Ugyan nem én vagyok a megszólított, de engedd meg, hogy én is válaszoljak.
1. (De, ez a mi tervünk, és hogy HOVÁ ILLESZTEM AZT BE, annak jogát fenntartom.) A tematikák kész rendszerek. Az elemek egymásra épülnek, és abban a logikában működnek jól. Az alakításához komoly szaktudás kell. Akinek ez nincs meg, jobb ha csak alkalmazza, és nem módosítgatja.
2. (Szabó Laci helyzetbe hozásáért (a saját környezetünkben), mindketten nem keveset tettünk). Mindig tanul az ember valami újat, pedig addig azt hittem, elég jól ismerem a magyar síoktatás utolsó húsz évét. Lacit pont húsz éve ismertem meg, 1993-ban már együtt írtuk a TF első átfogó jegyzetét a síelésről, 1999-ben pedig a Sízés 2000-et. Az ő unszolására vizsgáztam le nemzetközi oktatónak '93-ban, utána is sokat dolgoztunk együtt. Amikor ő képbe került már elnökségi tag voltam az SMSZ-ben (az én lobbizásomra sikerült kicsempészni a forradalmi workshopját a norvégiai Interski-re; emiatt volt is egy komoly nézeteltérésem az akkori szakmai vezetővel). Ennek ellenére nekem semmi közöm sincs az SMSZ-be való bevonásához. Eddig úgy tudtam, hogy Kovács Tamás azzal a feltétellel vállalta a szakmai vezetést, ha Laci lesz a bizottság vezetője. Ezek szerint a történtek mögött ott voltál szürke eminenciásként. Persze lehet, hogy csak azért nem tudtam erről a szálról, mert még nem ismertelek akkoriban, valószínűleg a háttérben maradtál.
3. (A Kanyarsí Klub 1988 óta létezik, az SMSZ 1998 óta.) Valószínűleg elírtad: az SMSZ 1991-ben alakult. A Kanyarsíklub 1988-as keltezése is új információ számomra, megint tanultam valamit. Úgy tudtam, hogy 1998-tól a Napfény Szabadidő Sportegyesület létezik. Ez azért érdekes, mert a Sízés 2000 című könyv írásakor merült fel Dosek Toncsiban, hogy a carving szót magyarítani kellene. 1999-ben lehetett, amikor (vagy a TF-en vagy az én lakásomban) egy ötletelésen valamelyikünk bedobta a „kanyarsí” szót. Kicsit erőltetettnek tűnt, de jobb híján valamennyien elfogadtuk, és elkezdtük használni. A könyv kiadása után kezdett el terjedni, de továbbra is vitatkoztak rajta. Valamikor a könyv megjelenése után kérdezte valaki - talán Kaprunban - tőlem, hogy hallottam-e a Kanyarsí Klubról, és rátok mutatott. De ezek szerint mi használtuk fel az általad a carving megjelenése előtt kitalált szót, vagy párhuzamosan gondolkoztunk.
4. (Önbizalom). Csak jó tanácsként mondom, hogy az ember ne alapozza az önbizalmát csak saját magára. Érdemes meghallgatni mások véleményét is.
5. (A SKICULT szakembereit SENKI nem hatalmazta fel arra, hogy a magyarországi síoktatással foglalkozó személyek és szervezetek felett szakmai kontrollt gyakoroljanak, ARRA NINCSEN JOGOSULTSÁGUK.) Sőt, a magyarországi jogi környezetnek köszönhetően gyakorlatilag senkinek sincs ilyen joga, légyegében az SMSZ-nek és az MSÍSZ-nek sem. Viszont roppant érdekesnek tartom, hogy egy évvel ezelőtt, amikor még a magyar síoktatást irányítottuk, elfogadott szaktekintélyek voltunk. Most hogy nem pozícióban vagyunk, óvni kell a közönséget a véleményünk figyelembe vételétől. Ezek szerint az előző évek alatt sem a tudásunk miatt hallgattak ránk.
Mivel azonban nem tartozik az érvek közé, hogy kik is vagyunk, az érdeklődők számára ezt leírtam a saját topikunkban. Nem jó, ha a személyes dolgok összekeverednek az érvelésekkel.
6. Sajnálom, hogy a kritikákat személyes támadásnak veszed. Mint nálad felkészültebb szakember, csak arra hívtam fel a figyelmedet, hogy nincs rendben a gondolatmeneted felépítése. A szakmában mindenki tudja, hogy a struktúrák áttekintése és felépítése a szakterületem, ebben kiemelkedően erős vagyok. Ha összevetem a szakterületek ismereteit, a rendszeredről általad közölteket és a vitákban használt érveidet és az összefüggéseit, nem tudok mást megállapítani, mint hogy saját rendszered építése és megalkotása nincs rendben. Ez nem a személyedről szól, hanem az általad nyilvánosan közzétett információkról. Nincs hozzáfűznivalóm, ha ezt zárt körben a saját tanítványaidnak mondod el. De nyilvános helyen közölve szakmai és erkölcsi kötelességem, hogy erre felhívjam a figyelmet. Nem személyes támadás, hanem szakmai kritika. Nyilván te sem gondolod, hogy a személyed azonos az általad felépített sajátos tematikával.
7. (Amikor az új, síoktatásra specializálódott gazdasági vállalkozás elindult, az SMSZ tagok körében elterjedt információ az volt, hogy a tagjai pénzt akarnak keresni.) Erről a saját topikunkban, nem tartozik ide.
8. (... közülük egyik sem a konkurencia lejáratásával kezdett.) Szó sincs lejáratásról. A síoktatás zárt világban történik, a tanítvány (csoport) és az oktató között. Abba senki sem szól bele, nem megyünk oda a pályán és kezdünk el kritizálni, ha valami marhaságot tanít valaki. Viszont amikor belekezdtél nyilvános ismeretterjesztésbe, nyílt közegbe kerültél. Amit ott leírsz, arra reakciók érkeznek. Ha szakmailag pontatlan vagy hibás, tőlünk biztosan fognak érkezni jelzések, mert a síelők és a többi szakember érdekeit sérti az egyoldalú és hibás információ. A kollegialitás miatt ezek a jelzések régóta és sokáig nagyon finom utalások formájában történtek, hogy legyen lehetőséged alaposabban megfontolni, amit leírsz, és adott esetben módosítani. Amikor ezeket elengedted a füled mellett, a kritikai megfogalmazások egyértelművé váltak. Az internet világa már csak ilyen: minden azonnal megvitatható. És ha vannak nálunk nagyobb tudásúak, akkor sűrűn előfordul, hogy alul maradunk.
Érdemes csak olyasmit leírni, amiben tökéletesen biztosak vagyunk. Nagyon jó és fontos információkat szoktál adni a síelőknek, és sajnos kevés hozzád hasonlóan aktívan író oktató van, de néha olyan területre tévedsz, amire nem vagy felkészülve. Ennek pedig van kockázata.
Ez nem lejáratás, hanem kritika.
9. (Hagyjuk egymást dolgozni ...)
Nem tudom eldönteni, hogy mit jelent a „dolgozni” ebben mondatban. Ha azt akartad mondani, hogy „oktatni”, akkor persze. De ha a „dolgozásban” benne foglaltatik a tematika gyártása és nyilvános hirdetése, akkor remélem, hogy nem gondoltad komolyan. Mindenkinek jobb, ha minden szakember azt teszi, amihez alaposan ért. A tematika előállítása szakmunka, és nem magányos szakmunka, kell a kontroll is (érdeklődőknek elmondhatom, milyen folyamatok kellenek egy ilyen munkához). A nyilvános fórumokon való hirdetés esetén meg remélhetőleg nem arra gondoltál, hogy senki ne szóljon ott hozzá kritikai szempontból.
10. (..., a döntést és véleményezést, pedig bízzuk a nagykorú, már meglévő és potenciális „kuncsftokra”.)
Szoktunk beszélgetni a liften kollégákkal és tanítványokkal, hogy hány olyan síelőt látunk, aki valóban jól síel és szívesen síelnénk mi is úgy. Van olyan, hogy egész nap egyet sem látunk, pedig pl. Kaprunban még sokszor jobb is a sítudás a nagy átlagnál.
A síelők 95%-a alaphibákkal síel. A 95% túlnyomó többségénél megállapítható a rossz tanulási folyamat hatása.
A szakemberek nem nagyon vitatkoznak azon, hogy a rossz mozgások igen jelentős és legmaradandóbb része az első pár sínapban (első héten) alakul ki, még teljesen kezdőként.
A kezdő nem szakember. Honnét kellene tudnia, hogy jól oktatták-e? Egy oktatási menet helyességének megítélése még a síoktatók nagy többségének sem tartozik a szakmai kompetenciái közé. A síoktatók többségét arra képezik, hogy sikeresen levezényeljen egy oktatási menetet, amelyet specialisták fejlesztenek ki. Még a síoktatók egy része sem tudja biztosan eldönteni a látvány alapján, hogy hol van a terhelés, akkor a kezdő síelő minek alapján fog dönteni?
10. (Könyv) Bátor vállalkozás, üzletileg és szakmailag egyaránt! Ha annak idején nem biztatnak a magyar sport nagy szaktekintélyei, nem mertem volna hozzáfogni, mert nem éreztem magam elég felkészültnek. Bízom benne, hogy felkérsz néhány komoly szaktekintélyt a könyved lektorálásra. Mert sajnos rettenetes könyveket lehet kapni a piacon ismeretlen szerzőktől és ismeretlenek által lektorálva.
Száz szakember százféle tudásszinten lehet. Én nem azt mondom, hogy aki valamivel kevésbé látja át a síelést, az ne szólaljon meg, sőt az lenne a jó ha sokan terjesztenék a fontos információkat. Csak az lenne a jó, ha mindenki addig terjeszkedne ezen a területen, ameddig a biztos tudása ér. Az ezirányú önkontrollunkat pedig a társaink biztosítják. Ezért mondta mindig Tamás, hogy nincs magányos síoktató. Mert neki saját maga a kontroll, ez pedig félrevezető lehet.
Keresés
