnak ad majd otthont 2006-ban, az International bérlet a Matternhorn körül, Zermattal és Cerviniával, 392 kilométernyi pályát kínálva, 320 kilométer lejtővel Davosban és Klostersban a Swiss Top Card bérletrendszer, 310 kilométerrel az új Les Seybelles régió Franciaországban. A tizedik helyen ketten osztoznak, a Tigneshez és Val d'Iseréhez tartozó Espace Killy és az Evasion Mont Blanc bérletrendszer, amely 440 kilométeren kínál előkészített terepet, de ebből csak 300 kilométer rendelkezik liftösszeköttetéssel, csakúgy, mint Espace Killyben. Evasion Mont Blanc-t mindazonáltal érdemes a jövőben is figyelemmel kísérni, ugyanis a tervek szerint a Diamond bérletrendszer részeként 2008-ra a világ legnagyobb pályarendszeréhez tartozhat 600 kilométer feletti teljes pályahosszával.

Meg kell még említeni Arlberget, amely ugyan "csak" 260 kilométernyi ratrakolt pályával rendelkezik, de a pályán kívüli sízők további 180 kilométeren élvezhetik a szabadsízést.

Számítógépes varázslat

A technika fejlődésének köszönhetően ma a pénztárakban olyan bérleteket árulnak, amelyek tucatnyi síközpontba is érvényesek. Az úttörők ebben húsz évvel ezelőtt az olaszok voltak a Dolomiti Superski bérlettel, amely még ma is korlátozás nélkül enged hozzáférést több mint 1200 kilométernyi lejtőhöz egy tucat szomszédos völgyön keresztül a Dolomitokban. Bár az azóta kifejlesztett bérletrendszerek között nem egy akad ennél nagyobb kiterjedésű pályarendszerrel, a Dolomiti Superski még ma is az egyetlen, teljes egészében átjárható, korlátozások nélküli bérlet.

Mindazonáltal jelenleg (leszámítva néhány, csak az egész szezonra érvényes bérletkonstrukcióval látogatható rendszert) a legnagyobb síszövetség az osztrák Salzburg Super Ski Card a hihetetlen 2200 km összhosszúságú lejtővel, 700 felvonóval, melyek teljes kapacitása óránként közel 1 millió fő. A pályarendszerhez 90 síközpont 1000 pályája tartozik, és nem is túl drága. A második helyen a francia Savoy Olympic bérlet az összefüggű pályarendszerek tízes listáján említettek közül többet is csokorba szed, 1500 kilométernyi lejtővel és 600 lifttel. Mindegyik síközpont egy tulajdonoshoz, a Compagnie des Alpes-hoz tartozik, mely a világ legnagyobb lifttársasága.

Bronzérmes a Dolomiti Superski a maga 1220 kilométeres rendszerével, negyedik a svájci-francia-olasz Aosta, melynek jó néhány variációja létezik, köztük a legkiterjedtebb tizenkét területet ölel fel az Aosta-völgyben, Zermattban és La Rosierében összesen 1200 kilométeren kínálva előkészített pályákat a sízőknek.

Ötödik a listán a Grand Galaxie, amely a francia Alpok déli tájainak nagy sírégióit egyesíti. Ide tartozik Alpe d'Huez és Les 2 Alpes, Olaszországból a Via Lattea, együttesen 1120 kilométernyi lejtővel.

A hatodik helyre a múlt szezonban lépett be a karintiai és kelet-tiroli Top Ski bérlet, 962 kilométer pályához nyújtva hozzáférést, beleértve a 3200 méteres magasságba érő Mölltáli gleccservidéket is. Hetedik a szintén osztrák Ski Amadé, amelynek nagy előnye, hogy a 860 kilométeres pályarendszerhez idő- és egyéb korlátozások nélkül váltható bérlet.

Nyolcadik a Ski Pass Mont Blanc, Chamonix körüli, 774 kilométer hosszúságú terepekkel. Szorosan mögötte következik a Ski Pass Lombardia, az olasz tartomány nagy részét lefedve, és további síelési lehetőségeket garantálva Bormióban és Livignóban, összesen 761 kilométeren.

A Top 10 zárópozíciójában állomásozó Kitzbühler Alpen bérlettel 661 kilométernyi lesiklás váltható meg. Mögötte újra egy ausztriai pályarendszer, a 650 kilométeres 3 Täler Superpass következik, amely éppen akkora, mint a francia "Három Völgy", de teljes liftlefedettség nélkül.

Észak-Amerika síterepei területben (és nem a pályák hosszában), illetve szintkülönbségben veszik csak fel a versenyt az európai síszentélyekkel. Az Alpokban ugyanis sokkal sűrűbben következnek egymás után a völgyek, bennük a szívesen szövetkező síközpontokkal.

A világ 20 legnagyobb, síliftekkel összekötött sírégiója
(a pályák teljes hossza szerint)

Sírégió	Ország	Pályák hossza (km)	A liftek kapacitása (fő/óra)	Teljes lifthálózat
Trois Vallees	Franciaország	650 km	260 000	Igen
Portes du Soleil	Franciaország /Svájc	650 km	229 620	Nem teljes*
Ki-West	Ausztria	420 km	215 000	Nem teljes*
Paradiski	Franciaország	412 km	210 000	Igen
4 Vallées	Svájc	410 km	65 000	Igen
Via Lattea	Olaszország	400 km	100 000	Igen
Top Card	Svájc	320 km	62 831	Igen
Les Seybelles	Franciaország	310 km	80 500	Igen
Espace Killy	Franciaország	300 km	135 615	Igen
Evasion Mont Blanc	Franciaország	420 km	.	Nem teljes**
Arlberg	Ausztria	440 km	119 861	Igen***
Whistler	Kanada	.	59 007	Igen

* A pályák többsége liftkapcsolattal rendelkezik.
** 300 kilométernyi pálya érhető el lifttel.
*** Pályán kívüli összeköttetés két szektor között, összesen 260 kilométer előkészített, 180 km pályán kívüli útvonallal.

A világ 20 legnagyobb bérletrendszere (nem teljes egészükben összekapcsolt lifthálózatokkal és pályákkal)

Sírégió	Ország	Pályák hossza (km)	A liftek kapacitása (fő/óra)	A bérlet érvényessége
Salzburger Skicard	Ausztria	1700 km	-	Minimum 3 nap
Espace Olympique Savoie	Franciaország	1500 km	-	6 napos
Dolomiti Superski	Olaszország	1220 km	588 908	Nincs korlátozva
Aosta Valley International	Olaszország/ Franciaország/ Svájc	1200 km	-	Összetett
Grand Galaxie	Franciaország /Olaszország	1120 km	320 180	Többféle korlátozás
Top Ski	Ausztria	956 km	-	Legalább egy nap
Ski Amadé	Ausztria	860 km	340 227	Nincs korlátozva
Ski Pass Mont Blanc	Franciaország	774 km	233 674	6 vagy 7 napos
Ski Pass Lombardia	Olaszország	761 km	227 105	Legalább 6 napos
Kitzbühler Alpen	Ausztria	661 km	310 000	6 napos
3 Täler Superpass	Ausztria	650 km	-	Legalább 2,5 napos
Silver Passport	USA	-	96 000	Legalább 4 napos

Oszd meg:

Kövess minket: