2020.12.26. Sportgastein
Hányszor megtettük már ezt az utat felvonóval? De így egészen más a hangulata. Meghatódtam, amikor felértem. Utána pedig majd' megfagytam :-)
Elkövettünk két hibát is. Túl későn indultunk el, ezért mire felértünk a csúcsra, már lebukott a nap, és a lecsúszáshoz is jobb lett volna, ha a mélyhavazós deszkát visszük magunkkal. Ezért lefelé a kelleténél lassabban haladtunk, kifutottunk az időből, és végül fejlámpára is szükség volt, hogy biztonságban leérkezzünk. A sífutóút pedig még nincsen készen, ezért még félóra séta volt a mély hóban a parkolóig. De volt nálunk hótalp!
Ma felfedeztük a hótalpas túrázás örömét. Fantasztikus dolog! Snowboardosként esélytelenek vagyunk a túrasível szemben. A splitboard egy nehéz, ormótlan jószág, körülményes az átszerelés, és a lecsúszás minősége meg sem közelíti a kedvenc lapunkét. A hótalpnak alig van súlya, egyszerűbb váltani, bármikor felvehető, nincs fóka, nincs átszerelés, és a legfontosabb: a lecsúszás is teljesen kompromisszum-mentes.
Szép, tiszta volt az idő, szél alig fújt. Sítúrához kellemes volt. De ahogy lement a nap, a derült ég alatt hirtelen nagyon hideg lett. -17 fok volt fent, a parkolóban pedig -18, amikor leérkeztünk.
Keresés
