Cikk dátuma: 2004.11.20.

Jakob Falkner az ötztali gelccservasutak igazgatója a 2004. november 18-án tartott sajtótájékoztatón megköszönte az utasok kimenekítésében részt vevő mentők munkáját és a 113 érintett utas megértését: "mindannyian nagyon örülünk annak, hogy mindenkit sértetlenül sikerült kimenteni a felvonóból".

Szimbolikus köszönetnyilvánításként az összes érintett utast vendégül látják egy hétvégére Söldenben, ill. megkezdődtek az előkészületek a megmentőknek szervezett köszönetnyilvánító ünnepséghez.

A baleset kronológiájáról Hansjörg Posch cégvezető tájékoztatta a sajtót:

2004. november 14. vasárnap
13:30 a vezetőhuzal fennakadt egy völgymenetben lévő kabinban (erről ebben az időben senki sem tudott a függővasút alkalmazottai közül)

13:33 a függővasút leállása után az alkalmazottak tájékoztatása szerint előírásszerűen ellenőrizték szakértők bevonásával a vasút állapotát.
Eközben az RPD (Rope Production Detectiv) biztonsági rendszereket felügyelő program mindent rendben talált. Ezután telefonon megkérték a felső, és alső állomáson található dolgozókat, hogy vizuálisan ellenőrizzék a kabinok helyzetét.

14:15 Egy funkcionális próba után az üzemeltetési szabályzatnak megfelelően vészhelyzeti üzemmódba kapcsolták a vezérlést. A felvonó újra elindult.

14:20 Kb. két méter megtétele után fennakadt egy völgymenetben lévő üres kabin az egyik tartóoszlop görgőin, ez azonnal leszakította a kabin tartószerkezetének rögzítését a drótkötélről. A kabin a mélybe zuhant, ezzel egyidőben végleg elszakadt a vezérlőkábel is.

14:23 Megkezdődött a mentőakció a felelős hatóságok bevonásával, elsőként gyors helikopteres mentést kíséreltek meg, ezt azonban az erős szél miatt le kellett állítani. Ezután a földről törénő "kézi" mentés mellett döntöttek.

18:10 A felvonóban rekedt emberek felét már kimenekítették (56 fő).

21.05 Az utolsó érintettet is épségben, sérülések nélkül kimenekítették, a kimentettek mindegyike szakorvosi vizsgálaton esett át, ill. ellátták őket meleg italokkal, és melegítő takarókkal.

Jakob Falkner a következőket mondta el az esetről:

A baleset a vezérlőkábel egyik kabinon való fennakadása okozta. A kivizsgálással megbízott mérnök elmondása szerint azonban az, hogy a vezérlőkábel érintette a szállító drótkötelek pályáját, teljességgel kizárható, mivel ez már a függővasút tervezése során alapvető tervezési feltétel. Mivel a kábelek mégis érintették egymás pályáját, további vizsgálat (próbákkal) szükséges.

Közel 100 hasonló berendezés üzemel európaszerte, némelyik már 15 éve, baleset nélkül. A söldeni függővasút vadonatúj, számtalan biztonsági rendszerrel kiegészítve, a berendezés annyiban különbözik a többitől, hogy a vezérlőkábel a tartóoszlopok segítségével van a magasban elvezetve, mivel a talajra fektetés a gleccserjég, és annak folyamatos mozgása miatt lehetetlen volt.

Miért történt mégis a lehetséges "kábelkilengés", ami a balesetet okozta? Lehetséges okként a tele kabinok belengését vizsgálják erős emelőszélben, ez azonban további próbákat igényel.

A Söldeni hegyivasutak ügyvédje elmondta: Az osztrák törvények szerint csak akkor jár kártérítés, ha fizikai, vagy pszichikai sérülés történik a baleset során, további felelősségrevonás csak az után történhet, ha tisztázták a baleset pontos okát. "A leghatározottabban visszautasítjuk a külföldi ügyvédek azon felvetéseit, amelyek a tragikus 2000. szeptember 11-i kapruni balesethez hasolítják a mostani esetet" - jelentette ki. A tájékoztatón felolvasták egy érintett levelét, aki szerint irreálisan magasak a védőügyvédek kártérítési követelései: "...úgy gondolom, hogy az ügyvédek csak a saját zsebükben szeretnének minél több pénzt látni, amikor ilyen magas kártérítési igényeket nyújtanak be a bíróságon..."

A sajtótájékoztatón feltett kérdésekre Hans Speckle technikai igazgató az alábbi válaszokat adta:

- Az érintett utasok biztonsága az üres kabin lezuhanása után is biztosított volt, mivel az összes berendezés sértetlen maradt, mindenekelőtt a tartóoszlopok, és a fő tartókötél.

- Egy utasokkal teli kabin lezuhanása a lehetséges belengés miatt, a felfelé haladó oldalon a vezérlőkábeltől való jóval nagyobb távolsága miatt "közel kizárható".
A hegymenetben lévő tele kabinok, és a völgymenetben lévő üresek függőlegesen közel 19 méteres távolságban vannak egymástól.

- A lezuhant üres kabinnal kapcsolatos információkkal kapcsolatban megerősítették, hogy a felvonón rekedt utasok épsége biztosítva van az eset után is, azonban a mentés minél gyorsabb, zavarmentes lefolytatása érdekében és a pánik kitörésének elkerülése miatt a kabin lezuhanását nem közölték konkrétan, de az erre irányuló kérdéseket igazolták. Az érintett hatóságokat is rögtön tájékoztatták a lezuhanás tényéről.

Oszd meg:

Kövess minket: