Gyártlátogatás a FischernélHogyan készül a síléc?
Májusban a Fischer központjában jártunk, ahol alkalmunk nyílt megnézni a sílécgyártás folyamatát. Ha valakit meglepne a gyárlátogatás nyári időpontja, olvassa el lenti írásunkat!
A Fischer ausztriai, Ried im Innkreisben lévő központjában kiállítás mutatja be az 1924-ben megalapított cég történetét. A korabeli fényképek alapján az üzem, ahol a síléceket gyártani kezdték, leginkább egy asztalosműhelyhez hasonlított. Nem is hiába, hiszen eredetileg a léceket többé-kevésbé egy darab fából készítették. Bár a fa azóta sem szorult ki a sílécgyártás során használt anyagok köréből, uralkodó szerepét a kompozit, azaz összetett anyagok vették át, melyeket szendvicsszerkezetben, azaz rétegszerűen egymásra építve használnak. Közöttük a fő tömeget a legkülönfélébb modern műanyagok és azok ötvözetei adják.
A következő, a felszín alatti felső héj rétegeit mechanikai stabilitásuk és erősségük alapján válogatják. A különböző laminátokat üveg- és szénszálakkal erősítik meg, hogy az optimális jellemzőket elérjék. Természetesen nem mindegy, hogy milyen szálirányban építik be ezeket a 0,5 és 1 mm közötti vastagságú anyagokat. A többség hosszában fut végig a sílécen, de 10 százalékot átlósan vagy merőlegesen hordanak fel. A félkész nyersanyagot (hossz és sidecut szerint) CNC gépekkel vágják méretre. Az egymással érintkező rétegek esetében elengedhetetlen a tükörsima felszín, hiszen a tökéletes kötés csak így biztosított. A felület kezelésekor azonban nem sérülhetnek a rostok, ez ugyanis a léc szilárdságát rontaná. Az anyagvastagság megengedett eltérése 5 századmilliméter, a precizitás így elengedhetetlen. A különféle modern műanyagok mellett a jobb minőségű alpesi sílécek a mai napig tartalmaznak famagot. A fa ugyanis a legjobb olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a síléceknél alapkövetelményt jelentenek. Ilyen jellemző keménységük, rugalmasságuk és kis súlyuk. A famag nyár- vagy bükkfából a Fischer ukrajnai üzemében, Mukacsevóban készül. A mag alatt a felső szendvicsben sorakozó anyagok következnek. Az előkészített rétegekből aztán modulokat gyártanak, hogy az összeállítás során időt takarítsanak meg. Ezek után a kész sílécből már csak az acélélek és a talp hiányoznak. A kantnik hagyományosan szénacélból készülnek, de előfordulnak krómötvözetek is, amelyek tartósabbak. Maga a talp egy alapanyagból - leggyakrabban polietilénből - áll, melyet több hozzáadott anyag erősít. Természetesen itt is léteznek minőségi kategóriák, melyeket a molekulasúly határoz meg. Ezeket az anyagokat szinterezéssel (olvadás nélküli hevítéssel) teszik felhasználhatókká. A nyers lapokat magas nyomáson és hőmérsékleten kezelik, összesütik, majd filmvékonyságú darabokra bontják, amely aztán méretre vágható. Felületi kezelés nélkül a polietilénfilm sem rögzíthető más anyaghoz. A jó csúszási tulajdonságok elérése érdekében többféle anyagot is adhatnak a polietilénhez. Ezek tehát azok az alapvető építőelemek, amelyekből a gyártás során összeáll a síléc. A további kiegészítő elemeket - mint a csőrvédő vagy a kötésemelő - a gyártás végső fázisában, az elkészült lécekre szerelik fel. A sígyártás legfontosabb részfolyamata a különböző tulajdonságú és célú alkotóelemek összedolgozása egységes egésszé. Ez az alkotóelemekből összeállított modulok összepréselésével történik. E munkafolyamat nehézségét az adja, hogy az eltérő anyagokat azonos kötőszerrel kell egymáshoz rögzíteni. Erre a célra a legmegfelelőbb az epoxigyanta, melyet természetesen a síipar speciális igényei szerint készítenek. A kötőanyagnak ugyanis ellen kell állnia a nagy hőmérséklet-különbségeknek és a hirtelen fellépő, intenzív erőknek. A megoldást a hőkezeléses kötés jelenti, amely 100 és 135 °C fok között, 6-8 bar nyomás alatt, 7-12 percig tart. A síléc alkotóelemeinek felszínét a préselés előtt nedves vegyi kezelés alá vetik, azaz folyékony epoxigyantával vonják be. Ennél a módszernél tisztább és megbízhatóbb technológiát jelentenek a prepreg rendszerek, amelyek gyanta kötőanyaggal előre impregnált műanyag szálakból állnak. A szálakat hőkezelik, melynek hatására rugalmassá és ragadóssá válnak, hasonlóan a ragasztószalagokhoz. A technológiákban kevésbé, de az új anyagok területén szinte évről évre kifejlesztenek egy-egy újdonságot. Ezek többnyire a versenysíkben kezdik pályafutásukat. A gyárlátogatás során betekinthettünk a versenylécek gyártásába is, mely a fényképezőgépektől óvott néhány álláson folyik, nagyrészt kézi munkával. A leginkább a szendvicskészítésre emlékeztető módon, nagy rutinnal, szélsebes és pontos mozdulatokkal kivitelezett munkával tucatnyi - a megfelelő torziós szilárdság elnyerése érdekében többek között alumíniumötvözetből készülő, nagy húzószilárdságú - rétegből állítják össze a profik léceit. A versenylécek gyártásának egyik érdekes jellemzője, hogy a versenyzők tapasztalatai alapján itt képesek egyik napról a másikra új, személyre szabott jellemzőkkel bíró léceket gyártani. A sílécek fejlesztése és gyártása hosszú folyamat. Összeállításunk bemutatja, hogy mennyire. 2005 2004
Szólj hozzá, legyél az első!
Kapcsolódó címkék:
Kapcsolódó cikkek:
|
h i r d e t é s ![]() h i r d e t é s
EplényKerékpár túra a Bakonyban:
2 éj, ker.kölcsönzés, félpanzió, GPS, wellness: 39.900 Ft /fő
MátraszentimreTavaszi ajánlat: 2 éj szállás, wellness, svédasztalos reggeli és vacsora: 46 000 Ft /2 fő!
MátraszentistvánSzállás, wellness, félpanzió, segway kupon: 9.500 / fő / éj
Foglalható: min. 4 éj esetén
Maribor - PohorjeNyár eleji akció! 39 € / fő / éj-től wellness szolgáltatásokkal, gyerekkedvezményekkel!
Innsbruck sírégióKirándulás, rafting, wellness, kerékpározás, városnézés! Szállás Innbruck óvárosában!
További szállásakciók »
Nyáron hogyan csillapítod a síelés utáni vágyad?
|
| Adatkezelés | Szerzői jogok | Médiaajánlat | Hirdetési formák és árak | Látogatottság | Partnereink | Logóink | Partnerdoboz | Impresszum | Rólunk |