Ausztria Franciaország Lengyelország Magyarország Olaszország Románia Svájc Szlovákia Szlovénia
Belépés / Regisztráció
sielok.hu logo
h i r d e t é s
h i r d e t é s
h i r d e t é s
Síterepajánló
Rauris
"Titkos tipp" családok részére
Kosutka
Elővételes síjegy akció: 9 €!
Új! Síbusz Budapestről!
Kreischberg - Murau
Új 8 fős kabinos lift!
Freestyle VB január 15-25.!
Nassfeld
Nassfeld legkedvezőbb szállásai már 12 eurótól!
Fotóalbum-ajánló
P3171080.JPG
Dachstein-West 2013. március 16-17.
Videóajánló
Raurisertal bemutatóvideó
Raurisertal bemutatóvideó

Emlékezzünk! 14 éve történt a kapruni katasztrófa

Cikk dátuma: 2010.11.08. | Frissítve: 2014.11.11. | Szerző: Batus
Emlékezzünk! 14 éve történt a kapruni katasztrófa 14 évvel ezelőtt megrázó képek járták be a világ televízióit és újságait. 2000. november 11-én, reggel kilenc óra környékén kigyulladt a kapruni gleccser föld alatt közlekedő siklóvasútja. A tűzben és füstben 155-en vesztették életüket, azóta számtalan bírósági tárgyalás sem találta meg a katasztrófa felelőseit.
*** Figyelem! Ez a négy évvel ezelőtt, a tízéves évfordulóra készült cikkünk, amelyet a mai évforduló alkalmából újra elővettünk és frissítettünk! ***

Tizennégy éve történt Ausztria legszörnyűbb békebeli katasztrófája, idézzük fel, hogy mi okozta a balesetet és mi történt az elmúlt években.

A kapruni Gletscherbahn 2 vasutat 1974-ben építették, majd 1993-ban felújították kabinjait. A gleccservasút a völgyből szállított utasokat az Alpincenterhez, amely kabinossal is megközelíthető volt, de abban az időben a gleccservasúttal jóval hamarabb lehetett felérni. A vasút olyan elven működött, mint a siklók, két szerelvény indul el egyidőben, egyik fentről, a másik lentről. Az egynyomú sín csak középen bővül ki kettőre, ahol a két szerelvény találkozik és elhalad egymás mellett. Egy szerelvény két kabinból áll, amelyek maximum 180 utas szállíthatnak egyszerre.

2000. november 11. reggelén is tele volt a lentről induló szerelvény mindkét kabinja. Mielőtt a vasút beért a föd alá, a hátsó kabin utasai észrevették, hogy füst terjeng a szerelvény hátsó vezetőkabinjából, amely felfelé úton természetesen üresen áll, mivel a kezelő a felső irányítókabinban foglal helyet. A mérgező füst beszivárgott az üres vezetőfülkéből, majd hamarosan már a tűz is átterjedt. Ekkor a vészhelyzetekre tervezett irányítórendszer leállította a liftet, amely hatszáz méterrel az alagút bejárata után leállt.

Az ajtókhoz nem volt vésznyitó, a kabinban nem volt vészhívó rendszer a vezetőfülkéhez, a mobiltelefonok a föld alatt nem működtek. Az ablakok ütésálló üvegből készültek, amelyek ellenálltak a menekülőknek. A vezetőfülke alkalmazottja csak a leállás után vette észre, hogy mi történik, de az elektronika nem tudta kinyitni az ajtókat. A kétségbeesett utasok közül valakinek sikerült kitörni a hátsó kabin ablakát, ahol tizenketten ki tudtak mászni.

A kijutottak között volt egy 25 éves gyakorlattal rendelkező tűzoltó, akinek sikerült meggyőznie a többieket, hogy lefelé kell elindulni. Addigra az alagút már úgy működött, mint egy hatalmas kémény. Az alsó bejáraton érkező levegő felfelé hajtotta a kigyulladt vasútból áramló tüzet és mérgező füstöt. A füst pedig akadálytalanul kijutott az fenti Alpincenter megállóba, ahol a vészkijáratok nyitva maradtak. A füsttel megtelt épületből mindenki fejvesztve menekül, de négy ember már nem tudott kijutni a tűzből. Ekkor érkeztek meg a tűzoltók, akiknek csodával határos módon sikerült egyiküket megmenteniük, de a másik háromért már nem tehettek semmit.

A baleset okát mára már nagy biztonsággal meg lehetett állapítani. Az 1993-as felújítás alkalmával kényelmesebbé tették a vezetőfülkéket, elektromos hősugárzót szereltek be, hogy a vezetők ne fázzanak a gyakran mínusz 20 fokos hidegben. Ezeket a melegítő eszközöket otthoni használatra tervezték, nem vasúti kabinokba. A hősugárzók az állomásokon automatikusan bekapcsoltak, induláskor pedig automatikusan kikapcsolódtak. Így történt akkor is.

A probléma már induláskor elkezdődött, a hősugárzó kigyulladt. Hiába kapcsolt ki magától az égés folytatódott. A tűz továbbterjedéséhez újabb szerencsétlenség kellett, ez pedig a szivárgó fékolaj vezeték. A vonatot körülbelül 160 liter, rendkívül gyúlékony, fékolajjal töltötték fel. A vezeték a kigyulladt hősugárzó mellett is futott. A tűzre hulló olajcseppek még jobban táplálták a tüzet, a felerősödő tűz pedig széttörte a fékolaj vezetékét, így már ömlött az olaj a tűzre. A műanyag padlózat könnyen égett, és az alulról érkező huzat segítségével a tűz gyorsan átterjedt az egész vonatra. Valószínűleg sokan nem a tűztől, hanem a mérgező füstben haltak meg.

A balesetben 155-en vesztették életüket. A vonat 162 utasából 12-en megmenekültek. A balesetben életét vesztette a szembe irányban közlekedő siklóvonat vezetője és egyetlen utasa, valamint hárman az Alpincenterben. Az áldozatok nagy része osztrák (92) és német (37) volt, de akadt köztük japán (10), amerikai (8) szlovén (4), holland (2), brit (1) és cseh (1) állampolgár is. Az áldozatok közül 37-en még nem töltötték be a huszadik életévüket.

Sok év távlatából már tudjuk az okokat, de a bíróságok eddig senkit sem találtak bűnösnek. Az első tárgyalás 2002 júniusában kezdődött és 2004. február 19-én ért véget. A bíróság felmentette mind a 16 vádlottat (lifttársaság munkatársait, a lift építőit, és az ellenőrző hatóságok embereit). Fellebbezés után már csak nyolc személyt állítottak újra bíróság elé, de őket ismét felmentették 2005 szeptemberében. Azóta számos per indult, a németek a hősugárzó gyártóját perelték, az amerikaiak is külön pert indítottak New Yorkban, de egyik sem hozott eredményt. 2008 februárjában a hozzátartozók 95 százaléka elfogadta az egyik biztosító és az osztrák állam közös pénzbeli kártérítését, amelyet az év júliusában meg is kaptak.
Megrázó emlékhely a kapruni tragédia áldozataiért
Megrázó emlékhely a kapruni tragédia áldozataiért
Ausztriában a baleset után az összes liftet átvizsgálták, mára az egyik legszigorúbb szabályzatot dolgozták ki. A régi vasutat örökre bezárták, helyette új kabinost építettek. Emlékhely épült a gleccseren, ahol a hozzátartozók és a gyászolók leróhatják tiszteletüket. Az idén, ahogy az előző években is, itt tartják az egyik megemlékezést.
2010.11.08. 08:54:52 Dave Pécs
Nyugodjanak Békében! Még most is kiráz a hideg ha rá gondolok.
2010.11.08. 09:29:01 Stani
Én ezért nem szeretek Mölltalra járni, ami a föld alá visz, abba nincs bizodalmam.

A símetró/gleccservasút Kaprunban a tragédia óta nem üzemel; helyette két kabinos; egy funitel és egy nyolcfős gondola szállítja a síelőket.

Lenn, a Panoramabahn parkolóinál (a legfelsőnél) építettek - még korábban - egy emlékhelyet az elhunytak emlékére.
2010.11.08. 10:08:23 huligan
Olyan mintha tegnap történt volna! Én pont Ausztriában voltam munka ügyben, egész este az összes csatorna a bejáratot mutatta és a füstölgő alpin centert. Nem tudok németül, de sejtettem hogy baj van. Csak itthon tudtam meg, hogy mekkora!!!

Évente 2-3 alkalommal vagyunk kint a Kitzsteinhornon, minden egyes felmenetel alkalmával megemlékezünk sporttársainkról. Akár hányszor meglátom a vasúti hidat, ahogy a sínek eltűnnek a hegyben, mindig az éjjelig tartó közvetítés jut róla eszembe...

Nyugodjanak békében!
2010.11.08. 17:51:57 PEDRO
A filmnek létezik egy magyar változata is, a discovery néha leadja.
2010.11.08. 20:39:28 minerel
Azért vicc, hogy egy Bp-i ezer éves metrón is van vészkijárat és vésznyitó!! A modern nyugati érában meg elfeledkeztek ezekről??
A tragédia kialakulásában így ugyanannyi felelőssége van a kocsi tervezőjének mint annak aki a hősugárzó beépítését kitalálta.
2010.11.09. 16:39:19 Lynk
mierel-el teljesen egyetértek.
Mi ez hogy 10 év távlatába nem jöttek rá, hogy a mérnök meg a karbantartók szúrták el a dolgot? (persze hogy nem ismerik be, mert az egész osztrák nemzet szégyene lenne)

Röhej:
1. szobai melegítőt beszerelni egy siklóba
2. felette elvezetni gyúlékony anyagot
3. meg még nagy ívbe tenni a karbantartásra is

Ez kb olyan mintha egy autót úgy terveznének, hogy a benzincső a kipufogócső mellett menne, kidörzsölődik a benzincső, ráfolyik a forró kipufcsőre aztán majd felrobban.
2010.11.09. 20:40:14 Szab
A baleset előtti hétvégén kint voltunk, úgy terveztük, hogy a következőn is megyünk ki. Indulás előtt olvastuk a hírt a szörnyű balesetről. Nagyon megrázott.
2010.11.10. 07:16:03 RM
"Azért vicc, hogy egy Bp-i ezer éves metrón is van vészkijárat és vésznyitó!! A modern nyugati érában meg elfeledkeztek ezekről?"

Ha jól tudom az volt a fő gond miután megtörtént a baj (egy dokumentumfilmet láttam a témában), hogy a többség felfelé kezdett menekülni. A vonat alja kezdett égni, ezért "elfele" a tűztől menekültek az emberek. A gond az volt, hogy a mérgező gázok, füst is arra szállt. Akik egy önkéntes tűzoltó vezetésével lefelé mentek, azok megúszták. Szóval a szerelvény tervezői, karbantartói hibáin kívül a baleset/tűzeset esetén érvényes mentési terv se volt rendesen kidolgozva szerintem.
2010.11.11. 00:43:14 Stani
Kamineffekt, azaz kéményeffektus. A füst és a mérgező gázok a "srég", felfelé vezető alagútban felfelé szállt, aki felfelé kezdet el menekülni esélye se volt, mind megfulladt. Aki lefele, annak volt esélye.
Amúgy a tűz, hősugárzó esete, kapcsolata nem olyan egyszerű. Több száz oldalas tanulmányok vannak, illetve viták. Aki tud németül az olvasson utána. Az éremnek két oldala van, mint mindig.
2010.11.11. 13:21:26 tibor76
A Discovery szokta néha adni a Katasztrófák nyomában sorozat keretében. Mint minden ilyen nagyszabású katasztrófa esetében, itt is események láncolata vezetett oda, hogy ennyi ember meghalt. Ha az eseményekből csak egy nem történik meg, vagy nem épp akkor, akkor nem hal meg ennyi ember. Mint az olvasók közül többen, én is jártam itt többször is. Igaz nem télen, hanem nyáron, de akárhányszor eszembe jut, elgondolkodok, hogy akár én is ott lehettem volna.
Persze az ilyen katasztrófák után gondos nyomozás következik, és levonva a tanulságot, legközelebb remélhetőleg nem következik be hasonló eset.
És amint Stani is mondta: ilyen esetben a lyuk úgy működik mint egy kémény. Ugyan ez volt a helyzet a Mont Blanc alagútban is amikor kigyulladt az a kamion.
2014.11.11. 19:34:44 százas
A tragédiát követő évben Espace Killy-n síztünk. A metroajtók csukódását dudaszó jelezte. Egy poénos kedvű síelő elkezdett kiabálni: Fire alarm! Mi utasok felé fordultunk, senki nem szólt hozzá egy szót se...A gyerek majd elsüllyedt szégyenében!
2014.11.12. 23:15:42 KTL
A tragédia előtt 6 nappal jöttünk haza a síterepről és a legtöbb nap a reggel 9 órás járattal mentünk fel, amivel tudomásom szerint történt a baleset.

Soha nem felejtem mennyire megrendített 9 éves koromban a tragédia híre, főleg úgy, hogyha pár nappal előbb történik, akár mi is rajta lehettünk volna.
Szólj hozzá Te is!
Kapcsolódó címkék:
Kapcsolódó síterepek:
Kapcsolódó országok:
Kapcsolódó régiók:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
h i r d e t é s
Feliratkozás hírlevélre
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 196 vendég és 19 regisztrált felhasználó látogatja.