Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM

A biztosítási szakértő válaszol a sielok.hu kérdéseire

2004.10.11. Laczkó Denise

Mire és mivel érdemes felkészülni, hogy külföldön ne kerüljünk jogi és pénzügyi zavarba egy esetleges baleset vagy káresemény után? Kérdéseinkre Adorján Zsolt, független biztosítási szakértő válaszolt.
Külföldi síelés előtt a biztosítás kérdése még fontosabb, mint bármely más utazás esetén, hiszen a sípályákon alapvetően balesetveszélyes helyzetnek teszi ki magát az ember, és ezen felül is rengeteg olyan tényező van, ami biztosítást igényel(ne).

Síelők.hu: Amiért az egész kérdéskör mélyebb áttekintése felmerült, egy olyan eset volt, mikor egy kisebb ütközés után a magát vétlennek tartó síelő a másik fél adatait és biztosítójának adatait követelte. Volt ehhez joga? Ki és milyen típusú baleset esetén kérheti el a biztosítási kötvényemet, adataimat, hogy felvegye a kapcsolatot a biztosítómmal?

Adorján Zsolt: A biztosítóval a kapcsolatot alapvetően a biztosítottnak kell felvennie. Baleset - vagy bármilyen más, a biztosítás által fedezett esemény - esetében az utasbiztosítási kötvényt nem kérik, nem is kérhetik a hatóságok, mivel az utasbiztosítási szerződés önkéntes biztosítási forma. A hatóság is csak a kötelezően megkötendő biztosítási szerződést ellenőrizheti (például a gépjármű-felelősségbiztosítást). Személyi sérülés esetén az orvos vagy a kórházi személyzet kérheti a biztosítási kötvényt, azonban ez sem kötelezettséget jelent, sokkal inkább praktikus szempontok jöhetnek szóba, amely miatt mégis érdemes átadni a kötvényt. Külföldi gyógykezelésnél ugyanis az egészségügyi intézmény kiállítja a számlát, amit alapesetben azonnal ki is kell egyenlíteni. Kisebb összegeknél ez nem is okoz gondot (a számla alapján a biztosító utólag megtéríti a költségeket), de nagyobb összegek esetén az azonnali fizetés gyakran megoldhatatlan. Ebben az esetben lehetséges, hogy a biztosítók és az egészségügyi intézmények közötti egyezmények alapján a költségek megtérítésére közvetlenül a biztosítót kérjék fel.
Fontos azonban megemlíteni, hogy ilyenkor az első teendőnk a biztosító assistance központját értesíteni (nemzetközi telefonszám a kötvényen), mert egyrészt ez egyes kötvényekben a szerződőre háruló kötelezettség, másrészt ennek elmulasztásakor a biztosító korlátozhatja a kártérítés mértékét, harmadsorban pedig onnan értékes segítséget kaphatunk. Amennyiben lehetséges, arra nézve is kapunk segítséget, hogy hol található a legközelebbi szerződött egészségügyi intézmény - ha azt vesszük igénybe, garantált, hogy a költségeket nem nekünk kell megelőlegezni.

Síelők.hu: Visszatérve még az előző helyzethez: kell-e, érdemes-e felelősségbiztosítást kötni síeléskor, ha feltételezzük, hogy minden síelőnek van biztosítása? Mi az amit az én biztosítómnak kéne fedeznie, ha én vagyok a hibás egy balesetben?

Adorján Zsolt: Feltétlenül érdemes felelősségbiztosítást kötni, mert a két biztosítási forma nem kapcsolódik egymáshoz. A balesetbiztosítás a személyi sérüléssel kapcsolatos, előre meghatározott mértékű szolgáltatást nyújt, de a kárt szenvedettnek ezen felül további kára, és így kárigénye is lehet. Ha a bekövetkezett balesetért mi vagyunk a felelősek, akkor a károsult utasbiztosítási kötvényének szolgáltatásain felüli károkat nekünk kell megtérítenünk. Ráadásul mindezt vagy a baleset helye szerinti, vagy a károsult állampolgársága szerinti ország jogrendje szerint, ami például a Magyarországon szinte ismeretlen fájdalomdíj (Schmerzensgeld) esetében megdöbbentően magas összeg is lehet. Szintén meg kell térítenünk a károsult közvetlen és közvetett vagyoni kárait (vagyontárgyainak, ruházatának stb. károsodása, vagy például a betegállomány miatti keresetkiesés, az ápolási költségek stb.)

Síelők.hu: Mi történik, ha egy balesetben csak a balesetet okozó félnek van biztosítása - vagy ha épp neki nincs?

Adorján Zsolt: Ha a balesetért én vagyok a felelős, akkor az én kötvényem szerinti felelősségbiztosítás (limitáltan, és csak meghatározott eseményekre) helyettem megtéríti az okozott károkat. Nem felelősségbiztosítási modul, de ide tartozik a jogvédelmi biztosítás, amelyet néhány utasbiztosítási szerződés tartalmaz, és amely az ilyenkor óhatatlanul felmerülő ügyvédi és szakértői költségeket fedezi, valamint szükség esetén óvadék megelőlegezése szolgáltatást is tartalmaz. Ha sem a károkozónak, sem a károsultnak nincs biztosítása, akkor a polgári jogi rendelkezések alapján "zsebből" kell megtérítenünk minden okozott kárt. Megjegyzendő, hogy ha a károsultnak van biztosítása, de a kárt okozónak nincs, akkor a károsultnak ugyan fizet a saját biztosítója, de ezzel még nem menekültünk meg a kártérítési kötelezettség alól. A kárt megtérítő biztosítónak ugyanis visszkövetelési joga van a károkozóval szemben.

Síelők.hu: Akkor hát milyen az a baleset- és életbiztosítás, amit minden eshetőségre gondolva érdemes kötni ?

Adorján Zsolt: Mindenképpen érdemes egy jó minőségű, sok szolgáltatást tartalmazó utasbiztosítást kötni (amely persze szükségszerűen nem lesz olcsó). Az orvosi költségek limitje legalább 10 millió Ft legyen, de még jobb, ha limit nélküli. A fentiek alapján is fontos szempont a felelősségbiztosítási (lehetőleg nem csak a közlekedési balesetekre vonatkozóan) és a jogvédelmi biztosítási elem. A poggyászbiztosítás jelentősége sokkal kisebb, mint ahogy az a köztudatban él, viszont lényeges lehet a gyermekek és a gépjármű hazaszállítása, amennyiben minket komolyabb baleset ér. Érdemes még megfontolni a Casco-val nem rendelkező autókra határozott idejű, ún. Turista Casco megkötését, a már egyébként meglévő baleset- és életbiztosítás esetében pedig a biztosítás területi hatályát kell ellenőrizni (vagyis hogy a célországban is érvényes legyen).

Síelők.hu: Biztosítási esemény bekövetkeztekor az ellátáshoz kell hogy legyen nálam pénz, vagy elég csak a kötvényem? Netán a kötvényt állandóan cipeljem magammal a pályára is?

Adorján Zsolt: Az ambuláns ellátás költségeit (például egy vágott seb összevarrása) többnyire azonnal ki kell fizetni, de ezek nem is jelentenek túl nagy terhet. Nagyobb összegek esetében pedig egyébként is szükségszerű, hogy értesítsük biztosítónkat (az assistance központot), ehhez pedig a telefonszámra és a kötvényszámra lesz szükségünk. A biztosítási kötvényt érdemes a személyi irataink mellett tartani, így súlyosabb (pl. eszméletvesztéssel járó) baleset esetén sem lesz késlekedés a biztosító éresítésében.

Síelők.hu: Mióta Magyarország is az Európai Unió tagja, egyre többet hallani egy nyomtatványról, amelynek kiváltásával az itthoni társadalombiztosító fedezi a külföldi orvosi ellátást. Mire elég az E-111-es nyomtatvány, miben nyújt többet vagy kevesebbet, mint egy biztosítás?

Adorján Zsolt: Az E-111-es nyomtatvány alapján a sürgősségi orvosi ellátást vehetjük igénybe, alapszintű szolgáltatással. Azon túlmenően, hogy az E-111-es beszerzése jelenleg még igen nehézkes, az utasbiztosítások számos többletszolgáltatást nyújtanak. Meg kell még említeni, hogy az E-111-esen alapuló szolgáltatások önrészesedést is tartalmaznak (az adott ország rendszerétől függő mértékben, akár 20%-ot is), és ez komolyabb balesetek esetén jelentős összeg is lehet - az utasbiztosítás erre is felhasználható.

Síelők.hu: Mit érdemesebb tenni: itthon teljes körű biztosítást kötni, vagy külföldön a sípályán a bérlethez kiegészítő biztosítást vásárolni?

Adorján Zsolt: Az itthon kötött utasbiztosítás az ország elhagyásától (sőt, bizonyos esetekben már előtte is) a hazatérésig nyújt többszintű biztosítási védelmet, míg a síbérlethez kötött biztosítás csak helyben érvényes, és általában csak baleset- és felelősségbiztosítást tartalmaz. Tehát mindenképpen az elsőt érdemes megkötni, és egyéni döntés alapján, kiegészítőként jöhet szóba a második (a baleset- és a felelősségbiztosítás, ellentétben a vagyonbiztosítással, többszörözhető, tehát minden érvényes kötvény alapján igényelhetünk kártérítést és szolgáltatást).

Síelők.hu: Síelésnél kikerülhetetlen az a kérdés, hogy sportszerre kötött biztosításnál miket fontos figyelembe venni?

Adorján Zsolt: A hazai biztosítási piacon a sportszerek biztosíthatósága változatos képet mutat. Egyes biztosítók egyáltalán nem vállalják, míg mások igen, de néha megszorításokkal (pl. a síléc kárát csak személyi sérüléses baleset esetén térítik). Fontos ellenőrizni, hogy az általunk használni kívánt sporteszköz (síléc, kerékpár stb.) ne szerepeljen a kizárások között, valamint a biztosító által vállalt limit (vagyis a kártérítés felső határa) is lényeges szempont. Egyes biztosítók a limitet nem a kártérítésre, hanem az eszköz értékére vonatkoztatják, tehát egy 40 ezer forintos sílécre 30 ezer forintos limit esetében az egyik biztosító 30 ezer forintot megtérít, míg a másik egy fillért sem fizet (mert a vagyontárgy értéke meghaladja a szerződésben rögzített határértéket). Ez egyébként nem csak a sporteszközökre, hanem a műszaki cikkekre (fényképezőgép, videokamera, mobiltelefon) is igaz.

Síelők.hu: Eltulajdonítás, azaz lopás esetén mi a teendő, mire kell figyelni jegyzőkönyvezésnél ahhoz, hogy a kár (legalább egy részét) jó eséllyel megtérítse a biztosító? Mi történik, ha nyelvtudás híján ez nem ellenőrizhető?

Adorján Zsolt: Lopáskár esetében természetesen értesíteni kell a helyi hatóságokat, és több szempontból ez esetben is a biztosító assistance központját. Elméletileg a hatóságnak biztosítania kéne a tolmács szolgáltatását, a gyakorlatban azonban ez igen nehézkes lehet - ekkor is az assistance központ nyújthat segítséget. Lehetőleg még az utazás előtt érdemes a kötvényben elolvasni, hogy a biztosító mely esetekben zárkózik el a kártérítéstől. Ilyen például általában az őrizetlenül hagyott tárgyak ellopása, vagy ha értékeinket a gépjármű utasterében, kívülről láthatóan hagyjuk.

Síelők.hu: Milyen esetekben térít lopáskárt a biztosító? Sportszernek számít a sportruházat is?

Adorján Zsolt: Minden biztosító téríti, ha vagyontárgyainkat lezárt helyiségből (pl. szállodai szoba), annak erőszakos felnyitásával lopják el. Megtérítik a lopáskárt akkor is, ha az autó lezárt csomagtartójából lopják el tárgyainkat, bár ebben az esetben a biztosítók már korlátozzák a kártérítés mértékét. A sportruházat megítélése nem egységes. A síruha például nem minősül sporteszköznek, hiszen azt az is hordhatja, aki akár nem is síel, de a búvárruhát már könnyebben minősíthetik sporeteszköznek. Ugyanígy egy sportcipő inkább ruházati cikk, de pl. a jégmászáshoz használatos, speciális szöges cipő már inkább sporteszköz.

Síelők.hu: Érvényes a biztosítás pályán tönkrement, megrongálódott sífelszerelésre? És ha a rongálódás olyan balesetből ered, amit valaki más okozott?

Adorján Zsolt: A fentiek szerint a biztosítók a sporteszközök biztosítását nem egységesen kezelik. Van, amelyik teljesen kizárja, van amelyik vállalja, és van, amelyik csak baleset esetén vállalja. Ha a sífelszerelés kárát más okozta, akkor a polgári jogi szabályoknak megfelelően tőle (is) lehet követelni a kártérítést. Hangsúlyozottan tőle kell kérni, és nem a biztosítójától, mert az ő biztosítási szerződésével kapcsolatos ügyintézés az ő feladata, nekünk az ő biztosítójával nincs semmilyen jogviszonyunk.

Síelők.hu: Mi a helyzet az összeghatárokkal, mi történik, ha mondjuk sílécet és snowboardot is viszek (máris bőven meghaladja a szokásos összeghatárt) és ezeket együtt lopják el?

Adorján Zsolt: Bármely esetben, amikor nem férünk bele az utasbiztosítási szerződés szerinti összeghatárokba, elméletileg lehetséges kiegészítő biztosítást kötni. Ezzel kapcsolatban azonban a választott biztosítóval személyesen kell tárgyalni, és egyedi biztosítás kötését kell kezdeményezni.

KOMMENTEK

KAPCSOLÓDÓ CIKK
h i r d e t é s
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss tiktok

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2024 - Síelők Bt.