Láttunk már ilyet korábban és imádja őket mindenki. Olyan sportolók, akiknek a sorsuk már a rajt előtt eldőlt, akiken látszik, hogy nem itt kellene versenyezniük, mert kicsit erős nekik ez a mezőny. Ismerős nevek, ugye? Eddie, a sas. A legendás síugró, aki már akkor földet ért, amikor a többiek el sem kezdtek kalimpálni a kezükkel. Persze, akármelyik sáncról leugorni tiszteletreméltó dolog, szerintem. Eric, az angola. Az úszó, akiért az egész nézőtér izgult, hogy eléri el a medence falát vagy beugranak érte. Most itt van a Leopárd, igazi nevén Kwame Nkrumah-Acheampong, aki szintén ambiciózus célt tűzött ki maga elé.
Leopárd  lehet az első ghánai, aki részt vesz a Téli Olimpián és annak is az alpesi számában.  Az egész ott kezdődött, hogy a derék ghánai recepciós lett Milton Keynesben, az  angolok egyik fedett sícsarnokában. Miközben maga is tesztelgette a csarnok 150  méter hosszú pályáját, teljesen Jég veled című film hatása alá került, amelyben a pálmafákhoz szokott jamaikai bobcsapat kijutott az 1988-as téli Olimpiára.  
        
        Megszületett a cél, amihez már kinőtte a csarnokot és kimerészkedett az Alpok  lejtőire. Bámultak is a franciák rendesen Val d'Isereben amikor megjelent a  Ghana Ski Team dzsekijében. Ahogy mondta az első napok után már rutinosan  hámozta ki magát a pálya szélén lévő védőhálókból, és a nehéz kezdet csak  elszántabbá tette. 
 
Leopard  29 évesen látott először síversenyt - televízión keresztül Ghánában. Teljesen  magával ragadta a sebesség, és imádta a hatalmas eséseket is. 2000-ben már  Angliába költözött és innen az egész olyan mint a mesében. A recepciós fiú  hamarosan elvégezte a síoktató tanfolyamot (csak csarnokban!) és apróbb  versenyeket is megnyert miközben a sícsarnokban is előléptették. Tavaly  felkarolta őt  egy neves skót edző, akinek a nevére lassan csordogálni  kezdett egy kis pénz a szponzoroktól és az előző idényt már gyakorlással  tölthették Meribelben. A szponzorok nehezen nyíltak meg, ahogy Leopárd mondta  senki sem akarta azt látni, hogy egy fekete fickó az ő lécével csetlik-botlik a  pályán.
        
        Saját  bevallása szerint kicsit nehezen állt át a fedett pályáról az alpesi lejtőkre,  főként a tájékozódás okozott gondot. Volt olyan, hogy estére nem találta meg a  szállását és máshol kellett aludnia a hegyen. Ráadásul a hegyi klíma is más  mint a csarnokban, eddig nem sikerült olyan szerelést találnia, amelyben ne fázna   állandóan.
A már említett síugró esete után a nemzetközi szövetség minimum szinteket állapított meg a hasonló esetek elkerülésére, így a Leopárdnak is fel van adva a lecke. Összesen 120-140 FIS pontot kellene szereznie, hogy rajthoz állhasson az Olimpián. Ezeket a pontokat minden verseny után módosítják, annak függvényében, hogy a versenyző mennyire maradt le az első helyezettől. Minél közelebb van az elsőhöz, annál többet vonnak le tőle. Leopárd 1000 pontról indult és most 275-nél tart. Finoman fogalmazva, nagyon kemény dió lesz neki a januári határidőig 140 pont alá kerülnie.
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE