Így lett Ausztria a téli sportok országa

Gyökerek: a turizmus kezdetei

Évszázadokkal ezelőtt az emberek nem szórakozásból utaztak: zarándoklat, kereskedelem, diplomácia vagy háborúzás volt a cél, és aki útra kelt, az életét kockáztatta. Az utazás tele volt kalandokkal és veszéllyel. Csak a 18-19. században kezdtek el az emberek szabadidejükben utazni, akkoriban az utazások fő célja a fürdőzés volt. Így alakultak ki a híres fürdővárosok, mint Abbázia, a Monarchia egyik kedvelt téli-nyári üdülőhelye. Európában a turizmus kialakulását három tényező tette lehetővé: a középosztály kialakulása, a demoktratizátilódás és az urbanizáció. A városlakókban kialakult az igény arra, hogy a romantikus természetben töltsék pihenésüket. Először a nyári turizmus terjedt el, majd később jött képbe a téli, és ebben nagy szerepe volt az alpesi síelésnek.

A norvégoktól tanultak síelni az osztrákok

1902-ben az Illustrierte Fremden-Zeitung cikket közölt arról, hogy Norvégiában nemzeti sporttá vált a sízés. (Akkoriban még egy kalap alá vették a síugrást, a sífutást és az alpesi sízést.) Az osztrákok sorra alapították szervezeteiket, klubokat, hogy népszerűsítsék ezt a "nemes" skandináv sportágat. Norvég tisztek tanították a síelést a Monarchia területén, és nekik köszönhetően tudták továbbfejleszteni technikájukat az ausztriai sízés úttörői: Mathias Zdiarsky és Georg Bilgeri.

Hogyan segítette világháború a sísport fejlődését?

Ahogyan az európai autósztrádák, úgy a sífelvonók és hegyi vasutak egy része is a világháború éveiben létesült. A háború idején kiépült infrastruktúra később a turizmus hasznára vált. A síoktatás tematikája pedig szintén militáris keretek között fejlődött jelentősen: a korabeli "Hogyan síeljünk?" tankönyveket katonatisztek írták. A világháború kapcsán sílécekkel felszerelt seregekről találhatunk feljegyzéseket, sőt képeket is. (ld. Wikipedia - Ski Warfare)

Síversenyek, munkásolimpiák után a sízés tömegsporttá válik

A két világháború között három munkásolimpiát is szerveztek, közülük egyet Mürzzuschlagban, melyen 723 sportoló vett részt, nem csak Ausztriából, hanem Finnországból, Litvániából, Észtországból, Svájcból, Németországból, Csehszlovákiából és Magyarországról is. Mintegy 10 ezer néző volt kíváncsi erre az eseményre. Az elitalakulatok sportja a 2. világháborút követően fokozatosan, kb. a 70-es évekre vált tömegsporttá. Ezt a folyamatot támogatta Ausztria kormánya is, részben az oktatás, részben a kötélpályák és síközpontok fejlesztése által.

Mürzzuschlag: a sítörténészek mekkája

A stájerországi Mürzzuschlagban tartották meg 2004-ben a FIS első sítörténelem tematikájú konferenciáját. Itt található Ausztria egyik legnagyobb símúzeuma, melyet 1947-ben alapítottak, a múzeum külön épületében pedig a világ legnagyobb, kizárólag télisport témájú könyvtára. Az intézmény a múzeum fenntartásán és a tárlatok szervezésén kívül a közelben található Semmering-Stuhleck síterepen is rendez évenként úgynevezett hagyományőrző síversenyeket, amelyeken a résztvevők korhű ruhákban és felszerelésekkel állnak rajthoz, bemutatva ezzel a sízés történelmének egy-egy részletét a sípálya közönsége számára.

Ausztria sínemzetté válása

Ha még egy síterep nevét le kell írni a síturizmus fejlődése kapcsán, az Kitzbühel. Már a harmincas években rendeztek itt lesiklóversenyeket. A hatvanas rendezték az első világkupa futamot, melyet az osztrák tévé is közvetített. A legendás versenyek hatására az egész ország megszerette és ma már egy emberként követi a télisportok eseményeit, a győztes hazai versenyzőket hősként ünneplik. A kitzbüheli Hahnankamm az egyik legrangosabb társadalmi esemény Ausztriában. A versenysportnál még fontosabb az alpesi sí mint tömegsport és mint üdülési forma. Mára Ausztria gazdaságának húzóágazata lett a téli turizmus. A sísport a nemzeti identitás meghatározó részévé vált és Ausztria lakossága napjainkban úgy forr össze a sísporttal, mint a brazilok a focival vagy Hawaii lakói a szörffel.